Orvosi vízitorma
Orvosi vízitorma | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kaliforniában nyíló példány
| ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Nasturtium officinale R. Br. | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Orvosi vízitorma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi vízitorma témájú médiaállományokat és Orvosi vízitorma témájú kategóriát. |
Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj. Ehető vízinövény
Előfordulása
[szerkesztés]Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.
Megjelenése
[szerkesztés]Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal. A vizitormának mindig frissen használják zsenge leveleit, nem szárítják, nem főzik, sütik. Borsos íze miatt salátákba, szendvicsekbe, köretekhez, sajtokhoz, túróhoz is ajánlják.
Életmódja
[szerkesztés]Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizekben nem jellemző.
Képek
[szerkesztés]-
Virágai
-
Telepe
-
Rajzok a növényről
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- [1]. Simon Tibor - A magyarországi edényes flóra határozója /Harasztok - Virágos növények/, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN 963-19-1226-4 (2000)
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2381026 Archiválva 2013. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Nasturtium officinale in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.