A pasaréti kislakásos mintatelepen álló, Fischer József által tervezett családi ház tudományos do... more A pasaréti kislakásos mintatelepen álló, Fischer József által tervezett családi ház tudományos dokumentációjának készítése adott módot arra, hogy a modern építészet és a színezés viszonyával foglalkozzam. A kutatás során ugyanis kiderült, hogy az épület kompozíciójának szerves része volt a színterv. Ezért utána kellett néznem, mit tárt föl az építészettörténet az utóbbi időben e téren, és milyen eredményeket tud felmutatni a műemlékvédelem a nagyvilágban. Szines építészetről, színtervekről a modern mozgalom építészetévek kapcsolatban csak az elmúlt 10-15 évben lehet hallani. Korábban az a meggyőződés uralkodott, hogy a modern építészet-fehér. Berlinben 1929-ben lakótelep épült Weisse Stadt néven, Tel Avivot máig White City-nek nevezik modern épületei alapján. A Die Form című német folyóirat Weiss, alles Weiss címmel közölt cikket 1930-ban: Még a modern kritikáját megfogalmazó kései írásokban is "fehér" istenekről (Tom Wolfe), illetve "fehér falakról" {Mark Wigley) esik szó. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, mi vezetett a hó fehér kubusok sztereotípiájához? E makacsul továbbélő tévhit természetesen több okkal magyarázható. A legfontosabb ok, hogy a szines épületek nem maradtak fenn eredeti állapotukban. Az újfajta színkompozíciók gyakran meghökkentők voltak, nem mindenkinek tetszettek, és elég volt egy tulajdonosváltás, némi tiltakozás, vagy csupán a színek kifakulása, elpiszkolódása ahhoz, hogy átfessék, megszüntessék. Nem csak a használók, az építészek is hozzájárultak a színes építészet feledésbe merüléséhez. Sokan változtattak korábbi elveiken, elfelejtették, vagy megtagadták "színes" korszakukat. Mint láttuk, a korabeli, vagy utólagos cikkek, tanulmányok is erősítették a tévhitet. Végül, az egykori publikációkban szinte kivétel nélkül fekete-fehér fényképek jelentek meg, amelyekről legfeljebb tónusokat lehetett megállapítani, színeket nem. A tanulmány nemzetközi kontextusba állítva vizsgálja a Napraforgó utca egyik legmodernebb épületét, a Fischer József tervezte Somogy-házat.
Forbát Alfréd (1897-1972) magyar származású építész és grafikus életművének bizonyos részei jól i... more Forbát Alfréd (1897-1972) magyar származású építész és grafikus életművének bizonyos részei jól ismertek, ugyanakkor más korszakait-publikációk hiányában-homály fedi. Jól dokumentált berlini és pécsi tevékenysége, ám például a Szovjetunióban töltött évéről keveset tudunk. Weimari korszakának valódi jelentőségét, a Gropius-irodában való közreműködésének mértékét és eredményeit, a Bauhaus építészeti munkájára gyakorolt hatását csak az utóbbi évek kutatásai tárták föl. Forbát valóban úttörő weimari korszakának terveiből szinte semmi sem valósult meg. Ezért oly fontos az a néhány kis épület, mely még Forbát 1925-ös Berlinbe való átköltözése előtt született és - ha több-kevesebb kompromisszummal is - magán viseli a papíron maradt tervek számos gondolatát. A három szóba jöhető épület közül tanulmányom témájául az 1924-ben épült gellérthegyi villát választottam, mert tudomásom szerint még senki sem azonosította és részletes ismertetés sem jelent meg róla. Tanulmányom célja ennek a Forbát-életműben is fontos, a magyar építészettörténetben pedig szinte egyedülálló alkotásnak a bemutatása, összevetve az építész weimari terveivel, a Stadthagen-házzal, valamint a korabeli magyar építészeti miliőben való elhelyezése.
