Ugrás a tartalomhoz

Piros vonal (Metropolitan Area Express)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
     MAX Red Line
Vonat a Portlandi nemzetközi repülőtérnél 2017 júliusában
Vonat a Portlandi nemzetközi repülőtérnél 2017 júliusában
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
HelyszínPortland (Oregon)
Típusvasútvillamos
HálózatMetropolitan Area Express
Átadás2001. szeptember 10.
Vonal hossza8,9 km (önálló szakaszán)[* 1]
Állomások/megállók száma29
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátásegyenáram
Feszültség750 V
Üzemeltető
ÜzemeltetőTriMet
TulajdonosTriMet
A(z)      MAX Red Line weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Útvonaldiagram
     Kék vonal
Tervezett hosszabbítás
Fair Complex/Hillsboro Airport felé
Beaverton pályaudvar
     Westside Express Service
U.S. Route 26
Sunset pályaudvar
Tárolóvágány
Washington Park
Goose Hollow/SW Jefferson St
Kings Hill/SW Salmon St
Providence Park
Interstate 405
Portland Streetcar
 A ,  B ,  NS  vonalak
Galleria/SW 10th Ave
Library/SW 9th Ave
Pioneer Square North
Pioneer Square South
     Zöld,      narancssárga és
     sárga vonalak
Mall/SW 5th Ave
Mall/SW 4th Ave
Morrison/SW 3rd Ave
Yamhill District
Oak Street/SW 1st Ave
Skidmore Fountain
Old Town/Chinatown
     Zöld és      sárga vonalak
Acélhíd (Willamette-folyó)
Rose Quarter pályaudvar
Interstate 5
Convention Center
NE 7th Ave
Tárolóvágány
Lloyd Center/NE 11th Ave
Hollywood/NE 42nd Ave
Tárolóvágány
NE 60th Ave
NE 82nd Ave
Interstate 84/205
Gateway/NE 99th Ave pályaudvar
     Kék vonal
     Zöld vonal
Gateway North
Interstate 205
Parkrose/Sumner pályaudvar
Cascades
Mount Hood Avenue
Tárolóvágány
Portland International Airport

A Metropolitan Area Express piros vonala vasútvillamos-viszonylat az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Portland városában, a Beaverton pályaudvar és a Portland International Airport megállóhely között. A 8,9 kilométer hosszú, 26 megállós vonalat a TriMet üzemelteti. A hálózat második legforgalmasabb viszonylata, 2021 szeptemberében napi 10 310 utast szállított. Üzemideje napi 22 óra, követési ideje 15 perc.

Az 1980-as évekbeli vasútépítési tervek a Portlandi nemzetközi repülőtér fejlesztésével teljesedtek ki. A vonal a Bechtel és a Trammell Crow konzorciumának ajánlata alapján valósult meg, építése 1999-ben kezdődött.

A viszonylat repülőtér és belváros közötti szakaszát 2001. szeptember 10-én adták át, majd a kék vonalon tapasztalható zsúfoltság miatt 2003-ban Beavertonig hosszabbították. A Better Red projekt keretében 2024-re Fair Complex/Hillsboro Airport megállóhelyig hosszabbítják meg.

Története

[szerkesztés]
Vonat az Interstate 205 alatt
Beaverton pályaudvar, a vonal nyugati végállomása
Egyvágányú szakasz a repülőtér közelében

Partnerkapcsolat a magánszektorral

[szerkesztés]

Amikor 1975-ben az Interstate 205 elérte Multnomah megyét, helyi politikusok a 14 kilométeres szakaszon buszsávok kijelölését javasolták.[2][3][4] A tervezet alapján kezdődött meg az I-205 BRT építése,[5][6] amelyet buszok ugyan soha nem használtak, de később felhasználták a vasútvillamoshoz.[2][7] 1985-ben a Metro regionális kormányzat helyi szervezetek kérésére a Portlandi nemzetközi repülőtér és a Clackamas Town Center bevásárlóközpont vasúti összekötésének lehetőségét vizsgálta.[8][9] Ugyan kezdetben az I-205 szegmens építését preferálták,[10][11] a Metro 1987 októberében a Westside szakasz megépítése mellett döntött.[12][13][14] A Metro és a TriMet helyi önkormányzatokkal és vállalkozásokkal alternatív finanszírozási formákat keresett,[15] mígnem Clackamas és Washington megyék között vita keletkezett, mivel előbbi a szövetségi források megosztását kérte.[16] Kompromisszumként a Metro 1989 januárjára átdolgozta regionáis tervét.[17][18]

1991 áprilisában a Portlandi nemzetközi repülőtér 2010-re előjelzett utasszám-növekedésének kezelésére húsz éves, háromszázmillió dolláros fejlesztési tervet fogadtak el.[19][20] A leendő vasútvonal számára a csomagfelvételi épület mellett területet különítettek el.[19][21] 1993-ra a repülőtér utasszáma évente 10,8%-kal növekedett; az utasszám ekkorra elérte az 1997-re előrejelzett 8,5 millió főt.[22][23] Az 1990-es évek elején készült környezeti hatástanulmányok egy Hazel Dell–Portland–Clackamas Town Center vasútvonal[24] lehetőségét vizsgálták.[25] A South/North projekt finanszírozására kiírt népszavazások 1995-ben és 1996-ban is sikertelenek voltak, ezért a Metro a szövetségi források elnyerése érdekében a projektet összevonta a repülőtéri vasútéval.[26][27] A finanszírozásra kiírt 1998-as portlandi népszavazás szintén elbukott.[28]

Ezalatt a Bechtel mérnökiroda telekhez kívánt jutni a repülőtéren, így a kikötőhatósággal és a Szövetségi Közlekedési Hatóság egy korábbi alkalmazottjával a repülőtéri vasút tervein dolgozott.[29] A kikötőhatóság 1997 januárjában támogatta a Bechtel terveit,[22] amiket decemberben tettek közzé.[30] A TriMet, a kikötőhatóság és a helyi önkormányzatok hosszas tanácskozásokat követően 1998 októberére egyeztek meg.[31][32] A szerződés részeként a Bechtelnek a 8,9 kilométeres vasútvonal megépítéséért egy 48,6 hektáros területet biztosítottak (Cascade Station), ahol bevásárlóközpontot, szállodát és irodákat alakítottak ki.[33] A következő hónapban az Építők és Vállalkozók Társulata keresetet nyújtott be a Multnomah megyei Fellebbviteli Bírósághoz, mert szerintük a szerződés megsértette az állami közbeszerzési szabályokat.[34] A bíróság kimondta, hogy az ügylet szabályos volt.[35]

Finanszírozása és építése

[szerkesztés]

A TriMet a pályaépítés költségeit 125 millió dollárra becsülte, amely az infrastrukturális fejlesztésekkel és járműbeszerzésekkel 182,7 millióra egészült ki.[36] A magánszektor bevonásával szövetségi támogatásokra, így a szövetségi hatóságok jóváhagyására sem volt szükség;[29][37] a szövetségi jogszabályoknak megfelelően a kikötőhatóság a Szövetségi Légügyi Hatóság engedélyével csak a repülőtér területén fekvő, 1,9 kilométer hosszú pályát finanszírozhatta.[32] A megállapodás részeként a Cascade Station területén fekvő 2,3 kilométert a magánszektor, a fennmaradó 4,7-et pedig a TriMet, a Metro és Portland városa finanszírozták.[38]

A kikötőhatóság a 28,3 milliós pályaépítés mellett további húszmilliót fordítottak a terminál és a kapcsolódó úthálózat fejlesztésére, amelyet a repülőjegyekre kivetett háromdolláros adóból finanszíroztak.[1][36] A tételt a Delta Air Lines, a Reno Air és a United Airlines vitatták,[39] de 1999 májusában a szövetségi hatóság hozzájárult a kivetéséhez.[40] A Bechtel és a Trammel Crow konzorciuma 28,2 millióval járult hozzá a vasútépítéshez és 13,1 millióval a közútfejlesztéshez.[41] A TriMet harmincmilliós kötvénykibocsátásával[1][36] 27,5 milliót az építkezésre, hatot pedig járműbeszerzésre fordított.[41][42] A Metro 18 milliót biztosított regionális közlekedésfejlesztési terve részeként,[1][41] míg Portland város az adóemelésekből 23 milliót finanszírozott.[1][29]

A projekt tervezője a David Evans és Társai cég volt.[43] A nyomvonal kijelölésekor figyeltek arra, hogy köztulajdonú területet használjanak fel, és ne kelljen kisajátításokhoz folyamodni. Az építkezéshez a repülőtérre vezető utat részben lezárták, a Gateway pályaudvarnál pedig parkolóhelyeket szüntettek meg.[37][41] A Bechtel a Columbia-csatorna melletti munkálatokat 1999 júniusában kezdte meg,[41] decemberben pedig az autópálya feletti viaduktot építették meg.[44] A sávlezárások minimalizálása érdekében a felüljáró tartópillérjeit helyben öntötték. Az autópálya mentén az I-205 BRT és a kapcsolódó alagút megléte miatt gyorsan haladt a munka.[45] A vágányépítést a Stacy and Witbeck végezte;[46] a határidők betartása érdekében naponta 975,4 méter vágányt fektettek le.[47] A Gateway pályaudvar és a felüljáró közötti pályát 2020 júliusában alakították ki. Portland International Airport végállomást a Hoffman Construction Company építette,[46] az esőbeállókat pedig a ZGF Architects, az utasfelvételi épület előtetőjének kialakítója tervezte.[48][49] Az infrastruktúra tesztelését a Bechtel 2001 márciusában kezdte, majd a további finomhangolásokat a TriMet végezte.[46]

Megnyitás és meghosszabbítás Beavertonig

[szerkesztés]

2000-ben a TriMet bevezette a színkódokat; a már létező vonalat kékkel,[50][51] az új viszonylatot pirossal jelölték. Az Airport MAX szegmens 2001. szeptember 10-én,[52][53] egy nappal a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadások előtt nyílt meg; a szeptember 15–16-ára tervezett megnyitó elmaradt,[54][55] a repülőtér pedig az országos légtérzár miatt három napra bezárt.[56] Kezdetben a piros vonal a repülőtértől a Galleria/Library megállópárig húzódott, ahol a vonatok a 11. sugárúti hurokvágányokon fordultak vissza.[57] A 11-es repülőtéri busz megszűnt,[54][58] a C-Tran washingtoni járatát pedig a Gateway pályaudvartól a Parkrose/Sumner pályaudvarhoz terelték.[54] A kezdeti tesztekkel[46] ellentétben a vonatokat a befogadóképesség növelése érdekében végül nem szerelték fel csomagtartókkal.[59] 2001 novemberére a napi utasszám elérte a 2300 főt, a hálaadás előtti hétvégén pedig naponta 3800-an használták a viszonylatot. Ekkor a vonalon szóló járművek közlekedtek; ugyan a csatolt üzemet csak 2006-ban tervezték bevezetni,[60] a növekvő utasszám ideiglenesen már ekkor is közlekedtek kettesével kiállított vonatok.[61]

A kék vonal sűrítése, valamint a repülőtér és a nyugati agglomeráció összekötése érdekében 2003. szeptember 1-jén a viszonylatot a Beaverton pályaudvarig hosszabbították.[62] 2005 szeptemberében véglegesítették a csatolt üzemet, azonban ezzel egyidőben a sárga vonalon zsúfoltság alakult ki, mivel a járműtöbblet biztosítása miatt azon a vonalon ekkortól szóló kocsik jártak.[63] 2008 szeptemberétől a reggeli és délutáni csúcsidőben a repülőtértől induló első három járat a kék vonal Hatfield Government Center megállóhelyéig közlekedik.[64]

Fejlesztések és meghosszabbítás Hillsboróig

[szerkesztés]

2017 októberében[65] a TriMet bejelentette a Better Red projektet,[66][67] melynek keretében a késések csökkentése érdekében a repülőtér és a Gateway pályaudvar között kiépítenék a második vágányt.[65] A szövetségi források elnyerése érdekében a projekt részévé tették a Fair Complex/Hillsboro Airport megállóhelyig hosszabbítást is. A tervezés 2018 februárjában kezdődött,[68] majd a véglegesített terveket 2019 áprilisában nyújtották be a Szövetségi Közlekedési Hatóságnak.[69] 2020 májusában 99,99 millió dollár szövetségi támogatást ítéltek meg;[70][71] a végső simításokat 2021 elején a Parametrix végezte.[72][73] A projekt részét képezi két viadukt és egy új megállóhely (Gateway North) is.[67] Az alapkőletétel 2021. szeptember 29-én volt.

2022. április 2-a és 9-e között[74][75] a Gateway pályaudvar és a repülőtér között pótlóbuszok közlekedtek.[76][77] A hosszabbítás várhatóan 2024-re készül el.[78][79]

Fejlesztések

[szerkesztés]

2003 szeptemberében a járatot meghosszabbították a kék vonallal közös pályán, hogy a Gateway/NE 99th Ave pályaudvar és a Beaverton pályaudvar közötti kapacitást növeljék, valamint így a repülőtér és a kék vonal nyugati szakasza között nem kell átszállni.[80]

2008 márciusától csúcsidőben óránként három indulás a Hatfield Government Center felé közlekedik; a bővítést az utasszám nem várt növekedése indokolta.[81] Ezek a menetrendben a kék vonal járatainál szerepelnek.

Útvonala

[szerkesztés]
Bővebben: Kék vonal (Metropolitan Area Express)#Útvonala
Térkép
A MAX hálózata, vörössel jelölve a piros vonal jelenlegi útvonala, zölddel a tervezett hosszabbítása

A piros vonal a 8,9 kilométer hosszú Airport MAX szegmenst foglalja magában.[* 1] A Gateway pályaudvarnál az Eastside szakaszról leágazva 180 fokos fordulatot véve az Interstate 205 keleti oldalán halad észak felé.[1] A Sziklás-tanúhegynél az autópálya északi sávjai alatt áthaladva az út elválasztósávjában ér újra a felszínre.[41] A Columbia-csatornától délre az I-205 déli sávjait keresztezve a Cascade Parkway déli oldalán[82] Mount Hood Avenue megállóig északnyugat felé halad tovább.[83] Az Airport Way mentén északnyugati irányban éri el a repülőtér melletti végállomást.[84] A viszonylat a kék vonallal a Beaverton és Gateway pályaudvarok, a zöld vonallal pedig a Rose Quarter és Gateway pályaudvarok közötti szakaszon fonódik.[85]

A vonal két egyvágányú szakaszán (a Gateway pályaudvarnál és a repülőtérnél) 2024-re a Better Red projekt keretében kiépítik a második vágányt.[67]

Portland International Airport felé Beaverton pályaudvar felé
Beaverton pályaudvar – Beaverton Tigard Hwy – Sunset pályaudvar – U.S. Route 26 – Washington Park – SW Jefferson St – SW 18th Ave – Providence Park – SW Yamhill St – Yamhill District – SW 1st Ave – NW 1st Ave – Old Town/Chinatown – N Steel Brige – Willamette River – Rose Quarter pályaudvar – NE Holladay St – Banfield Expy – Interstate 84 – Gateway/NE 99th – Interstate 205 – Parkrose/Sumner pályaudvar – NE Cascades Pkwy – NE Airport Way – Portland International Airport Portland International Airport – NE Airport Way – NE Cascades Pkwy – Parkrose/Sumner pályaudvar – Interstate 205 – Gateway/NE 99th – Interstate 84 – Banfield Expy – NE Holladay St – Rose Quarter pályaudvar – Willamette River – N Steel Bridge – Old Town Chinatown – NW 1st Ave – SW 1st Ave – SW Morrison St – Morrison/SW 3rd Ave – Providence Park – SW 18th Ave – SW Jefferson St – Washington Park – U.S. Route 26 – Sunset pályaudvar – Beaverton Tigard Hwy – Beaverton pályaudvar

Megállóhelyei

[szerkesztés]

Az Airport MAX szegmens négy megállót (Portland International Airport, Mount Hood Avenue, Cascades és Parkrose/Sumner pályaudvar) foglal magában. A repülőtér és a Beaverton pályaudvar között a viszonylatnak összesen 26 megállója van, melyből 22 a kék, nyolc pedig a kék és zöld vonalakkal közös.[1]

A Better Red projekt keretében 2024-re a viszonylatot a kék vonal Fair Complex/Hillsboro Airport megállójáig hosszabbítják, valamint a Gateway és Parkrose/Sumner pályaudvarok között Gateway North néven új megállót létesítenek.[67]

