Ugrás a tartalomhoz

Neomór építészet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
neomór stílus
mórizáló stílus
Nagy Zsinagóga, Kijev
Nagy Zsinagóga, Kijev
Időszakkb. 1800 – kb. 1900
ElterjedésEurópa
A Wikimédia Commons tartalmaz neomór stílus témájú médiaállományokat.

A neomór építészet (angolul: Moorish Revival architecture / Neo-Moorish style, franciául: Architecture néo-mauresque, németül: Orientalisierende Architektur) a historizáló építészet, azon belül az úgynevezett neostílusok egyik ága.

Története

[szerkesztés]
Zacherl-gyár, Bécs

Kialakulása, jellemzői

[szerkesztés]

A 19. század elején megnőtt régi, egzotikusnak tartott Kelet felé való érdeklődés (orientalizmus) keretében merült fel a keleti kultúrák építészetének vizsgálata. Ahogy folyamatosan más régi európai építészeti stílusokat is felújítottak (pl. neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk), úgy jelentek meg a középkori arab világhoz köthető építészeti emlékek utánzásai. Az ilyen stílusban épült épületeket egyszerűen neomórnak (újmór) szokták nevezni, utalva a Hispániai-félsziget déli részének középkori mór építészetére (8–15. század).

Jellemző rá a patkóív forma, a geometrikus és növényi formák alkalmazása, a kupolás (különösen a csegelyes kupolás)[1] építési mód használata. Előnyben részesítette a vörös tégla és a hármas árkádsor alkalmazását is.[2] Olykor (főleg zsinagógaépítészetben) megfigyelhető a hagymakupola, a kisebb tornyok és a háromnegyedköríves nyílások használata.[3]

A neomór stílus a festőiséget kedvelő romantikus építészet idején jelent meg.[4]

A stílust gyakran keverték a bizánci (neobizánci) építészeti formákkal,[5] más esetekben neoromán és egyéb (nem mór) keleti elemekkel.[6] A Frankfuri zsinagógánál a gótikus építészet formáival (pl. szamárhátíves záródású, mérműves ablakok) keverték a mór stílust.[7]

Fontos kiemelni, hogy a régi keleti építészetnek másfajta utánzása is létezett. Azaz lehet beszélni többek között neobizánci építészetről, neoegyiptomi stílusról, indo-szaracén vagy neomogul építészetről is. Az építészeti orientalizás egyik korai példája, a híres Royal Pavilion (Brighton, Anglia, 1815-1822) például nem neomór, hanem inkább indiai-neomogul (kínai formák felhasználásával) épületnek tekinthető.[3][8]

Használata

[szerkesztés]
Trodadéro-palota, Párizs
Új Zsinagóga, Berlin

A keleti formák alkalmazása gyakran (de nem mindig) az épület funkciójával összefüggést mutathatott. Példa erre a Zacherl-gyár (Bécs), amely indiai rovarport használt termékeinek előállításához, az épületet is a iszlám építészet formáira tervezték.[4]

A neómór stílust nagyon kedvelte az európai zsidóság is a zsinagógaépítészetben annak keleti eredete miatt.[1][4] A színes és festői stílus ugyanakkor a zsinagógák mellett keresztény templom építésénél is igénybe vették olykor (pl. Gusztáv Adolf templom, Bécs, 1846-1849; Görög katolikus templom, Bécs, 1858;[9] Matzleinsdorfi temetőkápolna, Bécs, 1858)[10] Múzeumi alkalmazására példa a bécsi Hadtörténeti Múzeum (1849-1856). Ebben az esetben a törökökkel való harcokra utalhatott a stílus.[11]

A nagy méretű berlini Új Zsinagóga (1859-1866) hátrahúzott középső rizalitjával, szélső tornyaival, belső karzatával és kupolás terével sajátos épülettípust teremtett a következő fél évszázad számára. Érdekessége, hogy a kupola esetében a hagymakupola mintáját használták fel.[1]

A ma már nem létező Trocadéro-palota (Párizs) az 1878-as Világkiállításra épült. Szándékoltan különleges, mór elemeket is felvonulató megjelenésével hamar az Világkiállítás szimbólumává vált.[3] A kiállítás után az eredeti tervekkel szemben nem bontották el, hanem különféle (pl. múzeumi) célokra használták. Elbontására csak az 1930-as években került sor.[12]