"Ferkai András cikke az elmúlt negyven év építészetének egyik lehetséges megítélése, és szerzőjén... more "Ferkai András cikke az elmúlt negyven év építészetének egyik lehetséges megítélése, és szerzőjének személyes véleményét tükrözi. Bizonyára számos ellenvéleményt fog kiváltani olvasóinkban, mint korábban a szerkesztő bizottságon belül. Abban a reményben adjuk közre, hogy a későbbiekben közölhetjük olvasóink reflexióit is." A szerkesztő ezzel a megjegyzéssel közölte le az 1945 és 1985 közötti négy évtized magyar építészetéről szóló áttekintést. A finom elhatárolódás azt jelzi, hogy az írás annak idején eltért a megszokott történeti narratíváktól, s talán azt a kockázatot vethette fel, hogy rosszallást vált ki hivatalos oldalról. Erre végül is nem került sor, sajnos hozzászólásra sem serkentette az olvasókat. Ma olvasva, legfeljebb a személyes hangvétele, mozaikszerűsége tűnhet szokatlannak - de ma is vállalható interpretáció.
"Tévedés azt hinni, hogy az építészet csak tehetség kérdése. Az is. De még inkább tükre egy társa... more "Tévedés azt hinni, hogy az építészet csak tehetség kérdése. Az is. De még inkább tükre egy társadalom akaratának, gazdasági helyzetének, fejlettségi fokának, szervezettségének, összes torzulásának." (Szrogh György) "Ha tehát bíráljuk az építészetet, hogy válságban van, zavaros, kapkodó, akkor így vagy úgy, maga a társadalom, a társadalmat irányító intézményrendszer is megítéltetik.. (Német Lajos) Körkép az 1980-as évek magyar építészetének főbb irányzatairól.
A zártudvaros bérháztípus válsága "Nem ismerek, és azt hiszem ezt a véleményemet minden logikusan... more A zártudvaros bérháztípus válsága "Nem ismerek, és azt hiszem ezt a véleményemet minden logikusan gondolkodó építésztársam is aláírja, az egész földkerekségen fejletlenebb, a kényelem, mint az egészség követelményeinek ellentmondóbb, esztétikailag alacsonyabb fokon álló és amellett drágább építkezést, mint az átlagos budapesti bérház"-írta a századfordulón Spiegel Frigyes. Ám ezekért a hibákért nem az építészeket okolta, mert , ha alkalmuk nyílik családi kisebb lakóházak tervezésénél tehetségüket érvényesíteni, mindig magas színvonalú dolgokat is alkotnak; de mihelyt bérháztervezésről van szó, képtelenek az ár ellen úszni, és teljesen a helytelen rendszer nyomása alatt állnak". Spiegel a budapesti bérház kritikáját megfogalmazva fontos dologra mutat rá, tudniillik arra, hogy e lakóháztípus kialakításában az építészek vajmi kevés szerephez jutottak, és amikor már látták hibáit, akkor sem tudtak változtatni rajta a komoly ellenerők miatt. Hogy ez mennyire nehezen megoldható probléma volt, bizonyítják azok a cikkek, megnyilatkozások, melyek még a húszas és harmincas (!) években is ugyanazt a zártudvaros bérháztípust bírálják, mint Spiegel. Mi volt az a "helytelen rendszer", ami ilyen hosszú időn át útjában állt a budapesti bérház megújításának? A kérdésre nem lehet röviden válaszolni, mert ha azt mondjuk: a magántőke, túlzottan leegyszerűsítjük a problémát. A bérház alaptípusainak kialakulása Európa-szerte a kapitalizmussal és a modern urbanizációval kapcsolatos. A tömegessé vált lakásigényt már nem lehetett a hagyományos módon-saját ház építésével kielégíteni, hiszen a városlakók egyre nagyobb része önerőből erre már nem volt képes. A városi hatóságok amúgy sem pártolták a családiházas építkezést, mert a város területének oly mértékű kiterjedéséhez vezetett volna.amit úttal, közművekkel, közlekedéssel nem lehetett követni. Az intenzív város-fejlesztéshez tömöríteni kellett a lakosságot és erre a célra a soklakásos bérház bizonyult alkalmasnak, melynek tömeges építését a magántőke vállalta. A tanulmány azokat a soklakásos háztípusokat vizsgálja, melyek a 20. század elejéről szövetkezeti alapon vagy a társasházi törvény lehetőségét kihasználva egészségesebb lakást nyújtottak a középrétegek számára.
