Ugrás a tartalomhoz

Richard Powers

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Powers
Powers 2018-ban
Powers 2018-ban
Született1957. június 18. (67 éves)
Evanston(wd), Illinois, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai[1]
Nemzetiségeamerikai USA
Foglalkozása
  • regényíró
  • író
  • sci-fi író
Iskolái
  • University of Illinois at Urbana-Champaign
  • DeKalb High School
  • International School Bangkok
  • UIUC College of Media
Kitüntetései
  • MacArthur Fellows Program (1989)[2]
  • Society of American Historians Prize for Historical Fiction (1999)[3]
  • Dos Passos Prize (2003)
  • Nemzeti Könyvdíj (2006)[4]
  • regény-Pulitzer-díj (2019)[5]
  • William Dean Howells Medal of the American Academy of Arts and Letters (2020)
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Powers témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Richard Powers (Evanston, 1957. június 18. –) amerikai regényíró, akinek művei a modern tudomány és technológia hatásait vizsgálják. The Echo Maker című regénye 2006-ban elnyerte a Nemzeti Szépirodalmi Könyvdíjat (National Book Award for Fiction).[6][7] Pályafutása során számos más díjat is kapott, többek között MacArthur-ösztöndíjat(wd). Powers 2023-ig tizenhárom regényt publikált, és tanított az Illinois-i Egyetemen és a Stanford Egyetemen. A The Overstory című regényéért 2019-ben elnyerte a Pulitzer-díjat szépirodalmi kategóriában.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Öt gyermek közül az Illinois állambeli Evanstonban(wd) született. Családja később néhány mérfölddel nyugatabbra, Lincolnwoodba(wd) költözött, ahol apja a helyi iskola igazgatója volt. Amikor Powers 11 éves volt, a thaiföldi Bangkokba költöztek, ahol apja elfogadta a Bangkoki Nemzetközi Iskolában(wd) betöltött állását, ahová Powers 1972-ig, elsőéves koráig járt. Ez alatt az idő alatt az Egyesült Államokon kívül fejlesztette ének-zenei készségeit, és jártasságot szerzett a cselló, a gitár, a szaxofon és a klarinét játékában. Emellett lelkes olvasóvá vált, elsősorban a tényirodalmat és az olyan klasszikusokat szerette, mint az Iliasz és az Odüsszeia.

A család 16 éves korában tért vissza az Egyesült Államokba. Miután 1975-ben leérettségizett az Illinois állambeli DeKalb(wd) középiskolában, az illinoisi Urbana-Champaign-i Egyetemre (UIUC) iratkozott be fizika szakra, amelyet az első szemeszterben angol irodalomra cserélt. 1978-ban BA diplomát, 1980-ban pedig MA diplomát szerzett irodalomból. Részben a szigorú szakosodással szembeni ellenszenve miatt döntött úgy, hogy nem folytatja a PhD-képzést, ami az egyik oka volt annak, hogy a fizikáról az angolra váltott, részben pedig azért, mert a végzős hallgatókban és professzoraikban megfigyelte az olvasás és az írás örömének hiányát (ahogyan azt a Galatea 2.2. című könyvében bemutatja).

Professzori címek és díjak

[szerkesztés]

2010-ben és 2013-ban Powers a Stanford Egyetem Stein vendégszerzője volt, ez idő alatt részben Aaron Straight biokémikus laboratóriumában segédkezett.[8][9]

Powers 1989-ben MacArthur-ösztöndíjas(wd) lett. 1999-ben Lannan irodalmi díjat kapott.

