Ugrás a tartalomhoz

Tárcsafék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sűrített levegő működtetésű tárcsafék
Tárcsafék személyautón
Tárcsafék kerékpáron

A tárcsafék olyan mechanikus fékrendszer, ahol a kerékkel együtt forgó féktárcsát az alvázhoz rögzített féknyeregbe szerelt fékpofák képesek lassítani.

Működtetése

[szerkesztés]

A tárcsaféket működtetheti:

Előnyei

[szerkesztés]
  • A dobfékkel szemben a szabadon forgó féktárcsa jelentősen nagyobb energia felemésztésére (hővé alakítására) képes, kisebb tömeg mellett (a nyomóerő nagyobb lehet, alakváltozás veszélye nélkül).
  • Az örvényáramú fékkel ellentétben, alkalmas a kerekek állóra fékezésére
  • Jobb szellőzés – jobb hűtés

Hátrányai

[szerkesztés]

Mivel a féktárcsa ki van téve az időjárásnak, hajlamos a rozsdásodásra, ami kiszámíthatatlan fékezést okozhat.

A fékpofák, és a féktárcsák élettartama alacsonyabb, mint a dobféké.

Mechanikus vezérlésnél gyakoribb utánállítás szükséges, mint a dobfékek esetén.

Felhasználása

[szerkesztés]
  • Kis és közepes teljesítményű személyautókon az első kerekek fékezésére;
  • Nagy teljesítményű személyautókon mind a négy keréken;
  • Nagy igénybevételű kerékpárokon (downhill), ahol a magasabb árat elfogadhatóvá teszi a nagy teljesítmény, és a talajtól való nagy távolság;
  • Tehergépkocsikon, autóbuszokon, vasúti járműveken sűrített levegős működtetéssel.
A tárcsafék fékezéskor
A tárcsafék nyugalmi állapotban
A tárcsafék fékezés kezdetén


Források

[szerkesztés]
  • Ternai Zoltán: A gépkocsi (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)