A nemzeti jelleg problémája a múlt század közepe óta szinte megszakítás nélkül jelen van a magyar... more A nemzeti jelleg problémája a múlt század közepe óta szinte megszakítás nélkül jelen van a magyar építészetben. A "nemzeti" jelző az egyes korszakokban eltérő fogalmakat fed, sőt a párhuzamosan tevékenykedő csoportok, generációk is mást értenek alatta. Vannak építészeink, akik egymaguk képviselnek egy-egy sajátos irányzatot, egyénileg kialakított programot a nemzeti törekvéseken belül. A különböző értelmezések a kortársak számára elsősorban stlluskérdést jelentettek, de a mai szemlélő, és különösen a történész nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzeti törekvések társadalomtörténeti és eszme-történeti hátterét. Ezek az irányzatok csak politikai-ideológiai vonatkozásaikkal együtt érthetők meg. Hogyan is kaphatnánk különben választ olyan fontos kérdésekre, hogy miért csak bizonyos időszakokban lángol fel a nemzeti érzés, miért utasítja el a hivatalos politika a nacionalista célokra jól felhasználható magyaros építészetet, vagy hogyan kerülhet egymással szembe építészetünkben a korszerűségre és a nemzeti jellegre való törekvés? Kutatómunkám"'" távlati célja ezen összefüggések feltárása. Célom a szakma szellemi állapotát tükröző építészeti ideológiák beillesztése a kor politikai-szellemi kontextusába. Az itt következő munkatanulmány ennél kevesebbre vállalkozik: a két világháború közötti nemzeti jellegű építészeti irányzatokat tekinti át a polgári sajtó tükrében. A korabeli könyv-, folyóirat-és publicisztikai anyag meglepően gazdag forrás. A tucatnyi szaklap mellett az irodalmi-művészeti és társadalomtudományi folyóiratokban, sót a napilapokban is bőségesen találhatók építészeti témájú megnyilatkozások, cikkek, polémiák. Bár az építészet nem írásbeli műfaj, s az építészek írott hitvallása és megépült munkáik nem mindig fedik teljesen egymást, mégis fontosnak érzem e források közreadását, mégpedig minél kevesebb-csak a megértéshez feltétlenül szükséges-kommentárral. Az "Eszmei irányzatok, ideológiák a két világháború közötti magyar építészetben" tárgyú kutatómunkám végzését az MTA-Soros Alapítvány kétéves ösztöndíja teszi lehetővé.
In Gyula Ernyey (Ed.), Britain and Hungary. Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Bp.: Hungarian University of Craft and Design. pp. 151-170., 1999
A sorozat második része a Rimanóczy-dinasztia legismertebb tagja, a Budapesten működő Rimanóczy G... more A sorozat második része a Rimanóczy-dinasztia legismertebb tagja, a Budapesten működő Rimanóczy Gyula gazdag életművét mutatja be. Gyula, idősebb Kálmán nagyváradi építész elsőszülött fiának, Árpádnak volt a gyermeke. Építészi pályáját műegyetemi tanulmányai és néhány építésznél alkalmazás-ban eltöltött év után a húszas évek végén kezdte. Neobarokk, neoreneszánsz és art deco stílusú tervek után a modern építészet mellett kötelezte el magát. Főként családi házakat, villákat épített, de számos megbízást kapott a katolikus egyháztól is. A harmincas évek közepétől