Powers-t 1996-ban nevezték ki az UIUC(wd) Swanlund angol professzorává, ahol jelenleg emeritus professzor.[10]

2013. augusztus 22-én a Stanford Egyetem bejelentette, hogy Powers-t az angol tanszék Phil és Penny Knight kreatív írás professzorává nevezték ki.[11]

Regények

[szerkesztés]

Powers Illinois-ban tanult számítógépes programozást PLATO(wd) felhasználóként, majd Bostonba költözött, hogy programozóként dolgozzon. 1980-ban egy szombaton Powers a bostoni Museum of Fine Artsban(wd) meglátta August Sander(wd) 1914-es „Fiatal farmerek(wd)” című fényképét[12], és annyira megihlette, hogy két nappal később felmondott, hogy regényt írjon a képen szereplő emberekről.[13] Powers a következő két évet a Three Farmers on Their Way to a Dance című könyv megírásával töltötte, amely 1985-ben jelent meg a William Morrow kiadónál. Három, egymást váltó szálból áll: egy novellából, amelyben a fotón szereplő három fiatalember az első világháború idején szerepel, egy technológiai magazin szerkesztőjéről, aki a fotó megszállottja, valamint a szerző kritikai és történelmi elmélkedéseiről a fotográfia mechanikájáról és Henry Ford életéről. A könyv a National Book Critics Circle Award döntőjébe jutott[14], és megkapta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia és Intézet Rosenthal-díját[15], valamint a PEN Hemingway Awards különdíját.[16]

Powers Hollandiába költözött, ahol megírta a Prisoner's Dilemma című könyvet a Walt Disney Company-ról és a nukleáris háborúról(wd).

Ezt követte a The Gold Bug Variations (Az aranybogár-variációk) a genetikáról, a zenéről és a számítástechnikáról. A könyv a National Book Critics Circle Award döntőjébe jutott.[17]

1993-ban írta az Operation Wandering Soul című művét egy gyötrődő fiatal gyermekorvosról. Ez is a National Book Award döntőjébe jutott.[18][7]

1995-ben kiadta a Galatea 2.2 című Pygmalion-történetet egy félresikerült mesterséges intelligencia kísérletről[19], amely a National Book Critics Circle Award döntőse volt.[20]

1998-ban Powers megírta a Gain című könyvet egy 150 éves vegyipari vállalatról és egy nőről, aki az egyik üzem közelében lakik, és petefészekráknak esik áldozatául. A regény 1999-ben elnyerte a legjobb történelmi regénynek járó James Fenimore Cooper-díjat(wd).

A 2000-ben megjelent Plowing the Dark egy seattle-i kutatócsoportról szól, amely egy úttörő virtuális valóságot épít, miközben egy amerikai tanárt túszul ejtettek Bejrútban. Az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia és Intézet Harold D. Vursell-emlékdíját kapta.

Powers 2003-ban írta a The Time of Our Singing című regényét. Egy vegyes bőrszínű pár zenész gyermekeiről szól, akik Marian Anderson híres 1939-es koncertjén találkoztak a Lincoln-emlékmű lépcsőjén.

Kilencedik regénye, a 2006-os The Echo Maker egy nebraskai férfiról szól, aki egy kamionbalesetben fejsérülést szenved, és azt hiszi, hogy ápoló nővére egy szélhámos. A regény elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat[6][7], és Pulitzer Prize for Fiction döntős volt.[21]

A 2009-es Generosity: An Enhancement című, tizedik regényében Russell Stone íróprofesszor találkozik egykori diákjával, Thassával, egy algériai nővel, akinek állandó boldogságát újságírók és tudósok használják ki.

2014-ben Powers megírta az Orfeo-t Peter Elsről, egy nyugdíjas zeneszerzés-oktatóról és avantgárd zeneszerzőről, akit összetévesztenek egy bioterroristával, miután rögtönzött genetikai laboratóriumot találnak a házában.

