Ugrás a tartalomhoz

Liu tao

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liu tao
SzerzőJiang Ziya
Eredeti cím六韜
Országa Hadakozó fejedelemségek kori Kína
Nyelvklasszikus kínai nyelv
TémaHarcászati, hadszervezés és katonapolitika
Műfajharcászati kézikönyv
SorozatA hadművészeti kánon hét könyve
Kiadás
Kiadás dátumakb. i. e. 4-3. század
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu tao témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Vej Liao-ce
Kínai átírás
Hagyományos kínai六韜
Egyszerűsített kínai六韬
Mandarin pinjinLiù tāo
Wade–GilesLiu4 tao1

A Liu tao az ókori kínai hadtudományos irodalom egyik kiemelkedő alkotása. A hagyomány a művet a Taj Kung (太公) tiszteleti néven emlegetett Csiang Ce-janak (姜子牙; i. e. 11. század) tulajdonítja, aki egyike Kína legkorábbi név szerint ismert tábornokainak. Valójában nem keletkezhetett az i. e. 4–3. századnál korábban. A hat fejezetből álló mű Taj Kung politikai és hadászati útmutatásait tartalmazza, amelyet a Csou-dinasztia Ven és Vu királya számára adott elő. A 11. században összeállított hadművészeti kánon egyik műve.

Keletkezése

[szerkesztés]

A hagyomány a művet a Taj Kung (太公) tiszteleti néven emlegetett Csiang Ce-janak (姜子牙; i. e. 11. század) tulajdonítja, aki egyike Kína legkorábbi név szerint ismert tábornokainak. Ebből a korszakból azonban nem maradtak fenn hiteles szövegek, így ennek a műnek is aligha lehetett a félig legendás hadvezér a szerzője. A Liu tao nem csupán a hadviselés és a stratégia, taktika kérdéseit tárgyalja, de részletesen kitér a kormányzás alapelveire is, amelyből egyértelműen felfedezhető a legista szellemiség. Nem csupán a politikai elméletek újszerűsége, de a hadtudományos passzusokban fellelhető technikai részleteke is megerősítik azt a feltételezést, hogy a mű nem keletkezhetett régebben az i. e. 3. századnál. Hiszen részletes leírások olvashatók, a könnyűlovasságról, a kard használatról, a számszeríjász-alakulatokról stb., amelyek az i. e. 3. század előtt csak szórványosan léteztek Kína fejedelemségeiben, de semmiképpen nem jelentek meg olyan általánosságban, amilyen természetességgel a mű szerzője értekezik azokról.[1]

A mű címének értelmezése sem egyértelmű. Még a mai kommentárszerzők és filológusok is különböző véleményen vannak a mű címének értelmezése kapcsán. A problémát a tao (韜) szó okozza, hiszen elsődleges jelentése: ’betakar’, ’bebugyolál’ vagy ’lefed’. A hadviseléssel kapcsolatos szövegekben ez a szó olyan kontextusban jelenik meg, hogy íjat bebugyolálni szövetbe, selyembe, azért, hogy szállítható, hordozható legyen. Később a szó egyfajta puzdrát, tegezt jelölt. A Han-korban jelentése kiegészült az ’elrejt’, ’eltitkol’ jelentéssel. A mű magyar fordítója, Tokaji Zsolt A hat titkos tanítás változatot javasolja,[2] összhangban a mű angol nyelvű fordításának címével: Six Secret Teachings.[3]

Tartalma

[szerkesztés]

A hat fejezetre tagolt mű a maga nemében szigorú logikát követve épül fel. Az első részben, a „Civil titkos tanítás”-ban (Ven tao 文韜) a kormányzás alapelveit tárgyalja a szerző, kitér a jutalmazások és a büntetések szabályaira, valamint az uralkodáshoz és a hadviseléshez szükséges erényekre.[4] A második részben, a „Katonai titkos tanítás”-ban (Vu tao 武韜) a parancsok, utasítások elméleti és gyakorlati aspektusairól olvashatunk, bár azoknak még mindig sokkal inkább a civil politikai, közigazgatási vonatkozásaiban.[5] A „Sárkány titkos tanításá”-ban (Lung tao 龍韜) részletes leírás található a korabeli kínai hadseregszervezésről, a hadvezértől, tábornoktól megkövetelendő tulajdonságokról, a hadvezér kiválasztásának módjáról, a titkos jelekről, üzenő-pálcákról stb., valamint az ókori Kína két legérdekesebb, és egyben legjelentősebb katonai kérdéséről, a stratégiai hatalomról (si 勢) és a hadsereg formabontó taktikai alkalmazásáról (csi 奇).[6] A negyedik fejezet, a „Tigris titkos tanítása” (Hu tao 虎韜) a hadsereg arzenálját, technikai repertoárját veszi nagyító alá, részletes leltárt adva, pl. a harci szekerek fajtáiról és a szükséges mennyiségről, de a különböző hadászati műveletekről (pl. határátlépés, erődítmény bevétele, pihenő tartás stb.) is ebben a fejezetben esik szó.[7] Az ötödik fejezet, a „Párduc titkos tanítása” (Pao tao 豹韜) a hadviselés gyakorlati kalauza. A szerző részletesen tárgyalja a különböző ellenség típusokat, de a hadműveletek számára legnagyobb kihívást okozó terepviszonyokon alkalmazandó taktikai fogasokról is itt ejt szót.[8] Az utolsó fejezetben, a „Kutya titkos tanításá”-ban (Csüan tao 犬韜) a különböző haderőnemek összeválogatásáról, használatáról és a kiképzésről olvashatunk.[9]

Magyar fordítása

[szerkesztés]
  • Taj Kung hat titkos tanítása; in: A háború törvényei; ford., jegyz., bev., tan. Tokaji Zsolt; Helikon, Bp., 2016 (Harcosok ösvényén)

Hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Tokaji 2011. 5. o.
  2. Tokaji 2011. 6. o.
  3. Sawyer 1993. 35. o.
  4. Tokaji 2011. 8–32. o.
  5. Tokaji 2011. 32–44. o.
  6. Tokaji 2011. 45–74. o.
  7. Tokaji 2011. 75–100. o.
  8. Tokaji 2011. 101–115. o.
  9. Tokaji 2011. 115–133. o.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Du Wenyu 2007: Tu Ven-jü 杜文玉 (szerk.). Tu suo Csung-kuo ku-taj ping-csi jü ping-su 《图说中国古代兵器与兵书》 ("A régi Kína fegyvereinek és katonai műveinek illusztrált története"). Si-csie tu-su csu-pan 世界图书出版, Hszi'an 西安, Peking 北京, Kuangcsou 广州, Sanghaj 上海 2007. ISBN 978-7-5062-8517-9
  • Sawyer 1993: Ralph D. Sawyer. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. ISBN 0-8133-1228-0
  • Tokaji 2011.: Tokaji Zsolt (ford.) Tai Gong hat titkos tanítása. Kelet klasszikusai. Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011. ISBN 978 963 329 482 6
  • Tokaji 2016.: Tokaji Zsolt (ford.) Tai Gong: A háború törvényei. Harcosok ösvényén. Helikon Kiadó, Budapest, 2016. ISBN 978 963 227 802 5.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Külső hivatkozás

[szerkesztés]
A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Liu tao témában.