pályázati sikerei nyomán nagyobb léptékű középületeket is meg tudott valósítani. E műveivel a két világháború közötti magyar építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált, s ennek köszönhetően lett a háború után a középgeneráció tisztelt mestere, akinek jelentős szerep jutott a negyvenes-ötvenes évek stílusának kialakításában és a fiatalabb generációk nevelésében. Munkássága korai halála ellenére kiterjedt és változatos. Bármilyen modorban dolgozott is, műveit a pontosság és a jó ízlés jellemzi. A tanulmány újabb életrajzi adatokkal, az egyes korszakok hátterének feltárásával, illetve a művek recepciójának bemutatásával kíván a korábbi szakiro-dalomhoz hozzájárulni. Kulcsszavak: Rimanóczy-dinasztia, magyar építészettörténet, modern építészet, szocialista realiz-mus, 20. század, Budapest, KÖZTI. " Bármihez nyúlt is, annak megjelenése olyan eleganciát sugárzik ma is, ami átsüt minden stílusjegyen és egyedüli hordozója annak a nagy kultúrájú szellemnek, aminek az alkotó tulajdonosa volt. Kortársai közül, Lauberen kívül egyedül állott e képességével. Ez volt az, ami átadhatatlan, de a rá való törekvés akarása, az igen, az átplántálható, s ebben nem késlekedett megerősíteni senkit, akiben hajlandóságot látott. " Molnár Péter 1 A dinasztia budapesti ágának legismertebb és legjelentősebb alkotója idősebb Rimanóczy Gyula, aki 1903-ban Bécsben született, mert édesapja, az előző részben bemutatott Rimanóczy Árpád akkor éppen ott járt katonai mérnöki tanfolyamra. A mérnökezredesként nyugállományba vonult apa szigorú, hirtelen haragú ember 1 Molnár Péter: Rimanóczy, publikálatlan kézirat, é. n. (Molnár Péter-hagyaték.)
A többgenerációs építészdinasztiák közül is kiemelkedik a Rimanóczy család, amely a kiegyezéstől ... more A többgenerációs építészdinasztiák közül is kiemelkedik a Rimanóczy család, amely a kiegyezéstől a rendszerváltásig négy nemzedéken át járult hozzá kiváló szakemberek munkásságával a magyar építé-szet történetéhez. Idősebb Rimanóczy Kálmán építőmester és a berlini Műegyetemen végzett építész fia, ifjabb Kálmán Nagyváradon működött abban a 19. század végi és 20. század eleji időszakban, amikor a partiumi város rohamos ütemben modernizálódott, s mindketten jelentős épületekkel járultak hozzá a település gyökeres átalakulásához. Idősebb Kálmán elsőszülött fia, Árpád, aki a katonai pályát választva fordult a mérnöki hivatás felé, Budapesten dolgozott a Honvédség építési osztályán. Legidősebb gyer-meke, Gyula vitte tovább a szakmát, s kétségtelenül az ő húszas évektől az ötvenes évekig ívelő életmű-ve számít a családból a legismertebbnek. Két fia, ifjabb Gyula és Jenő választotta az építész hivatást, az ő működésük már szinte teljesen az állami tervezés időszakára esik. Az építészdinasztia történetét Rimanóczy Jenő állította össze a családban megőrzött dokumentumokra, emlékekre és publikációkra alapozva, s adja közre három részben, hogy megvilágítsa a kevésbé ismert részleteket, s alapanyagot nyújtson a régóta esedékes monográfiák megírásához.
