Jód (település)
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Jód (Ieud) | |
 | |
| Jód falu felső része | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Jód |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437170 |
| SIRUTA-kód | 108213 |
| Népesség | |
| Népesség | 4061 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 |
| Népsűrűség | 46,31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Terület | 87,70 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 40′ 37″, k. h. 24° 14′ 05″47.677083°N 24.234630°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 37″, k. h. 24° 14′ 05″47.677083°N 24.234630°E | |
| Jód weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jód témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jód (románul Ieud, jiddisül יועד, németül Jod) falu Romániában, a történelmi Máramarosban, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől 51 km-re délkeletre, az Izába torkolló Jód patak partján fekszik. Határa nagy részét a Cibles legelői és erdei alkotják. Négy kisebb házcsoport tartozik hozzá, a két jelentősebb Gura Ieudului és Plopșor. Előbbi a főútnál, a falu bekötőútja mentén, utóbbi a bekötőút déli folytatásánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét, amely a 'folyóvíz' jelentésű ómagyar jó szó -d képzős alakja, a patak nevéről kapta, amely mellett létrejött. Első említése 1365-ből való (Jood).
Története
[szerkesztés]A középkorban román kisnemesi falu volt. A „felső” templom előzménye mellett álló kolostori iskolában keletkezett 1391–1392-ben az ún. Zbornicul de la Ieud, a legrégibb írásos román nyelvemlék. A falu központjától északkeletre két kilométerre 1709-ben a Balea család alapított ismét kolostort, amely 1777-ben már nem működött.[1] 1862-ben egy újonnan szervezett görögkatolikus esperesség székhelyévé tették.[2]
A nemesek és a nemtelenek közötti társadalmi különbségek a 20. század második feléig fennmaradtak. A nemesek korábban szerte Máramarosból választottak maguknak házastársat, a nemtelenek főként a falun belül, maguk között házasodtak. Az 1950-es és 1962-es szövetkezetesítésig a tájegység leggazdagabb falvai közé tartozott, jelentős gyümölcstermesztéssel. A század folyamán híres cigányzenészei több tájegység népzenéjét játszották, rendszeres vendégek voltak a Lápos-vidéken, az Avas-vidéken és Hosszúmezőn.[3] 1913-ban Bartók Béla is gyűjtött itt.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Izavölgyi járásához tartozott.
Társadalom, gazdaság
[szerkesztés]Az egyik leghagyományőrzőbb máramarosi falu. A családokban jellemző az igen sok gyermek. Híresek halotti szokásai.[4]
A legfontosabb megélhetési források az állattenyésztés (juhászat), a népi kézműipar és a turizmus.
Lakossága
[szerkesztés]- 1838-ban 2000 görögkatolikus, 160 zsidó és 35 római katolikus vallású lakosa volt.[5]
- 1910-ben 2774 lakosából 2330 román, 410 német (jiddis) és 33 magyar anyanyelvű volt, felekezeti megoszlás szerint 2340 görögkatolikus és 410 zsidó.
- 2002-ben 4223 román lakosa volt, 3087 ortodox és 1125 görögkatolikus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az ún. felső fatemplom (Biserica din deal) egy korábbi, 1364-ból származó templom helyén az 1620-as években épült. A világörökség része. Freskói 1782-ben készültek.
- Az ún. alsó fatemplom (Biserica din șes) 1717-ből való. Mindkét templomot temető veszi körül, szépen faragott fejfákkal.
- Falumúzeum.
- Zsidó temető.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1807-ben Mihályi Gábor (1807–1875) országgyűlési képviselő (1843; 1861), 1848/49-es máramarosi kormánybiztos és főispán.
- Itt született 1841-ben Victor Mihali (Apsai Mihályi Viktor) görögkatolikus érsek, metropolita.
- Itt született 1899. november 29-én Traian Bilțiu-Dăncuș festőművész.
- Itt született 1975-ben Dumitru Gorzo képzőművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Titu Bud: Date istorice despre protopopiatele, parochiile și mănăstirile române din Maramureș. Gherla, 1911, 1617. o. [1] PDF
- ↑ Album adatai. [2007. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 4.)
- ↑ Ezeket Gail Kligman könyve dolgozza fel.
- ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838[halott link]
Források
[szerkesztés]- Gail Kligman: The Wedding of the Dead. Berkeley – Los Angeles – London, 1992, ISBN 0520069641
További információk
[szerkesztés]- Bartók Béla jódi hangfelvételei: De-aș ști cânta ca cucu, Decât la Neamtu la țară, Duce m-aș nu știu drumu
- Néhány kép
- Jódi învârtită ('forgatós') (Petreuș testvérek)
- Jódról származó nemesi házak a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban: a Dunca család háza (1798), a Gorzo család háza (1828) (képek és román nyelvű leírás).
- 1890-ben épült jódi ház és gazdaság a bukaresti falumúzeumban (románul)
Képek
[szerkesztés]-
Falfestmény a felső templom pitvarában: Jézus és a menyasszonyként ábrázolt Egyház az öt bölcs ifjúval -
A templomban lármázók lelkének vámja (Mindkét festmény az asszonyok épülését volt hivatott szolgálni) -
Az alsó fatemplom -
19. századi jódi parasztház a bukaresti falumúzeumban
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
