Plasmodiophoridae
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Plasmodiophoraceae – 1960-as illusztráció
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Plasmodiophoridae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Plasmodiophoridae témájú kategóriát. |
A Plasmodiophoridae[1] obligát endoparazita Rhizaria-fajok csoportja az Endomyxa törzsben.[2] Taxonómiailag a Phagomyxida rend testvére, a Plasmodiophorida egyetlen családja.[3]
Ökológia és patológia
[szerkesztés]A Plasmodiophorida számos élőlény, elsősorban zöld növények patogénje. A legismertebbek például a gyökérgolyva, a spongospórás varasodás és a vízitormagyökér-görbülés,[4] és a Beta, a mogyorófélék, az egyszikűek és a burgonyafélék vírusainak, például a burgonyafasciatio-vírus vagy a répanekrózisossárgulás-vírus vektorai.[5][6]
Taxonómia
[szerkesztés]Történet
[szerkesztés]A Plasmodiophoridát eleinte gombáknak tekintették. Taxonómiai csoportként először Friedrich Wilhelm Zopf írta le 1885-ben, aki a Plasmodiophora és a Tetramyxa nemzetségeket egyesítette a Myxomycetes törzs Monadineæ csoportja Plasmodiophoreæ családjában. A családot Augusto Napoleone Berlese 1888-ban Plasmodiophoraceaere nevezte át.[7] 1892-ben Adolf Engler a családot a Plasmodiophorales osztályba helyezte át, melyet később Plasmodiophoromycetesre neveztek át a szabványoknak megfelelően.[8]
1969-ben Robert Whittaker ötországos rendszerében a csoportot törzsként sorolta be Plasmodiophoromycota néven, és protisztáknak tekintette, nem gombáknak.[1]
1993-ban Thomas Cavalier-Smith a Plasmodiophoridát és a Phagomyxidát a polifiletikus Opalozoa törzs Phytomyxea osztályába sorolta számos nem rokon ostorossal, Opalinidae- és Proteomyxia-taggal együtt.[9] E törzset végül elvetették, és az Opalozoa név a Bigyra törzs egy csoportját jelenti, tagjai az Opalinata, Bicosoecida és rokon csoportjaik.[10] Filogenetikai elemzés alapján 2002-ben Cavalier-Smith a Phytomyxeát az Endomyxa altörzsbe helyezte a Rhizaria Cercozoa törzsébe.[11][12]
Osztályozás
[szerkesztés]A nemzetségek száma forrásonként változik. 3 elfogadott nemzetség van a csoportban a WoRMS regisztere szerint, ezek a Plasmodiophora, Spongospora és a Tetramyxa.[13] Alább a regiszteren kívüli, de releváns forrásokban előforduló nemzetségek találhatók:[14][15][16]
- Ligniera R. Maire et A. Tison 1911 (=Anisomyxa Nemec 1913; Rhizomyxa Borzí 1884; Sorolpidium B. Nĕmec 1911)
- Membranosorus C.H. Ostenfeld et H.E. Petersen 1930
- Octomyxa J.N. Couch J. Leitner et A. Whiffen 1939
- Polymyxa G.A. Ledingham 1939
- Plasmodiophora Woronin 1877 (=Ostenfeldiella Ferdinandsen et Winge 1914)
- Sorodiscus G. Lagerheim et Ø. Winge 1912
- Sorosphaerula J. Schröt. 1886 (as Sorosphaera) nom. nov. Neuhauser et Kirchmair 2011[17] (=Tuburcinia E.M. Fries; Sorosporium F. Rudolphi 1829)
- Spongospora Brunch. 1887 (=Clathrosorus C. Ferdinandson et Ö. Winge 1920)
- Tetramyxa K. Goebel 1884 (=Molliardia R. Maire et A. Tison 1911; Thecaphora W. A. Setchell 1924)
- Woronina Cornu 1872
E nemzetségeket eleinte a Plasmodiophorida tagjainak gondolták[18] kivételükig:[16]
- Cystospora J.E. Elliott 1916 – feltehetően fiziológiás tünet.
- Frankiella Maire et A. Tison 1909 – a Frankia baktérium szinonimája.
- Peltomyces L. Léger 1909 – besorolhatatlan.
- Pyrrhosorus H. O. Juel 1901 – Labyrinthulida incertae sedisként besorolva.[19]
- Sporomyxa L. Léger 1907 – besorolhatatlan.
- Trematophlyctis Patouillard 1918 – Chytridiomycetes-tag.[20]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Whittaker RH (1969. január 10.). „New concepts of kingdoms or organisms. Evolutionary relations are better represented by new classifications than by the traditional two kingdoms”. Science 163 (3863), 150–160. o. DOI:10.1126/science.163.3863.150. PMID 5762760.
- ↑ Irwin, Nicholas A. T. (2019. január 1.). „Phylogenomics supports the monophyly of the Cercozoa” (angol nyelven). Molecular Phylogenetics and Evolution 130, 416–423. o. DOI:10.1016/j.ympev.2018.09.004. ISSN 1055-7903. PMID 30318266.