A pasaréti kislakásos mintatelepen álló, Fischer József által tervezett családi ház tudományos do... more A pasaréti kislakásos mintatelepen álló, Fischer József által tervezett családi ház tudományos dokumentációjának készítése adott módot arra, hogy a modern építészet és a színezés viszonyával foglalkozzam. A kutatás során ugyanis kiderült, hogy az épület kompozíciójának szerves része volt a színterv. Ezért utána kellett néznem, mit tárt föl az építészettörténet az utóbbi időben e téren, és milyen eredményeket tud felmutatni a műemlékvédelem a nagyvilágban. Szines építészetről, színtervekről a modern mozgalom építészetévek kapcsolatban csak az elmúlt 10-15 évben lehet hallani. Korábban az a meggyőződés uralkodott, hogy a modern építészet-fehér. Berlinben 1929-ben lakótelep épült Weisse Stadt néven, Tel Avivot máig White City-nek nevezik modern épületei alapján. A Die Form című német folyóirat Weiss, alles Weiss címmel közölt cikket 1930-ban: Még a modern kritikáját megfogalmazó kései írásokban is "fehér" istenekről (Tom Wolfe), illetve "fehér falakról" {Mark Wigley) esik szó. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, mi vezetett a hó fehér kubusok sztereotípiájához? E makacsul továbbélő tévhit természetesen több okkal magyarázható. A legfontosabb ok, hogy a szines épületek nem maradtak fenn eredeti állapotukban. Az újfajta színkompozíciók gyakran meghökkentők voltak, nem mindenkinek tetszettek, és elég volt egy tulajdonosváltás, némi tiltakozás, vagy csupán a színek kifakulása, elpiszkolódása ahhoz, hogy átfessék, megszüntessék. Nem csak a használók, az építészek is hozzájárultak a színes építészet feledésbe merüléséhez. Sokan változtattak korábbi elveiken, elfelejtették, vagy megtagadták "színes" korszakukat. Mint láttuk, a korabeli, vagy utólagos cikkek, tanulmányok is erősítették a tévhitet. Végül, az egykori publikációkban szinte kivétel nélkül fekete-fehér fényképek jelentek meg, amelyekről legfeljebb tónusokat lehetett megállapítani, színeket nem. A tanulmány nemzetközi kontextusba állítva vizsgálja a Napraforgó utca egyik legmodernebb épületét, a Fischer József tervezte Somogy-házat.
Forbát Alfréd (1897-1972) magyar származású építész és grafikus életművének bizonyos részei jól i... more Forbát Alfréd (1897-1972) magyar származású építész és grafikus életművének bizonyos részei jól ismertek, ugyanakkor más korszakait-publikációk hiányában-homály fedi. Jól dokumentált berlini és pécsi tevékenysége, ám például a Szovjetunióban töltött évéről keveset tudunk. Weimari korszakának valódi jelentőségét, a Gropius-irodában való közreműködésének mértékét és eredményeit, a Bauhaus építészeti munkájára gyakorolt hatását csak az utóbbi évek kutatásai tárták föl. Forbát valóban úttörő weimari korszakának terveiből szinte semmi sem valósult meg. Ezért oly fontos az a néhány kis épület, mely még Forbát 1925-ös Berlinbe való átköltözése előtt született és - ha több-kevesebb kompromisszummal is - magán viseli a papíron maradt tervek számos gondolatát. A három szóba jöhető épület közül tanulmányom témájául az 1924-ben épült gellérthegyi villát választottam, mert tudomásom szerint még senki sem azonosította és részletes ismertetés sem jelent meg róla. Tanulmányom célja ennek a Forbát-életműben is fontos, a magyar építészettörténetben pedig szinte egyedülálló alkotásnak a bemutatása, összevetve az építész weimari terveivel, a Stadthagen-házzal, valamint a korabeli magyar építészeti miliőben való elhelyezése.
"Ferkai András cikke az elmúlt negyven év építészetének egyik lehetséges megítélése, és szerzőjén... more "Ferkai András cikke az elmúlt negyven év építészetének egyik lehetséges megítélése, és szerzőjének személyes véleményét tükrözi. Bizonyára számos ellenvéleményt fog kiváltani olvasóinkban, mint korábban a szerkesztő bizottságon belül. Abban a reményben adjuk közre, hogy a későbbiekben közölhetjük olvasóink reflexióit is." A szerkesztő ezzel a megjegyzéssel közölte le az 1945 és 1985 közötti négy évtized magyar építészetéről szóló áttekintést. A finom elhatárolódás azt jelzi, hogy az írás annak idején eltért a megszokott történeti narratíváktól, s talán azt a kockázatot vethette fel, hogy rosszallást vált ki hivatalos oldalról. Erre végül is nem került sor, sajnos hozzászólásra sem serkentette az olvasókat. Ma olvasva, legfeljebb a személyes hangvétele, mozaikszerűsége tűnhet szokatlannak - de ma is vállalható interpretáció.
