A magyar allam reszvenytulajdona harom ev alatt megduplazodott. Allami kezbe kerultek energetikai oriasok es kisebb bankok, nagy kozszolgaltatok es apro boltok, nyereseges es a csőd szelen allo cegek, teljes pakettek es kisebbsegi reszesedesek. A lezaratlan folyamatrol keszult pillanatfelvetel azonban nem kaoszt, hanem egysegbe rendeződő kepet exponal: a koztulajdon kiterjesztese a gazdasag műkodeseről alkotott kormanyzati felfogas szerves resze, fontos, bar nem kizarolagos eszkoze az allami szerepvallalas modositasanak, a vagyonok es jovedelemszerzesi lehetősegek atrendezesenek. Az elemzes szerint az allami tulajdon nagysaganak valtozasa, ha az beagyazodik az egesz gazdasag műkodesi modjanak atformalasaba, akkor olyan jellegzetessegeket mutat, amelyek a politikai berendezkedestől, sőt a lepesek iranyatol is fuggetlenul jelentkeznek: a kozkezbe vetelnek es a privatizalasnak vannak hasonlo vonasai. Journal of Economic Literature (JEL) kod: H82, L32, P26.