Ugrás a tartalomhoz

Lárnaka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lárnaka
Név görögülΛάρνακα
Név törökülLarnaka
Közigazgatás
Ország Ciprus
KerületLarnaca
Rangváros, kerületközpont
PolgármesterAndreas Moyseos
Körzethívószám24
Népesség
Teljes népesség59 200 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 34° 55′, k. h. 33° 38′34.916667°N 33.633333°EKoordináták: é. sz. 34° 55′, k. h. 33° 38′34.916667°N 33.633333°E
Lárnaka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lárnaka témájú médiaállományokat.

Lárnaka (görögül Λάρνακα, régiesen: Lárnax [Λάρναξ]) a Ciprusi Köztársaság egyik városa és a Lárnaka közigazgatási kerület központja, mely a sziget délkeleti partján található. Az ókorban Kítionnak (latinul Citium) hívták. A bibliai nevét (Kittim) az egész szigetre is használták. Az ország legnagyobb nemzetközi forgalmat is lebonyolító repülőtere, a Lárnakai nemzetközi repülőtér itt található.

A népessége 72 000 fő (2001), az ország második kereskedelmi kikötője és fontos turisztikai célpont. A várostól északra található a sziget olajfinomítója, míg délre a nemzetközi repülőtér. Lárnaka közismert a festői tengerpartjáról. Az események többsége a város sétányának környékére koncentrálódik a nagyobb fesztiválok alkalmával. A legfontosabb ezek közül a Kataklysmos, melyet kora nyáron ünnepelnek különböző kulturális eseményekkel.

Egy híres athéni hadvezér, Kimón, egy tengeri csatában halt meg, miközben a várost védte a Xerxész vezette perzsa had ellen. A halálos ágyán arra utasította tisztjeit, hogy titkolják el a halálát az emberei és a perzsák elől. Az idézet: A halálában is győztes volt – Kimonra utal. Az athéni Kimon szobra büszkén áll a modern Lárnaka tengerparti sétányán.

Ciprus más városaihoz hasonlóan Lárnaka is szenvedett a földrengésektől. A középkorban, amikor kikötője eliszaposodott, a népesség Lárnakába költözött. A kikötő és a fellegvár mára eltűnt.

Történelem

[szerkesztés]

Lárnaka Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Lárnaka a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik.

A Szent Lázár templom

Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Lárnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénei korból származnak (i. e. 1400-1100) és egy égei gyarmatot jeleznek.

A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott. Lázár Kr. u. 45-63 között töltötte be a püspöki tisztet, és halála után itt temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Lázár ortodox templom (Agios Lazaros). Altemplomában ma is megtekinthető a feltámasztott püspök sírja.

Bizánci kor

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1992 és 2023 között
Lakosok száma
43 586
46 666
51 468
59 200
72 000
19922001201520162023
Adatok: Wikidata

Turizmus

[szerkesztés]

Lárnaka Ciprus egyik legnagyobb tengerparti üdülőhelye. 25 kilométernyi tengerpartja van. A Phinikoudes és a McKenzie part is kék zászlót kapott a tisztaságára.

Hat múzeuma a város központjában található. A nyári- és tengeri sportok űzésére is van lehetőség. A boltok nagy készlettel rendelkeznek és az orvosi ellátás jó színvonalú. A 'K-Cineplex' mozi 2001-ben nyitott, a város szélén található.

Sok étterem, tavernakávézó és bár van a városban, a hagyományos ír kocsmáktól kezdve a nemzetközi étteremláncokig. Ciprus ételspecialitása a 'meze', természetesen a városban is megtalálható. A kulturális élet gazdag, sok eseményt az önkormányzat szervez szinte naponta.

9500 hotelágy van a városban, ez a teljes sziget kapacitásának 10%-a. A lárnakai öböl mentén sok luxusszálloda épült és vannak apartmanok is, az olcsótól a drágáig különböző árakon. Az árak általában olcsóbbak, mint a sziget más részein. Lárnaka ideális kiindulóhely Ciprus felfedezéséhez. A nemzetközi repülőtér pár kilométerre fekszik a városközponttól, de szinte nem is hallani a le- és felszálló gépeket.

Látnivalók

[szerkesztés]

Lárnaka sok említésre méltó kulturális és természeti értékkel rendelkezik.

A templomot a 9. században építtette VI. Leó császár. Szent Lázár testét 890-ben találták meg ezen a helyen, de Konstantinápolyba vitték, ahonnan később Marseille-be került, így ma a templom altemplomában az üres szarkofág található.

Tengerparti erőd

[szerkesztés]

Az erődöt az oszmán fennhatóság alatt kezdték építeni 1625-ben. Az angol gyarmati időszakban a XX. századig használták börtönként és vesztőhelyként. Jelenleg múzeumként működik, ahol megtekinthetők a régi hadieszközök, és a kivégzésekre használt terem, illetve bejárhatók a tengerre kilátást adó falak is.

XVIII. századi vízvezeték (Kamares)

[szerkesztés]

A vízvezetéket – amely a Limassol felé vezető út mentén található – 1745-ben kezdték építeni a törökök, hogy javítsák a város vízellátását, és egészen 1939-ig használatban volt. Jellegzetessége, hogy boltívei nem szabályosak, nem azonos méretűek.

Hala Sultan Tekke

[szerkesztés]

Ezen a helyen van eltemetve Mohamed próféta nevelőanyja, Umm Haram. Az arabok ciprus elleni hadjárata során férjét követve 647-ben járt a szigeten, és a mai lárnakai mecset közelében halálos balesetet szenvedett. Sírja fölé 1760-ban emeltek kupolát. A mecset és minaret közelében forrás, mellette pedig a lárnakai sóstó található. A komplexum a muzulmánok legfontosabb zarándokhelyei közé tartozik.

Sóstó, a flamingók költőhelye

[szerkesztés]

A Hala Sultan Tekke mellett található sóstó, amelyen tavasszal több ezer flamingót figyelhetünk meg. Cipruson több sóstó található, amelyek általában a madarak számára kedvelt költőhelyet, táplálékforrást jelentenek.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Larnaca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Robert Bulmer: Ciprus. Budapest, 1997. Cartographia

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]