Piros vonal (Beaverton pályaudvar◄►Portland International Airport)
Megállóhely Átszállási kapcsolatok Intézmények
A reggeli és délutáni csúcsidőben három-három járat a kék vonal Hatfield Government Center megállóhelyéig közlekedik.[64]
Beaverton pályaudvar
végállomás 		     Kék vonal
     Westside Express Service
20, 52, 53, 54, 57, 58, 61, 76, 78, 88 		Autóbusz-állomás
Sunset pályaudvar 5, 20, 48, 50, 59, 62, NorthWest POINT Autóbusz-állomás
Washington Park 63 Állatkert, Erdészettörténeti Múzeum, Nyugati Erdészeti- és Természetvédelmi Egyesület, Gyermekmúzeum
Goose Hollow/SW Jefferson St 6, 58, 68 Jefferson utcai Városi Park
Kings Hill/SW Salmon St 51, 63 Sioni Evangélikus Templom
Providence Park 15, 18, 51, 63 Egyesült Államokbeli Társadalombiztosítási Hivatal, Providence Park Stadion
(↓) Library/SW 9th Ave  A ,  NS  Director Park
(↑) Galleria/SW 10th Ave Everest Főiskola
(↓) Pioneer Square South 291
(↑) Pioneer Square North
(↓) Mall/SW 4th Ave 2020 márciusában megszűntek.
(↑) Mall/SW 5th Ave
(↓) Yamhill District
(↑) Morrison/SW 3rd Ave
Oak/SW 1st Ave 16 Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének Portlandi Kirendeltsége
Skidmore Fountain 12, 19, 20 Hajléktalanszálló
Old Town/Chinatown
Rose Quarter pályaudvar 4, 8, 35, 44, 77, 85, Swan Island Evening Shuttle Autóbusz-állomás
Convention Center      Zöld vonal Kongresszusi Központ
NE 7th Ave Oregon tér, Piac
Lloyd Center/NE 11th Ave 70, 157 Holladay Park
Hollywood/NE 42nd Ave pályaudvar 66, 75, 77 Autóbusz-állomás, Orvosi rendelő
NE 60th Ave 71
NE 82nd Ave 72, 77
Gateway/NE 99th pályaudvar      Zöld vonal
15, 19, 22, 23, 24, 25, 87, Columbia Gorge Express, The Dalles – Hood River – Portland Fixed Route 		Autóbusz-állomás, Gasztroenterológiai klinika
Gateway North Bevásárlóközpont, Fül-orr-gégészeti klinika
Parkrose/Sumner pályaudvar 12, 21, 65, 71, 73 Autóbusz-állomás
Cascades Stanley Park
Mt Hood Ave FBI, Katonai toborzóközpont
Portland International Airport
végállomás 		Caravan Airport Shuttle, City2Shuttle, Downtown Express, The HUT, Central Oregon Breeze Portlandi nemzetközi repülőtér

Forgalom

[szerkesztés]

A napi első járat a Beaverton pályaudvartól 3:30-kor, míg a repülőtértől 4:55-kor indul. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 65 percig tart. A reggeli és délutáni csúcsidőben három-három járat a Gateway pályaudvarnál a kék vonalra átszerelve a Hatfield Government Center megállóig közlekedik. A napi utolsó három vonat Ruby Junction/East 197th Avenue-ig közlekedik. A repülőtértől az utolsó nyugati irányú szerelvény 0:30-kor, az utolsó keleti irányú pedig 1:40-kor indul.[86] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak;[87] A követési idő napközben 15, kora reggel és késő este pedig 30 perc.

2018. szeptember 2-ától éjszaka, a MAX üzemzárását követően a repülőteret a 272-es busz szolgálja ki.[88]

Utasszámok

[szerkesztés]

2021 szeptemberében a viszonylatot naponta 10 310-en vették igénybe;[89] a Covid19-pandémia előtt napi 22 530 utasával a hálózat második legforgalmasabb viszonylata volt.[90] 2002 szeptemberére 2300 utast becsültek, ennek ellenére naponta 2800-an vették igénybe,[91] a 2003-as Beavertonig hosszabbítás pedig a nyugati szegmensben 49%-os, a teljes hálózaton pedig 6%-os utasszám-növekedést hozott.[92] Az IKEA áruház 2007-es megnyitásával a gazdasági kudarcnak tartott Cascade Station bevásárlóközpont forgalma a nyolcszorosára növekedett,[93] ezzel az utasszámok is emelkedtek: 2008-ban Cascades megállóhely heti forgalma 250-ről 2000 főre,[94] 2010-re hatezer főre nőtt.[95]

