Metróhálózatok listája
Megjelenés
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Ez a lista a világon található már üzemelő vagy még építés alatt álló metróüzemeit és S-Bahn rendszereit sorolja fel.
Metróhálózatok listája
[szerkesztés]Metrórendszerek építés alatt
[szerkesztés]Az alábbi metróhálózatok jelenleg építés/tervezés alatt állnak
Képgaléria
[szerkesztés]-
A szöuli metró a világ harmadik leghosszabb metróhálózata
-
A Londoni metró 1863-ban nyílt meg, ezzel a világ legöregebb hálózata az egész világon
-
Az első (Siemens) motorkocsi
-
A budapesti metró Oktogon állomása
-
A magyar gyártmányú Ganz–Hunslet G2 típusú szerelvény
-
Országok metróval
-
Metrórendszerek a világban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rapid transit portion of L.A. Metro Rail only: Red and Purple lines. All other L.A. Metro Rail lines are Light rail, and are not included here.
- ↑ This was the date of the last extension to the Red Line in the rapid transit portion of Los Angeles' Metro Rail.
- ↑ First regular elevated railway service began in 1868. The first section of subway opened in 1904. The total number of stations is Sablon:NYCS const, but with transfer stations counted only once, the number is Sablon:NYCS const (including temporarily closed station Cortlandt Street).
- ↑ On April 4, 2013, the NYCS 1 service was extended south to the South Ferry loops to replace service to South Ferry – Whitehall Street, which was damaged in Hurricane Sandy. This is not a permanent extension, nor is this new construction.
- ↑ While the line opened as a railroad in 1860, it was not until 1925 that rapid transit equipment would be operated here.
- ↑ Includes SEPTA's rapid transit lines only: Broad Street Line (Orange Line), Market–Frankford Line (Blue Line) and Norristown High Speed Line.
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)Commuterlike
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Most recent expansion of Line 4. Other extensions projected to become operational in 2014.
- ↑ Line 1 extension in 2009
- ↑ Line 1 fully opened
- ↑ Only includes rapid transit serviced lines that have service frequency typically lower than 10 minutes during daytime. Only the following sections are included:
- Seoul Subway Line 1: Seoul Station~Cheongnyangni Station, (7.8km/10 stations)
- Seoul Subway Lines 2~9
- AREX
- Bundang Line
- Sin Bundang Line
- EverLine
- ↑ Parts of Line 1 and Line K1, K3 overlap with conventional railways that were built before 1974.
- ↑ Stations served by multiple lines are counted more than once.
- ↑ See Seoul Subway Line 7.
- ↑ The Red Line was completed in 2012.
- ↑ When the Circle Line was reconfigured from a "circular" route line to a "spiral" route line.
- ↑ Yŏnggwang and Puhŭng opened in 1987
- ↑ The Moskovskaya Line expanded in 2012
- ↑ Extension of Lyon Metro's Line B to Oullins Gare station.
- ↑ Opening of Toulouse Metro's Line B.
- ↑ Line 50, 53, and 54 are rapid transit. Numbers exclude light rail line 51.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o In general, the majority of urban rail service in Japanese metropolitan areas is provided by systems not included in this list. For a complete list of urban rail systems in Japan, see List of urban rail systems in Japan.
- ↑ See Orange Line (Montreal Metro)
- ↑ See Sheppard line
- ↑ See Canada Line
- ↑ 1st line of Foshan Metro serves two cities - Foshan and Guangzhou
- ↑ The number excludes the stations and lengths on the Guangfo Metro/Guangfo Line, which is part of the FMetro in Foshan.
- ↑ Hangzhou Metro's Line 1.
- ↑ The East Rail Line overlapped with a conventional railway that had operated since 1910.
- ↑ Tseung Kwan O and West Rail lines.
- ↑ Xi'an Metro's Line 1.
- ↑ Kunming's Line 1.
- ↑ Nanjing South Railway Station.