"Tévedés azt hinni, hogy az építészet csak tehetség kérdése. Az is. De még inkább tükre egy társa... more "Tévedés azt hinni, hogy az építészet csak tehetség kérdése. Az is. De még inkább tükre egy társadalom akaratának, gazdasági helyzetének, fejlettségi fokának, szervezettségének, összes torzulásának." (Szrogh György) "Ha tehát bíráljuk az építészetet, hogy válságban van, zavaros, kapkodó, akkor így vagy úgy, maga a társadalom, a társadalmat irányító intézményrendszer is megítéltetik.. (Német Lajos) Körkép az 1980-as évek magyar építészetének főbb irányzatairól.
A zártudvaros bérháztípus válsága "Nem ismerek, és azt hiszem ezt a véleményemet minden logikusan... more A zártudvaros bérháztípus válsága "Nem ismerek, és azt hiszem ezt a véleményemet minden logikusan gondolkodó építésztársam is aláírja, az egész földkerekségen fejletlenebb, a kényelem, mint az egészség követelményeinek ellentmondóbb, esztétikailag alacsonyabb fokon álló és amellett drágább építkezést, mint az átlagos budapesti bérház"-írta a századfordulón Spiegel Frigyes. Ám ezekért a hibákért nem az építészeket okolta, mert , ha alkalmuk nyílik családi kisebb lakóházak tervezésénél tehetségüket érvényesíteni, mindig magas színvonalú dolgokat is alkotnak; de mihelyt bérháztervezésről van szó, képtelenek az ár ellen úszni, és teljesen a helytelen rendszer nyomása alatt állnak". Spiegel a budapesti bérház kritikáját megfogalmazva fontos dologra mutat rá, tudniillik arra, hogy e lakóháztípus kialakításában az építészek vajmi kevés szerephez jutottak, és amikor már látták hibáit, akkor sem tudtak változtatni rajta a komoly ellenerők miatt. Hogy ez mennyire nehezen megoldható probléma volt, bizonyítják azok a cikkek, megnyilatkozások, melyek még a húszas és harmincas (!) években is ugyanazt a zártudvaros bérháztípust bírálják, mint Spiegel. Mi volt az a "helytelen rendszer", ami ilyen hosszú időn át útjában állt a budapesti bérház megújításának? A kérdésre nem lehet röviden válaszolni, mert ha azt mondjuk: a magántőke, túlzottan leegyszerűsítjük a problémát. A bérház alaptípusainak kialakulása Európa-szerte a kapitalizmussal és a modern urbanizációval kapcsolatos. A tömegessé vált lakásigényt már nem lehetett a hagyományos módon-saját ház építésével kielégíteni, hiszen a városlakók egyre nagyobb része önerőből erre már nem volt képes. A városi hatóságok amúgy sem pártolták a családiházas építkezést, mert a város területének oly mértékű kiterjedéséhez vezetett volna.amit úttal, közművekkel, közlekedéssel nem lehetett követni. Az intenzív város-fejlesztéshez tömöríteni kellett a lakosságot és erre a célra a soklakásos bérház bizonyult alkalmasnak, melynek tömeges építését a magántőke vállalta. A tanulmány azokat a soklakásos háztípusokat vizsgálja, melyek a 20. század elejéről szövetkezeti alapon vagy a társasházi törvény lehetőségét kihasználva egészségesebb lakást nyújtottak a középrétegek számára.
