Ugrás a tartalomhoz

Százlevelű rózsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Százlevelű rózsa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Rózsa (Rosa)
L.
Faj: R. x centifolia
Tudományos név
Rosa x centifolia
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Százlevelű rózsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százlevelű rózsa témájú médiaállományokat és Százlevelű rózsa témájú kategóriát.

A százlevelű rózsa, káposztarózsa, Provence-i rózsa,[1] százszirmú rózsa[2] (Rosa x centifolia) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) tartozó faj.

Többszörös hibrid faj (illetve fajtacsoport), a R. gallica x R. canina x R. moschata fajok lehetnek a szülői. Hazája a Kaukázus keleti része.

Többek között ide sorolják az erősen mirigyes szárú rózsaszín virágú moharózsát ('Muscosa'), valamint a pirosan nyíló burgundi rózsát ('Parviflora)'.

Megjelenése

[szerkesztés]

1-2 méter magasra növő cserje, melynek hajtásai és tüskézete változó. Páratlanul szárnyas levelei a hajtásokon szórtan találhatók. Virágaik nagyok, tömveteltek, illatosak, a hajtásokon többesével helyezkednek el, fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Virágzásuk ideje május-július.

Felhasznált részek, drogok: a sziromlevél (Rosae flos) és a belőle hideg úton, ún. enfleurage eljárással kinyert illóolaj (Rosae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok

[szerkesztés]

Cserzőanyagok, flavonoidok, antocián-vegyületek, illóolaj (geraniol, citronellol és nerol fő alkotórészekkel), viaszszerű és egyéb anyagok.

Főbb hatások

[szerkesztés]

A szirmoké összehúzó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és a sebek gyógyulását elősegítő; az illóolajoké antimikrobiális és hangulatjavító.

Előfordulása növényértékelő monográfiában

[szerkesztés]

E-monográfia (a százlevelű és a parlagi rózsa — R. gallica L. - virágai — 1990).

Gyógyászati és kozmetikai felhasználása

[szerkesztés]

A szirmot forrázatok, főzetek, alkoholtartalmú kivonatok és gyógymézek formájában fertőzéses eredetű hasmenés, szájüreg- és garatgyulladás, illetve szájfertőzések kezelésére, valamint bőrbántalmak kezelésére és kozmetikai készítmények alkotórészeként; az illóolajat kozmetikai készítmények (krémek, testápolók, fürdőkészítmények) alkotórészeként és parfümök illatösszetevőjeként használják fel. Alkoholos kivonata kiváló napégés elleni szer, fontos összetevője az IRIX Spray-nek, amely kisebb égési balesetek (forrázás, forró tárgy okozta sérülések, napégés, rovarcsípés okozta bőrvörösödés és felhólyagzás), valamint kisebb horzsolások kezelésére alkalmas. A Naksol ugyanezen termék gyógyszertári változata.[3] Feltalálója a Tolna vármegyei Nak községben született, Dél-Amerikába kivándorolt, majd onnan Magyarországra 1964-ben visszatelepült Széles Lajos volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dendrologia
  2. Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 524–525. o. ISBN 978-963-08-4345-4  
  3. Naksol spray Archiválva 2018. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internetpatika.hu oldalán

Források

[szerkesztés]