A viszonylat éves forgalma 2009-ben elérte az egymillió főt.[96] Az éves utasszám a 2012-es 8,2 millióról 2015-re 7,4 millió főre csökkent;[1][97] a TriMet ezt a bűnözés növekedésével és a belvárosi lakásárak növekedésével magyarázta.[98][99]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b A TriMet publikációiban csak az Airport MAX önálló szakaszának hossza van megadva. A viszonylat teljes hossza nem ismert.[1]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h Airport MAX Red Line (angol nyelven). TriMet, 2016. július. [2018. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  2. ↑ a b George Kramer: The Interstate Highway System in Oregon (angol nyelven). Oregoni Közlekedési Minisztérium, 2004. május. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  3. ↑ Council backs I-205 if modified. (angolul) The Oregonian, (1975. április 24.) B4. o.
  4. ↑ Agreement on I-205 plans cited. (angolul) The Oregonian, (1975. július 30.) F4. o.
  5. ↑ Tri-Met board okays I-205 busway concept. (angolul) The Oregonian, (1976. február 3.) A8. o.
  6. ↑ Dan Hortsch: I-205 section passes tests for final approval. (angolul) The Oregonian, (1976. október 7.) E12. o.
  7. ↑ Jim Redden: After 35 years of waiting, TriMet’s Green Line hits all the parties (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. szeptember 10. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  8. ↑ Vanda Kochran – Vince Kohler: Light-rail study gets approval. (angolul) The Oregonian, (1984. december 14.) C7. o.
  9. ↑ Vince Kohler: Light-rail line study under way. (angolul) The Oregonian, (1985. július 11.) D4. o.
  10. ↑ Vince Kohler: Panel calls for study of proposed I-205 light-rail link. (angolul) The Oregonian, (1987. április 23.) D19. o.
  11. ↑ Vince Kohler: Metro committee seeks funds to build I-205 light-rail link. (angolul) The Oregonian, (1985. május 17.) E2. o.
  12. ↑ Harry Bodine: Light-rail expansion backed by officials. (angolul) The Oregonian, (1987. szeptember 30.) B12. o.
  13. ↑ Harry Bodine: Mass transit, major highway projects given priority. (angolul) The Oregonian, (1987. október 27.) B4. o.
  14. ↑ Westside Corridor Project, Multnomah/Washington Counties (Portland): Environmental Impact Statement. (angolul) Washington (főváros): Urban Mass Transportation Administration; Evanston (Illinois): Northwestern Egyetem. 2011. 2–1–3., 2–1–4. o. Hozzáférés: 2023. június 11.  
  15. ↑ Vince Kohler: "Joint efforts of business, government could spur rail line; both groups need to finance, back line along I-205, panel says. (angolul) The Oregonian, (1988. május 23.) B5. o.
  16. ↑ Ashbel S. Green: County officials debate light-rail routes. (angolul) The Oregonian, (1988. október 6.) W1. o.
  17. ↑ Harry Bodine: Metro OKs $1.5 billion transit plan. (angolul) The Oregonian, (1989. január 14.) D1. o.
  18. ↑ James Mayer: Tri-Met looks to the future: The success of MAX sparks dreams of expanding. (angolul) The Oregonian, (1989. április 9.) A1. o.
  19. ↑ a b Steve Mayes: Portland’s airport for the future only needs a $300 million ticket. (angolul) The Oregonian, (1994. április 11.) A1. o.
  20. ↑ Ken Hamburg: Port of Portland speeds pace of airport terminal expansion. (angolul) The Oregonian, (1992. december 10.) E10. o.
  21. ↑ Airport Max: A Case Study (angol nyelven). PBConsult. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  22. ↑ a b Oliver Gordon: Port wants MAX to run to airport. (angolul) The Oregonian, (1997. január 22.) A1. o.
  23. ↑ Chrissy Mancini Nichols: Value Capture Case Studies: Portland’s Cascade Station and Light Rail to PDX (angol nyelven). Metropolitan Planning Council, 2012. március 26. [2022. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  24. ↑ Dennis McCarthy: Light-rail service? On to Oregon City! (angolul) The Oregonian, (1994. szeptember 15.) D2. o.
  25. ↑ Philip Selinger: Making History: 50 Years of Transit in the Portland Region (angol nyelven) pp. 80. TriMet, 2019. [2020. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  26. ↑ Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Holding the line on light rail. (angolul) The Oregonian, (1996. december 9.)
  27. ↑ Gordon Oliver: Cost cuts map way to extend light rail. (angolul) The Oregonian, (1997. január 29.)
  28. ↑ Gordon Oliver: South–North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
  29. ↑ a b c Philip Selinger, i. m. 82. o.
  30. ↑ Janet Christ: Portland to help pay for study of airport rail line. (angolul) The Oregonian, (1998. január 1.) D2. o.
  31. ↑ Gordon Oliver: Tri-Met OKs rail line of 5.5 miles to airport. (angolul) The Oregonian, (1998. szeptember 24.) B1. o.
