Otto Benndorf
| Otto Benndorf | |
 | |
| Született | 1838. szeptember 13.[1][2][3][4][5] Greiz[6] |
| Elhunyt | 1907. január 2. (68 évesen)[7][1][2][3][4] Bécs[8] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Hans Benndorf |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Benndorf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otto Benndorf (Graz, 1838.[10] szeptember 13. – Bécs, 1907. január 2.) osztrák archeológus, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Az archeológia tanára volt a zürichi (1869), majd a müncheni és prágai, végül (1877 és 1898 között) a bécsi egyetemen. 1898-ban[11] megalapította az Osztrák Régészeti Intézetet (Österreichische Archäologische Institut). Az egész iskoláját alapította az osztrák archeológusoknak. 1875-ben részt vett az osztrákok 2. szamothrakéi expedíciójában. 1881-ben vezetett államköltségen Kis-Ázsia délnyugati részén (Lykia) tudományos kutatásokat, amelyeket Káriára is kiterjesztve 1883-ban megismételt. Ennek eredményeként hazahozta a gjölbasi (az antik Trysa helyén) síremlék nagyszerű frízét (ma a bécsi udvari múzeumban van) és közzétette Reisen in Lykien und Karien (Wien, 1884) és Das Heroon von Gjölbaschi-Trysa (uo. 1889) című műveit.
Részt vett az Adamklisszi melletti emlékmű feltárásában (1882—90), melyről szóló munkája (Tocileseuval együtt): Das Monument von Adamklissi (Wien, 1895).
1895-ben megindította az osztrákok efezusi (Epheszosz) kutatásait, amelynek nagy sikerű, Bécs gyűjteményeit gazdagító ásatásaiban (1896 és 1908 között) eleinte maga is részt vett. Erre vonatkozó utolsó nagy munkája: Zur Orts- kunde und Stadtgeschichte von Ephesos (Wien, 1906).[12]
Egyéb írásai
[szerkesztés]- Schöne-vel együtt leírta a lateráni múzeum antik szoborműveit (Lipcse, 1867);
- Griechische und sizilische Vasenbilder (Berlin, 1869 — 1883);
- Metopen von Selinunt (uo. 1873);
- Beitrage zur Kenntnis des athenischen Theaters (Wien, 1875)
- Antike Gesichtshelme und Sepulkralmasken (uo. 1878).
Szerkesztőként
[szerkesztés]1889-ben megindította a Wiener Vorlegeblätter für archaeol. Übungen című sorozatot. 1877 és 1897 között a társszerkesztője volt az Archaeol.-epigraph. Mittheihmgen aus Österreich-Ungarncímű, hazánkat is közelebbről érdeklő folyóiratnak és az 1898 óta azt fölváltó Jahreshefte des oesterr. arch. Instituts nevű szakközlönynek.
Emlékezete
[szerkesztés]- Sírja a dornbachi temetőben[13] található.
- Szobra, Hella Unger alkotása, Athénben van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ LIBRIS, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ A Magyar Nagylexikonban tévesen 1858
- ↑ A Magyar nagylexikon szerint 1897-ben
- ↑ Révai
- ↑ Dornbacher Friedhof, Bécs 17. kerületében (Hernals)
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon 3. kötet 621. old.
- Révai