A 2018 áprilisában megjelent The Overstory kilenc amerikairól szól, akiket a fákkal kapcsolatos egyedi élettapasztalataik összehoznak, hogy közösen foglalkozzanak az erdők pusztulásával. Elnyerte a 2019-es Pulitzer-díjat szépirodalmi művekért, jelölték a Booker-díjra[22] és a 2019-es, 75 000 dolláros PEN/Jean Stein Book Awardra[23], valamint második helyezett volt a Daytoni Irodalmi Békedíjon..[24]

A 2021 szeptemberében megjelenő Bewilderment[25] a 2021-es Booker-díj rövidlistáján[26], valamint a National Book Award[27] és az Andrew Carnegie Medal for Excellence in Fiction[28] longlistáján szerepelt, és így jellemezték: „Richard Powers mélyen megindító és ragyogóan eredeti regényében egy asztrobiológus kreatív módon gondolkodik, hogy segítsen ritka és problémás fián”.[29]

Könyvei

[szerkesztés]

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Orfeo (Milyen trükkel hiteti el a zene a testtel, hogy lélek rejtőzik benne?) – Kiskapu, Budapest, 2015 · ISBN 6158013536 · Fordította: Rézműves László
  • Égig ​érő történet (The Overstory) – Park, Budapest, 2020 · ISBN 9789633555514 · Fordította: Barabás András
  • Rémület (Bewilderment) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789633558461 · Fordította: Barabás András

