Ugrás a tartalomhoz

Vízirigó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízirigó
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Vízirigófélék (Cinclidae)
Nem: Cinclus
Faj: C. cinclus
Tudományos név
Cinclus cinclus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Fehértorkú vízirigó

Elterjedés
A vízirigó elterjedési területe   egész éves   telelőhely   kihalt
A vízirigó elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
  kihalt
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízirigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú médiaállományokat és Vízirigó témájú kategóriát.

A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó faj.

Norvégia nemzeti madara.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.

Alfajai

[szerkesztés]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.

Életmódja

[szerkesztés]

E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.

Fészekanyagot hordó vízirigó
Cinclus cinclus

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Norges nasjonalfugl fossekallen (norvég nyelven). Norsk Rikskringkasting AS. (Hozzáférés: 2011. január 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]