Kígyóhagyma
Kígyóhagyma, homok-póréhagyma | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Allium scorodoprasum[1]
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett IUCN3.1[2] | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Allium scorodoprasum L. | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Szinonimák
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú médiaállományokat és Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú kategóriát. |
A kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), más néven homok-póréhagyma és koreai fokhagyma,[3] egy eurázsiai vadhagyma faj, ami őshonos Európában, a Közel-Keleten, és Koreában.[4][5][6][7][8][9] A fajt nem szabad összetéveszteni a rocambole fokhagymával, amely az A. sativum var. ophioscorodon.
Leírás
[szerkesztés]A kígyóhagyma évelő növény, tojás alakú hagymával. A növény két-öt szár nélküli levelet hoz létre, amelyek töve hüvelyszerű. Minden levéllemez lineáris, 7–20 mm széles,[10] lapos, enyhe gerinccel, teljes peremmel és párhuzamos erekkel. A levél széle és a központi véna tapintással érdes. A virágzó szár hengeres, 30–90 centiméter (12–35 in) és a felső fele levéltelen. Az egész növénynek hagymaszerű aromája van. A virágzat egy gömb alakú fürt, amelyet rügyben hártyás levelek vesznek körül, amelyek a virágok megnyitásakor elsorvadnak. Minden egyes virág szárú és lila periantha 4–7 milliméter (0,16–0,28 in) hosszú. Három leple van, hat porzó és egy bibe van, ami három összeforrt termőlevélből tevődik össze. A virágokkal keverve, számos apró hagymagerezd van a hagyma fején. A hagyma egy főgerezdből áll, de a magok ritkán válnak le, és a növény szaporodása általában akkor történik, amikor az apró hagymagerezdek leesnek az elszáradt hagymafejről és új növényekké nőnek.[11]
Élőhely
[szerkesztés]Az A. scorodoprasum természetes élőhelye a nedves széles levelű erdő, az erdőszélek, a partok, a domboldali rétek és a sövények. Egy időben konyhai gyógynövényként használták, és néha régi lakóhelyek közelében található meg.[11][12]
Az A. scorodoprasum még mostoha körülmények között is képes nőni, így gyakran lehet látni elhagyatott, régi meg nem művelt földterületeken.[13]
Termesztés
[szerkesztés]Az A. scorodoprasum ehető, de ritkán termesztik, rövidebb virágszára, kevesebb és inkonzisztensebb gerezdjei vannak, mint a Rocambole fokhagymának. A kígyóhagyma sötétlila héjjal is rendelkezik.[14]
Az elefántfokhagymát (tudományos nevén A. ampeloprasum var. ampeloprasum) néha helytelenül adják el A. scorodoprasum néven is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1885 illustration from Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885, Gera, Germany
- ↑ Kell, S.P., Draper Munt, D., Magos Brehm, J., Korpelainen, H., Tavares, M., Collett, L., Labokas, J., Eliáš, P., Smekalova, T., Strajeru, S. & Bulińska, Z. (2011). Allium scorodoprasum. The IUCN Red List of Threatened Species 2011: e.T172166A6840826. Downloaded on 05 January 2019.
- ↑ English Names for Korean Native Plants. Pocheon: Korea National Arboretum, 348. o. (2015). ISBN 978-89-97450-98-5. Hozzáférés ideje: 2016. december 17.
- ↑ Kew World Checklist of Selected Plant Families
- ↑ Altervista Flora Italiana, Aglio romano, sand leek, Allium scorodoprasum L. includes photos, drawings, European distribution map
- ↑ Komarov, V.L. (ed.) (1935). Flora SSSR 4: 1-586. Izdatel'stov Akademii Nauk SSSR, Leningrad.
- ↑ Davis, P.H. (ed.) (1984). Flora of Turkey and the East Aegean Islands 8: 1-632. Edinburgh University Press, Edinburgh.
- ↑ Danin, A. (2004). Distribution Atlas of Plants in the Flora Palaestina area: 1-517. The Israel Academy of Sciences and Humanities, Jerusalem.
- ↑ Dimpoulos, P., Raus, T., Bergmeier, E., Constantinidis, T., Iatrou, G., Kokkini, S., Strid, A., & Tzanoudakis, D. (2013). Vascular plants of Greece. An annotated checklist: 1-372. Botanic gardens and botanical museum Berlin-Dahlem, Berlin and Hellenic botanical society, Athens.
- ↑ Stace, C. A.. New Flora of the British Isles, Third, Cambridge, U.K.: Cambridge University Press, 903. o. (2010). ISBN 9780521707725
- ↑ a b Sand leak: Allium scorodoprasum'. NatureGate. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
- ↑ 'Allium scorodoprasum'. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
- ↑ Allium scorodoprasum Rocambole, Sand leek PFAF Plant Database. pfaf.org. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
- ↑ Growing Great Garlic, 2nd Edition, Filaree Productions, 1992, p. 7.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Allium scorodoprasum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.