Ugrás a tartalomhoz

Konkvisztádor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pedro Lira: Santiago megalapítása
(Santiago de Chile városát Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven)

A konkvisztádorok vagy konkisztádorok[1] (a spanyol conquistador ’hódító’ szóból, a conquistar ’hódítani’ igéből) a 1617. században Közép- és Dél-Amerikát gyarmatosító spanyol és portugál felfedezők és hódítók gyűjtőneve.

Származásuk, tetteik

[szerkesztés]

Többségük elszegényedett spanyol nemes, ún. hidalgo, kalandor vállalkozó volt, akiket az amerikai bennszülöttek arany- és ezüstkincsei motiváltak. A területek, amelyeket elfoglaltak, Spanyolország, illetve Portugália gyarmatai lettek. A hódításokért különböző jutalmakban részesültek, címeket, feudális kiváltságokat, birtokokat, illetve a gyarmatokon vezető pozíciókat kaptak. Az indiánokat kifosztották, a nőket megerőszakolták, majd tömegesen legyilkolták a lakosságot. Ha szükséges volt, egymást is gátlástalanul eltették az útból kapzsiságuk és kegyetlenségük által vezérelve. Pedro Ávila Pizarro által Balboát ölette meg. Később a Pizzaro-fivérek Diego de Almagro konkvisztádort is megölték. Ezután Almagro fia fegyvereseivel betört F. Pizarro palotájába és őt küldte másvilágra.[2]

Kolumbusz, bár a bennszülöttekkel szándékosan barátságosan viselkedett, a népes lakosságban már első utazásakor hatalmas rabszolgaforrást látott. Bár Izabella katolikus királynő szabadnak nyilvánított minden őslakost, ennek ellenére már a hódítás kezdetétől fogva rabszolgasorsba taszították őket, azokat pedig, akik ellenálltak, lemészárolták. Az addig sűrűn lakott karib-tengeri szigetek elsősorban az Európából behurcolt betegségek következtében (amelyekre az Újvilágban élők immunrendszere nem volt felkészülve) néhány év alatt elnéptelenedtek, s ez később átterjedt a kontinensre is.[2] (A Karib-szigeteket ma leginkább feketék, fehérek és azok keverékei lakják.)

A későbbiekben a hódítás nem állami vállalkozás keretében folyt: a szerencsevadászok spekulánsok és kereskedők anyagi támogatásával vezettek magánexpedíciókat Amerikába. A hódítók jelentős része idegen volt: génovai, velencei, francia, angol; a hajók legénysége pedig jórészt Európa minden kikötőjéből összeszedett börtöntöltelékekből állt.[2] A spanyol korona kizárólag azzal törődött, hogy a zsákmányból leszedje a sápot, azaz a király ötödét, amelynek behajtása egy királyi tisztségviselő, a Contador feladata volt.[2]

Híres konkvisztádorok

[szerkesztés]
Francisco Pizarro

Spanyolország szolgálatában

[szerkesztés]
Spanyol (kék színnel) és portugál fennhatóság (zöld) alatt álló területek Amerikában és a világon 1790-ben

Portugália szolgálatában

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A spanyol conquistador szó helyes kiejtése [konkisztádor], azonban a magyarban az íráskép alapján a latinosított [konkvisztádor] hangalakkal honosodott meg. Spanyolul [kv]-vel ejteni durva hiba lenne.
  2. a b c d Walter Kramer: Új látóhatárok, 1979

Forrásművek

[szerkesztés]
  • Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
  • Jacques-Yves Cousteau, Philippe Diole: Kincskeresés a tenger mélyén, 1983.
  • Walter Kramer: Új látóhatárok, 1979.