A nemzeti jelleg problémája a múlt század közepe óta szinte megszakítás nélkül jelen van a magyar... more A nemzeti jelleg problémája a múlt század közepe óta szinte megszakítás nélkül jelen van a magyar építészetben. A "nemzeti" jelző az egyes korszakokban eltérő fogalmakat fed, sőt a párhuzamosan tevékenykedő csoportok, generációk is mást értenek alatta. Vannak építészeink, akik egymaguk képviselnek egy-egy sajátos irányzatot, egyénileg kialakított programot a nemzeti törekvéseken belül. A különböző értelmezések a kortársak számára elsősorban stlluskérdést jelentettek, de a mai szemlélő, és különösen a történész nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzeti törekvések társadalomtörténeti és eszme-történeti hátterét. Ezek az irányzatok csak politikai-ideológiai vonatkozásaikkal együtt érthetők meg. Hogyan is kaphatnánk különben választ olyan fontos kérdésekre, hogy miért csak bizonyos időszakokban lángol fel a nemzeti érzés, miért utasítja el a hivatalos politika a nacionalista célokra jól felhasználható magyaros építészetet, vagy hogyan kerülhet egymással szembe építészetünkben a korszerűségre és a nemzeti jellegre való törekvés? Kutatómunkám"'" távlati célja ezen összefüggések feltárása. Célom a szakma szellemi állapotát tükröző építészeti ideológiák beillesztése a kor politikai-szellemi kontextusába. Az itt következő munkatanulmány ennél kevesebbre vállalkozik: a két világháború közötti nemzeti jellegű építészeti irányzatokat tekinti át a polgári sajtó tükrében. A korabeli könyv-, folyóirat-és publicisztikai anyag meglepően gazdag forrás. A tucatnyi szaklap mellett az irodalmi-művészeti és társadalomtudományi folyóiratokban, sót a napilapokban is bőségesen találhatók építészeti témájú megnyilatkozások, cikkek, polémiák. Bár az építészet nem írásbeli műfaj, s az építészek írott hitvallása és megépült munkáik nem mindig fedik teljesen egymást, mégis fontosnak érzem e források közreadását, mégpedig minél kevesebb-csak a megértéshez feltétlenül szükséges-kommentárral. Az "Eszmei irányzatok, ideológiák a két világháború közötti magyar építészetben" tárgyú kutatómunkám végzését az MTA-Soros Alapítvány kétéves ösztöndíja teszi lehetővé.
In Gyula Ernyey (Ed.), Britain and Hungary. Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Bp.: Hungarian University of Craft and Design. pp. 151-170., 1999
A sorozat második része a Rimanóczy-dinasztia legismertebb tagja, a Budapesten működő Rimanóczy G... more A sorozat második része a Rimanóczy-dinasztia legismertebb tagja, a Budapesten működő Rimanóczy Gyula gazdag életművét mutatja be. Gyula, idősebb Kálmán nagyváradi építész elsőszülött fiának, Árpádnak volt a gyermeke. Építészi pályáját műegyetemi tanulmányai és néhány építésznél alkalmazás-ban eltöltött év után a húszas évek végén kezdte. Neobarokk, neoreneszánsz és art deco stílusú tervek után a modern építészet mellett kötelezte el magát. Főként családi házakat, villákat épített, de számos megbízást kapott a katolikus egyháztól is. A harmincas évek közepétől pályázati sikerei nyomán nagyobb léptékű középületeket is meg tudott valósítani. E műveivel a két világháború közötti magyar építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált, s ennek köszönhetően lett a háború után a középgeneráció tisztelt mestere, akinek jelentős szerep jutott a negyvenes-ötvenes évek stílusának kialakításában és a fiatalabb generációk nevelésében. Munkássága korai halála ellenére kiterjedt és változatos. Bármilyen modorban dolgozott is, műveit a pontosság és a jó ízlés jellemzi. A tanulmány újabb életrajzi adatokkal, az egyes korszakok hátterének feltárásával, illetve a művek recepciójának bemutatásával kíván a korábbi szakiro-dalomhoz hozzájárulni. Kulcsszavak: Rimanóczy-dinasztia, magyar építészettörténet, modern építészet, szocialista realiz-mus, 20. század, Budapest, KÖZTI. " Bármihez nyúlt is, annak megjelenése olyan eleganciát sugárzik ma is, ami átsüt minden stílusjegyen és egyedüli hordozója annak a nagy kultúrájú szellemnek, aminek az alkotó tulajdonosa volt. Kortársai közül, Lauberen kívül egyedül állott e képességével. Ez volt az, ami átadhatatlan, de a rá való törekvés akarása, az igen, az átplántálható, s ebben nem késlekedett megerősíteni senkit, akiben hajlandóságot látott. " Molnár Péter 1 A dinasztia budapesti ágának legismertebb és legjelentősebb alkotója idősebb Rimanóczy Gyula, aki 1903-ban Bécsben született, mert édesapja, az előző részben bemutatott Rimanóczy Árpád akkor éppen ott járt katonai mérnöki tanfolyamra. A mérnökezredesként nyugállományba vonult apa szigorú, hirtelen haragú ember 1 Molnár Péter: Rimanóczy, publikálatlan kézirat, é. n. (Molnár Péter-hagyaték.)
