Szürte

Szürte (Сюрте)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szürte község
Rang	falu
Alapítás éve	1329
Irányítószám	89432
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület	1,85 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 12″, k. h. 22° 13′ 55″48.503333333333, 22.231944444444
Szürte Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürte témájú médiaállományokat.

Szürte (ukránul: Сюрте [Szjurte], korábban: Струмківка [Sztrumkivka], oroszul: Струмковка [Sztrumkovka], szlovákul: Surty) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 15 km-re délnyugatra, a Latorca mentén fekszik.

Története

1281-ben Strute néven említik először. Nevét Zritte, Sratha és Strate formákban említették az oklevelekben. Szürte és környéke a fennmaradt okiratok bizonysága szerint azonban már 1281 előtt is lakott hely volt, valószínűleg a tatárjárás alatt elpusztult, de később újratelepült.

A település első ismert birtokosai a Rátót nemzetség tagjai valamint a Baksa nemzetségből származó Szürtey család tagjai voltak. 1484-ben Zsigmond király címert és zászlót adományozott a településnek.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

....nagy kiterjedésű róna határa minden jót terem, ótölgyes erdeje szép, a Latorcza vizénél vámszedése, vendégfogadója s malma van.

1869-ben Kistéglás községet csatolták hozzá, de 2004-ben Téglás különvált.

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1910-ben 1144 lakosából 1134 magyar volt. Ebből 256 római katolikus, 259 görögkatolikus, 461 református volt.

2020-ig Kistéglás tartozott hozzá.

Népessége

2001-ben 1898 lakosa volt, közülük 1495 (78,77%) magyar, 375 (19,76%) ukrán, 18 (0,95%) orosz, 2 (0,11%) szlovák, 2 (0,11%) cigány, 6 (0,3%) egyéb anyanyelvű.

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Látnivalók

• Római katolikus temploma a 14. században épült, benne a Baksa nemzetségből származó Szürthey család 15. – 16. századi sírkövei. 1730-ban átépítették.
• Református temploma 1822 és 1864 között épült, tornyai 1898—ban készültek el. Először 1983-ban újították fel, 2000-re azonban ismét fel kellett újítani. A Dorcas Aid International és a Sticgting Hulp Oost-Europa holland segélyszervezetektől kapott anyagi támogatással 2002-re fejezték be a teljes felújítást.
• Görögkatolikus temploma az egykori Téglás területén áll, elhanyagolt állapotú volt, a rendszerváltás előtt ravatalozóként használták. Ma mind görögkatolikus, mind pedig római katolikus miséket tartanak benne.

Neves személyek

Itt született

• 1948. szeptember 9-én Tóth Lajos festő.
• Kolozsváry László festőművész
• 1818-ban Kovács Károly ügyvéd és földbirtokos.

Források

• Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája