MGM–140 ATACMS
| MGM–140 ATACMS | |
 | |
| ATACMS rakéta indítása HIMARS rendszerből | |
| Funkció | harcászati ballisztikus rakéta |
| Gyártó | Lockheed Martin |
| Irányítás | tehetetlenségi irányítórendszer |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 4,0 m |
| Szárnyfesztáv | 1,4 m |
| Törzsátmérő | 0,61 m |
| Indulótömeg | 1670 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 3 match |
| Hatótávolság | 300 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 50 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MGM–140 ATACMS témájú médiaállományokat. | |
Az MGM–140 Army Tactical Missile System (röviden ATACMS) kis hatótávolságú, inerciális irányítórendszerrel ellátott harcászati ballisztikus rakéta. Az 1980-as évek végén a Ling-Temco-Vought (LTV) vállalat fejlesztette ki, amely később felvásárlások révén a Lockheed Martinhoz került. A szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel ellátott fegyver egyes változatainak hatótávolsága eléri a 300 km-t. A rakétát a lánctalpas M270 MLRS, valamint a gumikerekes M142 HIMARS rendszerből lehet indítani. Egy indítójármű egy rakétát tartalmazó hordozó-indító konténerrel rendelkezik. 2016-ban kezdődött el az ATACMS leváltására szánt Precision Strike Missile (PrSM) rakétarendszer fejlesztése, amelynek rendszeresítése 2023-ban indult.
1991-ben rendszeresítették az Egyesült Államok Fegyveres Erőinél. A rendszer első harci alkalmazására az 1991-es Öbölháborúban került sor. 2023 őszétől az Ukrán Fegyveres Erők is alkalmazza, 2024 márciusában pedig a nagyobb hatótávolságú változat is megjelent Ukrajnában. 2023 végétől az ukrán erők elsősorban repülőterek és orosz légvédelmi rendszerek ellen vetették be a rakétát.[1][2] 2024. november 17-én az Egyesült Államok kormányzata engedélyezte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők oroszországi célpontok ellen is bevesse a fegyvert.[3] Erre első alkalommal 2024. november 18-n került sor, amikor az ukrán erők a Brjanszki területen, Karacsev város mellett található lőszerraktárra mértek csapást több rakétával.[4]
Története
[szerkesztés]Fejlesztése 1980-ban kezdődött a Corps Support Weapon System (CSWS) program keretében. Az új rakétával az Amerikai Egyesült Államok Hadserege az 1972-ben rendszeresített MGM–52 Lance harcászati ballisztikus rakétát akarta felváltani. A védelmi minisztérium 1981-ben összevonta a CSWS programot a DARPA hasonló célú Assault Breaker programjával, majd 1982-1983-ban pedig az Egyesült Államok Légierejének (USAF) Conventional Standoff Weapon (CSW) nevű programjával. Az új egyesített projekt keretében fejlesztett földi és légi indítású rakétarendszer a Joint Tactical Missile System (JTACMS) nevet kapta. Ebben a hadsereg volt a program felelőse, a légierő pedig együttműködő partnerként szerepelt. A kormányzat 1983. július 1-jén kötött szerződést a Boeing Aerospace Company, a Martin Marietta Aerospace és a Vought cégekkel a koncepció és a követelményrendszer kidolgozására. Ennek a költségét fele-fele arányban a hadsereg és a légierő állta. A légierő végül nem támogatta a légi indítású ballisztikus rakéta tervét, ezért 1984-ben kiszállt a fejlesztési projektből. Ekkor a már csak szárazföldi indításúnak szánt rakétarendszert átnevezték az Army Tactical Missile System (ATACMS) névre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Сили оборони ракетним ударом знищили пускові установки та РЛС С-400 у Криму - Мілітарний. web.archive.org, 2024. április 18. (Hozzáférés: 2024. november 19.)
- ↑ Росіяни заявляють про ураження елементів комплексу С-300 у Криму (ukrán nyelven). Мілітарний. Чесні новини про армію, війну та оборону.. (Hozzáférés: 2024. november 19.)
- ↑ Walsh, Nick Paton: Biden’s green light for Ukraine to use ATACMS in Russia just raised the stakes in a war Trump will inherit (angol nyelven). CNN, 2024. november 17. (Hozzáférés: 2024. november 19.)
- ↑ Удар по арсеналу на Брянщині здійснили ракетами ATACMS – ЗМІ (ukrán nyelven). Мілітарний. Чесні новини про армію, війну та оборону.. (Hozzáférés: 2024. november 19.)
Források
[szerkesztés]- The United States Army | Redstone Arsenal Historical Information. history.redstone.army.mil. (Hozzáférés: 2024. november 19.)