- ↑ This figure excludes Maglev line and Line 22, both often included in Shanghai Metro maps but not considered part of the system.
- ↑ Suzhou's Line 1.
- ↑ There are 147 stations on the network map, counting transfer stations as one. The sum of the number of the stations for all lines is 195.
- ↑ Line 12 opened 2012.
- ↑ Opening of Line U4.
- ↑ Extension of Line S1 to the airport.
- ↑ There are 100 stations in Munich U-Bahn system, counting connecting/transfer stations twice; there are 96 stations counting all stations once.
- ↑ The U3 extension from Olympia-Einkaufszentrum (OEZ) to Moosach.
- ↑ The U3 extension from Maxfeld to Friedrich-Ebert-Platz.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)Tramlike
nevű lábjegyzeteknek - ↑ The first underground portion was opened in 1928, but that was a tram line. One surface line has origins from 1898. System opened as a full Metro in 1966.
- ↑ Opening of the completed Ring line in 2006.
- ↑ Lines 1 and 6 only
- ↑ First line completed in 2011.
- ↑ The Red Line was expanded in 2012
- ↑ Including MetroSur and other suburban lines.
- ↑ The Lausanne Metro has two lines. Line 1 is light rail, line 2 is rapid transit. Stats are for line 2 only.
- ↑ Skarpnäck metro station opened in 1994
- ↑ The Circle MRT Line was expanded in 2012
- ↑ The Yunusobod Line was opened in 2001
Források
[szerkesztés]- Rohde, Mike: World Metro Database. Metrobits
- Schwandl, Robert: UrbanRail.Net
- Taplin, Michael: A world of trams and urban transit. Light Rail Transit Association. [2007. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
- ↑ a b MARTA's Past and Future. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA). (Hozzáférés: 2013. július 19.)
- ↑ a b System Updates. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA), 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
- ↑ a b Visitors Ride Guide. Maryland Transit Administration (via: http://mta.maryland.gov/content/visitors).+(Hozzáférés: 2013. július 14.)
- ↑ a b c d Facts at a Glance. Los Angeles County Metropolitan Transportation Authority (LACMTA). [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
- ↑ Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Miami-Dade Transit History. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
- ↑ a b Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Metrorail. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
- ↑ New York City Transit - History and Chronology. Metropolitan Transportation Authority. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.) opening year
- ↑ New York City Transit - Subway and Bus Ridership Statistics 2009. Metropolitan Transportation Authority. [2012. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.) number of stations
- ↑ a b Comprehensive Annual Financial Report for the Years Ended December 31, 2011 and 2010. Metropolitan Transportation Authority. [2013. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. network route length
- ↑ MTA New York City Transit - Staten Island Railway Map. [2014. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ History - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
- ↑ Maps & Schedules - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. [2012. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ Facts & Info - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. [2019. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
- ↑ SEPTA Operating Facts - Fiscal Year 2012. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
- ↑ a b SEPTA - Spring 2012 Route Statistics. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2012 [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ SEPTA - Media Guide. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2013. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
- ↑ a b c PATCO - A History of Commitment. PATCO, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ a b c BART - System Facts. San Francisco Bay Area Rapid Transit District, 213. (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)
- ↑ a b About Metro. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. [2016. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
- ↑ a b Metro Facts 2013. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
- ↑ a b Mapa das Linhas - Metrô de Fortaleza. Metrô de Fortaleza - METROFOR. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
- ↑ a b DATA DE INAUGURAÇÃO DE CADA ESTAÇÃO (portugál nyelven). MetrôRio. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ a b METRÔ RIO - RELATÓRIO DE ADMINISTRAÇÃO EM 31 DE DEZEMBRO DE 2012 (portugál nyelven). MetrôRio, 2012. december 31. [2013. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ a b c d Metrô - Home - The Company - About. Companhia Do Metropolitano De São Paulo, 2012. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ Corporativa - Historia - Historia de Metro (spanyol nyelven). Metro de Santiago, 2013. július 1. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ a b Guía del Viajero (spanyol nyelven). Metro de Santiago. [2016. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ Historia Metro Valparaíso - El servicio ferroviario del siglo XXI (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ a b Red - Metro Valparaíso (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ History - Dopravní podnik hlavnívo města Prahy (angol nyelven). Dopravní podnik hlavnívo města Prahy. (Hozzáférés: 2013. szeptember 11.)