A többgenerációs építészdinasztiák közül is kiemelkedik a Rimanóczy család, amely a kiegyezéstől ... more A többgenerációs építészdinasztiák közül is kiemelkedik a Rimanóczy család, amely a kiegyezéstől a rendszerváltásig négy nemzedéken át járult hozzá kiváló szakemberek munkásságával a magyar építé-szet történetéhez. Idősebb Rimanóczy Kálmán építőmester és a berlini Műegyetemen végzett építész fia, ifjabb Kálmán Nagyváradon működött abban a 19. század végi és 20. század eleji időszakban, amikor a partiumi város rohamos ütemben modernizálódott, s mindketten jelentős épületekkel járultak hozzá a település gyökeres átalakulásához. Idősebb Kálmán elsőszülött fia, Árpád, aki a katonai pályát választva fordult a mérnöki hivatás felé, Budapesten dolgozott a Honvédség építési osztályán. Legidősebb gyer-meke, Gyula vitte tovább a szakmát, s kétségtelenül az ő húszas évektől az ötvenes évekig ívelő életmű-ve számít a családból a legismertebbnek. Két fia, ifjabb Gyula és Jenő választotta az építész hivatást, az ő működésük már szinte teljesen az állami tervezés időszakára esik. Az építészdinasztia történetét Rimanóczy Jenő állította össze a családban megőrzött dokumentumokra, emlékekre és publikációkra alapozva, s adja közre három részben, hogy megvilágítsa a kevésbé ismert részleteket, s alapanyagot nyújtson a régóta esedékes monográfiák megírásához.
Uploads
Papers by Ferkai András
A szerkesztő ezzel a megjegyzéssel közölte le az 1945 és 1985 közötti négy évtized magyar építészetéről szóló áttekintést. A finom elhatárolódás azt jelzi, hogy az írás annak idején eltért a megszokott történeti narratíváktól, s talán azt a kockázatot vethette fel, hogy rosszallást vált ki hivatalos oldalról. Erre végül is nem került sor, sajnos hozzászólásra sem serkentette az olvasókat. Ma olvasva, legfeljebb a személyes hangvétele, mozaikszerűsége tűnhet szokatlannak - de ma is vállalható interpretáció.
"Ha tehát bíráljuk az építészetet, hogy válságban van, zavaros, kapkodó, akkor így vagy úgy, maga a társadalom, a társadalmat irányító intézményrendszer is megítéltetik.. (Német Lajos)
Körkép az 1980-as évek magyar építészetének főbb irányzatairól.
A szerkesztő ezzel a megjegyzéssel közölte le az 1945 és 1985 közötti négy évtized magyar építészetéről szóló áttekintést. A finom elhatárolódás azt jelzi, hogy az írás annak idején eltért a megszokott történeti narratíváktól, s talán azt a kockázatot vethette fel, hogy rosszallást vált ki hivatalos oldalról. Erre végül is nem került sor, sajnos hozzászólásra sem serkentette az olvasókat. Ma olvasva, legfeljebb a személyes hangvétele, mozaikszerűsége tűnhet szokatlannak - de ma is vállalható interpretáció.
"Ha tehát bíráljuk az építészetet, hogy válságban van, zavaros, kapkodó, akkor így vagy úgy, maga a társadalom, a társadalmat irányító intézményrendszer is megítéltetik.. (Német Lajos)
Körkép az 1980-as évek magyar építészetének főbb irányzatairól.