Díjak és elismerések

[szerkesztés]
  • 1985 Rosenthal Award of American Academy and Institute of Arts and Letters
  • 1985 PEN/Hemingway Special Citation
  • 1989 MacArthur Fellowship
  • 1991 Time Book of the Year
  • 1993 Finalist, National Book Award
  • 1996 Swanlund Professorship, University of Illinois(wd)
  • 1998 Business Week(wd) Best Business Books of 1998
  • 1998 Elected Fellow, American Academy of Arts and Sciences(wd)
  • 1999 James Fenimore Cooper Prize, American Society of Historians
  • 1999 Lannan Literary Award
  • 2000 Vursell Award, American Academy and Institute of Arts and Letters
  • 2000 Elected Fellow, Center for Advanced Study, University of Illinois
  • 2001 Corrington Award for Literary Excellence, Centenary College
  • 2001 Author of the Year, Illinois Association of Teachers of English
  • 2003 Pushcart Prize
  • 2003 Dos Passos Prize For Literature, Longwood University
  • 2003 W. H. Smith Literary Award (Great Britain)
  • 2004 Ambassador Book Award
  • 2006 National Book Award for Fiction
  • New York Times Notable Book, 2003, 2000, 1998, 1995, 1991
  • Best Books of 2003: Chicago Tribune, Christian Science Monitor, St. Louis Post-Dispatch, Newsday, London Evening Standard, Time Out (London), San Jose Mercury News
  • Finalist, National Book Critics Circle Award, 2003, 1995, 1991, 1985
  • 2006 Finalist, Pulitzer Prize for Fiction
  • 2010 Elected Member, American Academy of Arts and Letters(wd)
  • 2014 Man Booker Prize (longlist)[30]
  • 2014 California Book Awards Silver Medal Fiction winner for Orfeo [31]
  • 2018 Man Booker Prize (shortlist)[32]
  • 2019 Pulitzer Prize for Fiction
  • 2019 PEN Oakland Josephine Miles Literary Award for The Overstory
  • 2020 William Dean Howells Medal(wd) for The Overstory[33]
  • 2021 Booker Prize (shortlist)[34]
  • 2021 National Book Award (longlist)[35]
  • 2024 Booker Prize (longlist)[36]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 9247
  2. ↑ https://www.macfound.org/fellows/373/
  3. ↑ https://sah.columbia.edu/content/prizes/society-american-historians-prize-historical-fiction-formerly-known-james-fenimore
  4. ↑ https://www.nationalbook.org/people/richard-powers
  5. ↑ https://www.pulitzer.org/winners/richard-powers
  6. ↑ a b "National Book Awards – 2006". National Book Foundation. Retrieved 2012-03-27.
    (With linked information including essay by Harold Augenbraum from the Awards 60-year anniversary blog.)
  7. ↑ a b c Andrea Lynn. „A Powers-ful Presence”, LASNews Magazine, University of Illinois, 2006. november 1. (Hozzáférés: 2006. november 29.) 
  8. ↑ Angela Becerra Vidergar: Award-winning novelist, Stanford Professor Richard Powers finds inspiration in teaching, tech and trees. Stanford News, 2014. március 25.
  9. ↑ Alan Vorda: A Fugitive Language: An interview with Richard Powers. Rain Taxi (online)
  10. ↑ of, Department: Richard Powers | Department of English | University of Illinois (angol nyelven). www.english.illinois.edu . (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  11. ↑ Richard Powers Joins the English Faculty | Department of English. English.stanford.edu, 2013. augusztus 22. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  12. ↑ A Young Farmers, más néven Three Farmers on their Way to a Dance (Fiatal gazdák) című fekete-fehér fényképet August Sander(wd) készítette 1914-ben.
  13. ↑ Eakin, Emily. „The Author as Science Guy; Richard Powers, Chronicling the Technological Age, Sees Novels, Like Computers, as Based on Codes”, The New York Times, 2003. február 18., E1. oldal (Hozzáférés: 2019. március 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  14. ↑ 1985 (amerikai angol nyelven). National Book Critics Circle . (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  15. ↑ Awards – American Academy of Arts and Letters (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  16. ↑ semper2013: Three Farmers on Their Way to a Dance (amerikai angol nyelven). Richard Powers , 2013. január 1. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  17. ↑ 1991 (amerikai angol nyelven). National Book Critics Circle . (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  18. ↑ "National Book Awards – 1993". National Book Foundation. Retrieved 2012-03-27.
  19. ↑ „Richard Powers elected to American Academy of Arts and Letters”, News Bureau Illinois, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2015. január 5.) 
  20. ↑ 1995 (amerikai angol nyelven). National Book Critics Circle . (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  21. ↑ "Fiction". Past winners & finalists by category. The Pulitzer Prizes. Retrieved 2012-03-27.
  22. ↑ The Overstory | W. W. Norton & Company. books.wwnorton.com . (Hozzáférés: 2018. április 18.)
  23. ↑ Announcing the 2019 PEN America Literary Awards Finalists. PEN America , 2019. január 15. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  24. ↑ Dayton Literary Peace Prize - Richard Powers, 2019 Fiction Runner-Up. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. ↑ Bewilderment: A Novel by Richard Powers (Author). W. W. Norton & Company . (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  26. ↑ Marshall, Alex. „'Great Circle,' 'Bewilderment' Among Booker Prize Finalists”, The New York Times , 2021. szeptember 14. 
  27. ↑ 2021 National Book Awards Longlist for Fiction (amerikai angol nyelven). National Book Foundation , 2021. szeptember 17. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  28. ↑ JCARMICHAEL: 2022 Winners (angol nyelven). Reference & User Services Association (RUSA) , 2021. október 17. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  29. ↑ Bewilderment | The Booker Prizes (angol nyelven). thebookerprizes.com , 2021. szeptember 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  30. ↑ Longlist 2014 announced | the Man Booker Prizes. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  31. ↑ 84th Annual California Book Awards Winners
  32. ↑ The Man Booker Prize announces 2018 shortlist. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  33. ↑ Fedor, Ashley: Peter Eisenman, David Blight, Richard Powers, and Bill Henderson receive highest honors. American Academy of Arts and Letters, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  34. ↑ Flood, Alison. „Nadifa Mohamed is sole British writer to make Booker prize shortlist”, The Guardian, 2021. szeptember 14. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.) 
  35. ↑ 2021 National Book Awards Longlist for Fiction - National Book Foundation, 2021. szeptember 17.
  36. ↑ Creamer, Ella. „Three British novelists make Booker 2024 longlist among 'cohort of global voices'”, The Guardian, 2024. július 30. (Hozzáférés: 2024. július 30.) 

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Powers című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Powers&oldid=27366199”