Joachim Kühn
| Joachim Kühn | |
 | |
| Jazz Festival Ljubljana, 2014 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1944. március 15. (80 éves)[1][2][3] Lipcse[4] |
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz |
| Hangszer | |
| Tevékenység |
|
| Kiadók |
|
| Joachim Kühn weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joachim Kühn témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joachim Kühn, (Lipcse, 1944. március 15. –) német dzsesszzongorista.
Pályafutása
[szerkesztés]Joachim Kühn Lipcsében született. Zenei csodagyerek volt. klasszikus zongorát és zeneszerzést tanult, koncertzongoristaként debütált Arthur Schmidt-Elseynél. Bátyja, Rolf Kühn klarinétos hatására kezdett érdeklődni a dzsessz iránt is.
1961-ben hivatásos dzsesszzenész lett. Saját, 1964-ben alapított triójával ő játszott elsőként free jazzt a Német Demokratikus Köztársaságban.
1966-ban Hamburgban telepedett le. Testvérével együtt játszott a Newport Jazz Festivalon. Jimmy Garrisonnal és Aldo Romano-val készített felvételeket az Impulse! Records-nak.
Kühn 1968 óta nagyrészt Párizsban él. Dlgozott Don Cherryvel, Karl Bergerrel, Slide Hamptonnal, Phil Woodsszal, Michel Portallal, Barre Phillipsszel, Eje Thelinnal, Ray Lema-val, Hellmut Hattlerrel és Jean-Luc Pontyval. A Pierre Courbois's Association P.C. tagjaként az elektronikus billentyűzetek felé fordult. Az 1970-es évek második felében Kaliforniában lakokott, és csatlakozott a nyugati parti fúziós zenészekhez, Alphonse Mouzonnal, Billy Cobhammel, Michael Breckerrel és Eddie Gómezzel készített lemezeket.
Miután ismét Párizs közelében telepedett le, 1985-től egy akusztikus trióban játszott Jean-François Jenny-Clarkkal és Daniel Humairrel. 1996 nyarán csatlakozott két koncertre Ornette Colemanhez a veronai és a lipcsei fesztiválokon. 2015-ben Chris Jenningsszel és Eric Schaeferrel megalakította a New Joachim Kühn Triót.
Szóló zongora
[szerkesztés]- Solos (1971)
- Solo Now (LP, 1976)
- Charisma (1977)
- Snow in the Desert (1980)
- United Nations (1981)
- Distance (1984)
- Situations (1988)
- Dynamics (1990)
- The Diminished Augmented System (1999)
- Piano Works I − Allegro Vivace (2005)
- Melodic Ornette Coleman: Piano Works XIII (2019)
- Touch the Light (2021)
Zenekarvezető
[szerkesztés]- Gary Bartz, Lee Konitz, Jackie McLean and Charlie Mariano: Altissimo (1973)
- Zbigniew Namysłowski Quartet with Joachim Kühn: Live at Kosmos, Berlin (1965)
- The Rolf Kühn Group: The Day After (1972, featuring Phil Woods)
- The Rolf Kühn Group: Connection 74 (1974) featuring Randy Brecker
- Association Pierre Courbois and Jeremy Steig: Mama Kuku (Live; 1974)
- Zbigniew Seifert: Man of the Light (1976) with Cecil McBee, Billy Hart, and Jasper van 't Hof
- Larry Coryell – Catherine – Kühn: Live! (1980)
- Joe Henderson Collective: Black Narcissus (1976)
- Alan Silva: Seasons (1971)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
Források
[szerkesztés]- https://www.actmusic.com/joachim-kuehn
- https://www.allmusic.com/artist/joachim-k%C3%BChn-mn0000783907#biography
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Joachim Kühn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.