A neomór stílus a 19. század végéig élt, ám ebben az időben már leginkább csak cirkuszok, jégcsarnokok, szabadtéri jégpályák öltözőépületeinél használták (pl. Párizsi Jégcsarnok).[13]

Egyéb példák:

  • császári pavilon a Mars Mezőn, Párizs (1867)[14]
  • Palais Vassier, Ille (1892, elbontva: 1925)[14]
  • Villa Wilhelmina, Bad Cannstadt[14]
  • Carratera de Aragon bikaviadalcsarnok, Madrid (1874, elbontva: 1934)[14]
  • Múzeum, Trinity College, Dublin (1852-1857)[13]
  • Zsinagóga, Kaiserslautern (1886)[15]
  • Zsinagóga, Frankfurt (1850-1860)[16]
  • Zsinagóga, Braunschweig (1875)[10]

Az Európán kívüli világban elszórtan találunk példákat a neomór stílus használatára, elsősorban a gyarmati építészetben (pl. Emanu-El zsinagóga, New York, 1868; Hippodrome, New York, 1905; Forum Színház, Melbourne, 1929).

A neomudéjar stílus

[szerkesztés]

A spanyol hódítás után a Hispániai-félszigeten maradt, meg nem keresztelkedő arabok építészete Mudéjar építészet. Ez bizonyos mértékben eltért a korábbi mór építészettől. Ennek 19. századi utánzását neomudéjarnak szokták nevezni.

Képtár

[szerkesztés]
  • császári pavilon a Mars Mezőn, Párizs
    császári pavilon a Mars Mezőn, Párizs
  • Carratera de Aragon bikaviadalcsarnok, Madrid
    Carratera de Aragon bikaviadalcsarnok, Madrid
  • Campo Pequeno bikaviadalcsarnok, Lisszabon
    Campo Pequeno bikaviadalcsarnok, Lisszabon
  • Palais Vassier, Ille
    Palais Vassier, Ille
  • Falla Nagyszínház, Cádiz
    Falla Nagyszínház, Cádiz
  • Városháza, Szarajevó („Vijećnica”)
    Városháza, Szarajevó („Vijećnica”)
  • Gusztáv Adolf templom, Bécs
    Gusztáv Adolf templom, Bécs
  • Görög katolikus templom, Bécs
    Görög katolikus templom, Bécs
  • Zsinagóga, Kaiserslautern
    Zsinagóga, Kaiserslautern
  • Zsinagóga, Frankfurt
    Zsinagóga, Frankfurt
  • Zsinagóga, Braunschweig
    Zsinagóga, Braunschweig
  • Zsinagóga, Firenze
    Zsinagóga, Firenze
  • Zsinagóga, Belgrád
    Zsinagóga, Belgrád
  • Iosefin Zsinagóga, Temesvár
    Iosefin Zsinagóga, Temesvár

Magyarországon

[szerkesztés]

Neomór stílusú épületeket Magyarországon is építettek, erről

Bővebben: Neomór építészet Magyarországon

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Déry, i. m., 259. o.
  2. ↑ Orbán Eszter: Mór stílusú zsinagógák (zsima.hu, 2021. aug. 4.)
  3. ↑ a b c Déry, i. m., 257. o.
  4. ↑ a b c Moravánszky, i. m., 39. o.
  5. ↑ Moravánszky, i. m., 43. o.
  6. ↑ https://kultura.hu/a-romantika-epitomestere-feszl-frigyes/
  7. ↑ Déry, i. m., 260-261. o.
  8. ↑ Maximilian Bernhard: 1000 építészeti csoda. A világ leghatásosabb építményei, Alexandra Kiadó, Pécs, 2010, ISBN 978-963-297-209-1, 44. o.
  9. ↑ Moravánszky, i. m., 44. o.
  10. ↑ a b Déry, i. m., 261. o.
  11. ↑ Moravánszky, i. m., 50-51. o.
  12. ↑ https://www.auditorium-lyon.com/en/1878-palais-du-trocadero
  13. ↑ a b Déry, i. m., 258-259. o.
  14. ↑ a b c d Déry, i. m., 258. o.
  15. ↑ Déry, i. m., 260. o.
  16. ↑ Déry, i. m., 260-261 o.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neomór_építészet&oldid=27461222”