fogpiszkáló

Hungarian

From fog (“tooth”) +‎ piszkáló (“pick”), from piszkál (“to pick”) +‎ -ó (present-participle suffix).

fogpiszkáló (plural fogpiszkálók)

toothpick (a small, usually wooden, stick, often pointed at both ends, for removing food residue from between the teeth)
Synonym: fogvájó

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	fogpiszkáló	fogpiszkálók
accusative	fogpiszkálót	fogpiszkálókat
dative	fogpiszkálónak	fogpiszkálóknak
instrumental	fogpiszkálóval	fogpiszkálókkal
causal-final	fogpiszkálóért	fogpiszkálókért
translative	fogpiszkálóvá	fogpiszkálókká
terminative	fogpiszkálóig	fogpiszkálókig
essive-formal	fogpiszkálóként	fogpiszkálókként
essive-modal	—	—
inessive	fogpiszkálóban	fogpiszkálókban
superessive	fogpiszkálón	fogpiszkálókon
adessive	fogpiszkálónál	fogpiszkálóknál
illative	fogpiszkálóba	fogpiszkálókba
sublative	fogpiszkálóra	fogpiszkálókra
allative	fogpiszkálóhoz	fogpiszkálókhoz
elative	fogpiszkálóból	fogpiszkálókból
delative	fogpiszkálóról	fogpiszkálókról
ablative	fogpiszkálótól	fogpiszkálóktól
non-attributive possessive - singular	fogpiszkálóé	fogpiszkálóké
non-attributive possessive - plural	fogpiszkálóéi	fogpiszkálókéi

Possessive forms of fogpiszkáló
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fogpiszkálóm	fogpiszkálóim
2nd person sing.	fogpiszkálód	fogpiszkálóid
3rd person sing.	fogpiszkálója	fogpiszkálói
1st person plural	fogpiszkálónk	fogpiszkálóink
2nd person plural	fogpiszkálótok	fogpiszkálóitok
3rd person plural	fogpiszkálójuk	fogpiszkálóik