- ↑ Cavalier-Smith, Thomas (2018. április 1.). „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cell organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria”. Protoplasma 255 (5), 1517–1574. o. DOI:10.1007/s00709-018-1241-1. PMID 29666938. PMC 6133090.
- ↑ Braselton JP.szerk.: McLaughlin DJ, McLaughlin EG, Lemke PA: Plasmodiophoromycota, The Mycota. Springer, Berlin, Heidelberg, 81–91. o.. DOI: 10.1007/978-3-662-10376-0_4 (2001). ISBN 978-3-662-10376-0
- ↑ Schwelm A, Badstöber J, Bulman S, Desoignies N, Etemadi M, Falloon RE, Gachon CMM, Legreve A, Lukeš J, Merz U, Nenarokova A, Strittmatter M, Sullivan BK, Neuhauser S (2018. április 1.). „Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae”. Mol Plant Pathol 19 (4), 1029–1044. o. DOI:10.1111/mpp.12580. PMID 29024322. PMC 5772912.
- ↑ Neuhauser, Sigrid (2011. április 28.). „Ecological roles of the parasitic phytomyxids (plasmodiophorids) in marine ecosystems – a review”. Marine and Freshwater Research 62 (4), 365–371. o. DOI:10.1071/MF10282. PMID 22319023. PMC 3272469.
- ↑ Saccardo PA, Traverso GB, Trotter A. Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 323. o.. DOI: 10.5962/bhl.title.5371 (1882. november 2.). OCLC 2472326
- ↑ Engler A. Syllabus der Pflanzenfamilien : eine Übersicht über das gesamte Pflanzensystem mit Berücksichtigung der Medicinal- und Nutzpflanzen nebst einer Übersicht über die Florenreiche und Florengebiete der Erde zum Gebrauch bei Vorlesungen und Studien über specielle und medicinisch-pharmaceutische Botanik, 3rd, Berlin: Borntraeger. DOI: 10.5962/bhl.title.22956 (1903)
- ↑ Cavalier-Smith T (1993. szeptember 1.). „The Protozoan Phylum Opalozoa”. Eukaryotic Microbiology 40 (5), 609–615. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1993.tb06117.x.
- ↑ Cavalier-Smith, Thomas (2012. november 2.). „Phylogeny of Heterokonta: Incisomonas marina, a uniciliate gliding opalozoan related to Solenicola (Nanomonadea), and evidence that Actinophryida evolved from raphidophytes”. European Journal of Protistology 49 (3), 328–353. o. DOI:10.1016/j.ejop.2012.09.002. PMID 23219323.
- ↑ Cavalier-Smith T (2002. március 1.). „The phagotrophic origin of eukaryotes and phylogenetic classification of Protozoa”. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 52 (2), 297–354. o. DOI:10.1099/00207713-52-2-297. PMID 11931142.
- ↑ Cavalier-Smith E, Chao EE (2003). „Phylogeny and Classification of Phylum Cercozoa (Protozoa)”. Protist 154 (3–4), 341–358. o. DOI:10.1078/143446103322454112. ISSN 1434-4610. PMID 14658494.
- ↑ Plasmodiophoridae. WoRMS. World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
- ↑ Neuhauser S, Kirchmair M, Bulman S, etal. (2014. február 23.). „Cross-kingdom host shifts of phytomyxid parasites”. BMC Evol Biol 14, 33. o. DOI:10.1186/1471-2148-14-33. PMID 24559266. PMC 4016497.
- ↑ Sparrow FK. Aquatic Phycomycetes, University of Michigan studies, Scientific series, v. 15. Ann Arbor, University of Michigan Press. DOI: 10.5962/bhl.title.5685 (1960. november 2.). OCLC 1362167
- ↑ a b Dick, Michael W.. Straminipilous Fungi: Systematics of the Peronosporomycetes Including Accounts of the Marine Straminipilous Protists, the Plasmodiophorids and Similar Organisms, 1, Springer Dordrecht. DOI: 10.1007/978-94-015-9733-3 (2001. november 2.). ISBN 978-94-015-9733-3
- ↑ Neuhauser, Sigrid (2011. augusztus 18.). „Sorosphaerula nom. n. for the Plasmodiophorid Genus Sorosphaera J. Schröter 1886 (Rhizaria: Endomyxa: Phytomyxea: Plasmodiophorida)”. Journal of Eukaryotic Microbiology 58 (5), 469–470. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2011.00571.x. PMID 21851471. PMC 3245851.
- ↑ „Plasmodiophoraceae”.
- ↑ Juel: Pyrrhosorus. WoRMS. World Register of Marine Species
- ↑ Wijayawardene, N.N. (2022). „Outline of Fungi and fungus-like taxa – 2021”. Mycosphere 13 (1), 53–453. o. DOI:10.5943/mycosphere/13/1/2.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Plasmodiophore című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.