- ↑ a b Línea 1 (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
- ↑ a b c Línea 2 - 1ra Etapa (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
- ↑ a b c Glasgow Subway - SPT - Corporate Information. Strathclyde Partnership for Transport (SPT), 2013. [2019. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
- ↑ Green, Oliver (1987). The London Underground — An illustrated history. Ian Allan.
- ↑ History - Transport for London. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ a b Key facts. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ Milestones - Transport for London. London Underground. Transport for London. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ a b Docklands Light Railway: History. Transport for London. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
- ↑ a b c d Transport history - Nexus, 2013. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
- ↑ a b c d Структура Метрополитен (orosz nyelven). государственное предприятие "Минсктранс", 2012. [2010. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
- ↑ a b Helsinki City Transport - About HKL - History - A brief history of the metro. Helsinki City Transport, 2012. március 19. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ a b Helsinki City Transport - HKL Metro. Helsinki City Transport, 2013. augusztus 28. [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ a b Qui sommes-nous? - Notre Histoire (francia nyelven). Transpole. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
- ↑ a b Les chiffres clés (francia nyelven). Transpole. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
- ↑ a b c d Le Métro sur le réseau TCL (francia nyelven). TCL - SYTRAL. [2014. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ a b Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr . (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ Brief history of the Paris metro. france.fr - The official website of France . [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ a b The Network - The Metro: a Parisian institution (angol nyelven). RATP. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ a b The RATP Dev Brochure (angol nyelven). RATP, 2010. június 11. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
- ↑ a b c d Qui sommes-nous? - Nos réalisations (francia nyelven). Tisséo. [2016. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ Vazha Pshavela, Schwandl, Robert: Tbilisi. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ World Metro List - Amsterdam. metro bits, 2008. január 10. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
- ↑ Mashhad metro starts running. Railway Gazette. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
- ↑ a b c Tehran Metro, Iran. Railway-technology.com . (Hozzáférés: 2013. október 11.)
- ↑ Métro - Useful info - Networks - Métro, 2002. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ TTC - Subway/RT. Toronto Transit Commission, 2013. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ a b c d 2012 - TTC Operating Statistics. Toronto Transit Commission, 2013. [2021. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
- ↑ The Buzzer - 2011-01-14. TransLink, 2011. január 14. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
- ↑ a b State of Good Repair. TransLink, 2013. március 1. [2016. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
- ↑ Guangzhou Metro. ExploreGuangzhou's "Metropedia". (Hozzáférés: 2010. október 31.)
- ↑ Guangzhou Metro - Corporate Overview (angol nyelven). Gzmtr.com . [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ Schwandl, Robert: Guangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- ↑ a b c IRJ: Trial operation starts on Harbin’s first metro line
- ↑ a b c http://www.globaltimes.cn/content/814172.shtml Global Times: Metro line operational in China's Harbin
- ↑ "Hangzhou Metro" (kínai nyelven). Hangzhou Metro. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- ↑ Schwandl, Robert: Hangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ a b c MTR - Getting Around - MTR Train Services. MTR Corporation, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ Schwandl, Robert: Xi'an. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
- ↑ Schwandl, Robert: Kunming. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Schwandl, Robert: Nanjing Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ 王晓婷. „沈阳地铁二号线今日开通 市民可持试乘票免费乘车”, 沈阳晚报 , 2011. december 30.. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. február 23.) (kínai nyelvű)
- ↑ Shenzhen Metro Subway (angol nyelven). StartInChina.com , 2011. július 22. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ Schwandl, Robert: Suzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
- ↑ 天津地铁9号线延至天津站 末车时间延长至22:00 (kínai nyelven). [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
- ↑ 今日10时武汉地铁2号线开通 武汉迈入地铁时代(图) (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 28.)