  32. ↑ a b Gordon Oliver: Port of Portland OKs light-rail agreement. (angolul) The Oregonian, (1998. október 9.) C1. o.
  33. ↑ Michael Rose: PDX light rail may lead to south-north line. (angolul) The Oregonian, (1997. december 19.) 1. o.
  34. ↑ Jennifer Bjorhus: Contractors battle Tri-Met on bid laws. (angolul) The Oregonian, (1998. november 26.) C1. o.
  35. ↑ Jennifer Bjorhus: Court tosses out suit against Tri-Met, Bechtel. (angolul) The Oregonian, (1998. december 5.) B1. o.
  36. ↑ a b c Gordon Oliver: Tri-Met puts price tag on airport line. (angolul) The Oregonian, (1998. július 17.) C1. o.
  37. ↑ a b Gordon Oliver: "Light rail to airport gets closer to reality. (angolul) The Oregonian, (1998. szeptember 10.) B1. o.
  38. ↑ Sheri Ernico: Considering and Evaluating Airport Privatization. (angolul) Transportation Research Board, LXVI. évf. (2012) 36. o. ISSN 1935-9802 Hozzáférés: 2023. június 11.
  39. ↑ Gordon Oliver: 3 airlines oppose light-rail money. (angolul) The Oregonian, (1998. december 12.) C1. o.
  40. ↑ Bill Stewart: Ruling: Port ticket fees can finance ’Air MAX’. (angolul) The Oregonian, (1999. május 29.) B1. o.
  41. ↑ a b c d e f Bill Stewart: Light-rail line to PDX starting to take shape. (angolul) The Oregonian, (1999. június 17.) B1. o.
  42. ↑ TriMet’s Rail Vehicle Fleet (angol nyelven). TriMet. [2018. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  43. ↑ Roger Yee: Public Transportation: On the Move. (angolul) (hely nélkül): Visual Reference Publications. 2005. 43. o. ISBN 1584710373 Hozzáférés: 2023. június 11.  
  44. ↑ Stuart Tomlinson: Construction detours bottleneck I-84 traffic. (angolul) The Oregonian, (1999. december 3.) C3. o.
  45. ↑ Bill Stewart: "Don't look up, but MAX bridge going in over I-205; strict safety measures are in place to protect motorists, and as the span is built, tracks will start going in on Airport Way. (angolul) The Oregonian, (1999. december 17.) A1. o.
  46. ↑ a b c d Bill Stewart: Airport's MAX station will be special. (angolul) The Oregonian, (2000. július 10.) E4. o.
  47. ↑ Bill Stewart: Workers are busy making tracks toward Airport MAX 2001 deadline. (angolul) The Oregonian, (2000. június 12.) E4. o.
  48. ↑ Randy Gragg: Airport canopy works, but not as it could; the structure signals an end to the worst phase of construction but it could – and should – have been done better. (angolul) The Oregonian, (2000. május 28.) F4. o.
  49. ↑ Port of Portland, Portland International Airport (angol nyelven). ZGF Architects. [2019. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 11.)
  50. ↑ Philip Selinger, i. m. 83. o.
  51. ↑ Systems News [regular news section]. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2000. december) 471. o. ISSN 1460-8324
  52. ↑ Gordon Oliver: Portland now ’the city that moves’, mayor says [opening of MAX Red Line]. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 11.) 1. o.
  53. ↑ Gordon Oliver: Unknowns cloud PDX’s future. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 21.) D1. o.
  54. ↑ a b c Bill Stewart: Most Tri-Met fares rise Saturday, while route switches start Sept. 9. (angolul) The Oregonian, (2001. augusztus 31.) B1. o.
  55. ↑ History cancels PDX part. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 15.) D8. o.
  56. ↑ Joseph Rose: Even anti-noise advocates happy to hear airplanes again. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 17.) E6. o.
  57. ↑ Bill Stewart: Airport MAX rolls out Monday. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 7.) B1. o.
  58. ↑ September 9th – Big Service Improvements (angol nyelven). TriMet. [2001. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  59. ↑ MAX Red Line runs: Every 15 minutes, seven days a week. (angolul) The Oregonian, (2001. szeptember 11.) A12. o.
  60. ↑ Systems News. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2001. november) 430. o.
  61. ↑ About town: Riders keep Airport MAX busy Thanksgiving weekend. (angolul) The Oregonian, (2001. november 27.) D2. o.
  62. ↑ Fred Leeson: MAX fares increase, direct service from Beaverton to PDX starts. (angolul) The Oregonian, (2003. augusztus 27.) D2. o.
  63. ↑ Systems News. (angolul) Tramways & Urban Transit, (2006. július) 276. o.