- ↑ INAUGURACIONES Y AMPLIACIONES EN ORDEN CRONOLÓGICO HASTA 2000 (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ a b Datos de operación (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Historie der HOCHBAHN (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2013. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
- ↑ a b Die HOCHBAHN auf einen Blick (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2012. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
- ↑ Historie - Wie alles begann (német nyelven). HVV - DB Bahn. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ a b Zahlen, Daten, Fakten (német nyelven). HVV - DB Bahn. [2008. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ a b c MVG in figures (angol nyelven). mvg-mobil.de (via: http://www.mvg-mobil.de/en/about_us.html) . Münchner Verkehrsgesellschaft mbH (MVG) Marketing, 2013. június 1. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
- ↑ a b Geschäftsbericht 2012 Ziele erreichen – auf ganzer Strecke (német nyelven). VAG, 2013. június 1. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ L'opera che ha fatto di Milano una grande metropoli. Metropolitane Milanesi SpA. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
- ↑ Inaugurata la nuova linea metro B1. Comune di Roma Capitale. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
- ↑ a b c d e f g h i Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)Rus-metro-stats
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Chkalovskaya, Schwandl, Robert: Yekaterinburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Metroelektrotrans (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
- ↑ Schwandl, Robert: UrbanRail.Net - Europe - Russia - Kazan Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
- ↑ Московский метрополитен (orosz nyelven). Moskovsky Metropoliten. [2010. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
- ↑ Метрополитен в цифрах (orosz nyelven). Metropoliten v Tsifrakh. [2006. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
- ↑ Extension of Leninskaya Line, Schwandl, Robert: Novosibirsk. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Gorkovskaya, Schwandl, Robert: Nizhniy Novgorod. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- ↑ Rossiyskaya, Schwandl, Robert: Samara. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Bukharestskaya and Mezhdunarodnaya, Schwandl, Robert: St. Petersburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ a b c Yerevan authorities negotiating new metro line projects with banks (angol nyelven). ArmeniaNow.com, 2013. március 27. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
- ↑ Charbakh, Schwandl, Robert: Yerevan. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ General Data: Network Expansion. Metropolitano de Lisboa. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Station count and track length
- ↑ A brief history. Metropolitano de Lisboa. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Opening year
- ↑ Metro de Madrid in figures. [2016. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
- ↑ Metro m2. Transports publics de la région lausannoise. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
- ↑ SL årsberättelse för 2012 (svéd nyelven). Storstockholms Lokaltrafik, 2013. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
- ↑ Singapore MRT. Explore Singapore's "MRTpedia". (Hozzáférés: 2010. április 18.)
- ↑ a b Network and Systems. Taipei Rapid Transit Corporation. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
- ↑ 春節後試營運 機捷敲定3月2日上路. PTS News (kínaiul) (2017. január 25.) (Hozzáférés: 2017. március 29.)
- ↑ Metro of Thessaloniki – History (angol nyelven). Attiko Metro SA, 2013. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
- ↑ https://www.ametro.gr/
Irodalom
[szerkesztés]- Vuchic, Vukan R.. Urban Transit Systems and Technology. John Wiley & Sons (2007). ISBN 978-0-471-75823-5
- Ovenden, Mark. Metro Maps Of The World. Capital Transport (2005). ISBN 1-85414-288-7
- Underground Railways Yesterday - Today - Tomorrow. Schmid Verlag (2004). ISBN 3-900607-44-3
- Fischler, Stan. Subways Of The World. MBI (2000). ISBN 0-7603-0752-0
- Garbutt, Paul. World Metro Systems. Capital Transport (1997). ISBN 1-85414-191-0
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a List of metro systems című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.