  64. ↑ a b TriMet extends rush-hour MAX trains between Hillsboro, PDX (angol nyelven). Beaverton Valley Times, 2006. március 3. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  65. ↑ a b John William Howard: TriMet considering expansion of MAX Red Line to county fairgrounds (angol nyelven). Hillsboro Tribune, 2017. október 25. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  66. ↑ MAX Red Line Improvements Project (angol nyelven). TriMet. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  67. ↑ a b c d A Better Red (angol nyelven). TriMet. [2021. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  68. ↑ Parametrix to Complete Preliminary Design for MAX Red Line Extension (angol nyelven). Parametrix, 2018. február 12. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  69. ↑ TriMet moves forward with plan to extend MAX Red Line into Hillsboro (angol nyelven). KPTV, 2019. április 24. [2019. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  70. ↑ Andrew Corselli: FTA Announces $891MM in Funding (angol nyelven). Railway Age, 2020. május 29. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  71. ↑ Pete Danko: TriMet gets $100M from feds for MAX Red Line project (angol nyelven). Portland Business Journal, 2020. május 29. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  72. ↑ Design – A Better Red (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  73. ↑ Andrew Corselli: TriMet Selects Parametrix to Finish ’A Better Red’ (angol nyelven). Railway Age, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  74. ↑ A Better Red MAX Disruption April 2–9 (angol nyelven). TriMet. [2022. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  75. ↑ TriMet: MAX Red Line has resumed normal service. Thank you for your patience while we completed this necessary work for the Better Red project. Here are some photos from our work over the past week. (angol nyelven). Twitter, 2022. április 10. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  76. ↑ Sam Campbell: MAX Red Line service halted during weeklong construction (angol nyelven). KOIN, 2022. április 1. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  77. ↑ Mia Villanueva: Temporary MAX Red Line closure starts Saturday (angol nyelven). KPTV, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  78. ↑ FTA, TriMet and partners officially break ground on ‘A Better Red’ MAX extension and improvement project (angol nyelven). Mass Transit Magazine, 2021. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  79. ↑ Marybeth Luczak: TriMet’s ’A Better Red’ Receiving $99.1MM CIG Grant (angol nyelven). Railway Age, 2021. szeptember 27. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  80. ↑ Fred Leeson: MAX fares increase, direct service from Beaverton to PDX starts. (angolul) The Oregonian, (2003. augusztus 27.) D2. o.
  81. ↑ TriMet extends rush-hour MAX trains between Hillsboro, PDX (angol nyelven). Beaverton Valley Times, 2008. március 3. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  82. ↑ Stop ID 10575 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  83. ↑ Stop ID 10577 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  84. ↑ Stop ID 10579 (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  85. ↑ TriMet System (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  86. ↑ MAX Red Line Map and Schedule (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  87. ↑ Frequent Service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  88. ↑ Aaron Mesh: Where Can You Catch a Night Bus to the Portland Airport? TriMet Releases Maps and Schedules (angol nyelven). Willamette Week, 2018. augusztus 25. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  89. ↑ September 2021 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  90. ↑ September 2019 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  91. ↑ Fred Leeson: Air travelers find MAX a deal. (angolul) The Oregonian, (2002. szeptember 9.) E1. o.
  92. ↑ Dylan Rivera: MAX: More than the sum of its parts. (angolul) The Oregonian, (2009. szeptember 6.)
  93. ↑ James Mayer: Portland blinked and Ikea came. (angolul) The Oregonian, (2007. július 19.) B1. o.
  94. ↑ Tara Ballenger: Cascade Station: Ikea to the rescue. (angolul) The Oregonian, (2008. július 27.) S5. o.
  95. ↑ Anna Griffin: At Cascade Station, it takes a mall, not a village, to thrive. (angolul) The Oregonian, (2010. május 19.)
  96. ↑ Infrastructure Case Study: Portland Airport MAX Red Line (angol nyelven). Bipartisan Policy Center. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  97. ↑ Airport MAX: Red Line (angol nyelven). TriMet. [2018. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  98. ↑ Christopher Keizur: Safe travels? (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. június 12. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  99. ↑ Alex Zielinski: You Know Portland’s Transportation Woes Have Reached a Breaking Point When… (angol nyelven). Portland Mercury, 2018. május 18. (Hozzáférés: 2023. június 12.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Red Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piros_vonal_(Metropolitan_Area_Express)&oldid=27297887”