Iraki dinár

Iraki dinár (دينار عراقي (arabul))
ISO 4217 kód	IQD
Devizajel	ع.د
Ország	Irak
Infláció
Mértéke	2,5% (2016 május)
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
fil	1/1000 (nincs forgalomban)
Bankjegyek
Használatban	250, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000 dinár
Kibocsátó
Központi bank	Central Bank of Iraq Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iraki dinár témájú médiaállományokat.

A dinár Irak hivatalos pénzneme.

Történelem

Az ország pénzneme az első világháború idején bekövetkezett brit megszállás óta a brit indiai rúpia volt. A dinárt 1932-ben vezették be a brit indiai rúpia helyébe 1 dinár = 13⅓ rúpia átváltási aránnyal. A dinár árfolyamát 1959-ig 1:1 arányban a brit font sterlinghez kötötték, ezután pedig – értékének megváltoztatása nélkül – az amerikai dollárhoz, 1:2,8 arányban. Mivel a dinár nem követte a dollár 1971-es és 1973-as leértékelését, az arány 1:3,3778-ra erősödött, ami a dinár 5%-os leértékelése után 1:3,2169-ra változott. Ez a hivatalos rögzített árfolyam egészen az öbölháborúig fennállt, habár beszámolók szerint 1989-ben a feketepiaci árfolyam ennek öt-hatszorosa körül mozgott (3 dinár = 1 dollár). A legnagyobb címlet a háború kitörésekor a 25 dináros volt. (Ezen évtizedekben használatos címletek: 5; 10; 25, 50, 100 filszes érmék, 250 filsz (negyed dináros); 500 filsz (fél dináros); 1; 2; 5; 10 és 25 dináros bankjegyek).

Az öbölháborút (1991.) követő embargó következtében sajátos helyzet alakult ki. A bankjegyeket a háború előtt (svájci nyomólemezekkel) Nagy-Britanniában gyártották, a háború utáni embargó miatt azonban ez a lehetőség megszűnt, így helyileg, illetve Kínában készültek a bankjegyek. Az új bankjegyek silány minőségűek voltak: síknyomásos eljárással készültek hagyományos (nem pedig biztonsági) papírra. A bankjegyhamisítás elharapódzott, a hamisítványok nem ritkán jobb kivitelűek voltak, mint az eredetiek. Az öbölháború következtében az ország északi részén elterülő, autonóm Iraki Kurdisztán a háborút követően gyakorlatilag (de facto) függetlenné vált, habár függetlenségét sosem kiáltotta ki. Itt az új, gyenge minőségű bankjegyeket nem fogadták el, hanem az addigra Irak többi részében forgalomból kivont régi papírpénzeket használták tovább. A két pénzrendszer árfolyama hamarosan eltávolodott egymástól, ezzel lényegében új pénznem jött létre, melyet iraki svájci dinár néven emlegettek a gyártás helyére utalva. Ennek a valutának se központi bankja, se hivatalos árfolyama, se bármiféle garancia az értékére (arany- vagy valutatartalék) nem volt; mivel azonban új pénzeket se nyomtattak, értékéből nem vesztett, sőt a bankjegyek kopása miatt inkább enyhe defláció volt jellemző.

Eközben a központi hatalom által irányított nemkurd területeken fokozódott a bankjegykibocsátás és ezzel együtt az infláció, de a címletek mindezzel nem tartottak lépést. A második öbölháború idejére az iraki dinár értéke az 1990 előtti ezredére zsugorodott, a legnagyobb címlet azonban csak 250 dináros volt. Kibocsátottak ugyan 2002-ben egy tízezres címletet „nagyobb összegek kifizetésére és bankközi tranzakciók” céljából, azonban a fosztogatások veszélye miatt nem fogadta szívesen a lakosság. A 250 dinár alatti címletek viszont annyira csekély értékűek voltak, hogy teljesen kiestek a használatból. A háborút megelőző időkben a mindennapi készpénzforgalmat lényegében egyetlen címlettel, 250 dinárosok kötegeivel bonyolították le.

A második öbölháború és a Szaddám Huszein-vezette hatalom félreállítása után az amerikai és vele szövetséges megszállók támogatta átmeneti kormány új, korszerű iraki dinár érméket és bankjegyeket hozott forgalomba. Az új pénzt a központi területeken forgalomban lévő dinár értékén vezették be, a kurd területeken 1 iraki svájci dinárt 150 iraki dinárra váltottak. Az új pénz bevezetése gyors felértékelődéshez vezetett, a korábbi 1 dollár = 4000 dinár körüliről 1 dollár = 980 dinárra, végül 1 dollár = 1170 dinár arányban rögzítették azt. Ettől a feketepiaci árfolyam sem tért el lényegesen (1 dollár = kb. 1200 dinár). A bevezetett legnagyobb címlet a huszonötezer dináros volt, amely mintegy 21 amerikai dollárt ért. A nagy címletek miatt szóba került az iraki dinár redenominációja (újracímletezése) is. A magas infláció miatt elértéktelenedett pénznemet végül 2013 júliusában címletezték újra.

Bankjegyek

2003-as sorozat

Érték	Szín	Leírás		Dátumok
		Előlap	Hátlap	kibocsátás	visszavonás
50 dinár	bíbor	gabonasiló Bászrában	Pálma	2003	2015. április 30.
250 dinár	Kék	Csillagmagasságmérő	Szamarra minaretje		forgalomban
500 dinár	zöld	Ducan Dam on the Al Zab river	Assyrian carving of a winged bull
1000 dinár	Barna	Aranydénár	Mustansiriya University, Bagdad
5000 dinár	sötétkék	Geli Ali Beg vízesés	Al-Ukhether sivatagi erőd
10 000 dinár	zöld	Abu Ali Hasan Ibn al-Haitham	Hadba Minaret és a Nagy Nurid Mecset, Moszul
25 000 dinár	vörös	kurd paraszt	Hammurapi törvénye

2013-as sorozat

Előlap	Hátlap	névérték	méret	Szín	Leírás		Dátumok
					Előlap	Hátlap	kibocsátás	visszavonás
		10 000 dinár	170 x 78 mm	zöld	Dzsavad Szalim bagdadi Szabadság-emlékműve	al-Hadba minaretje, a moszuli Nur al-Din-mecset	2014. augusztus 7.	forgalomban
		25 000 dinár	177 x 78 mm	vörös	kurd paraszt	Hammurapi törvénye	2013
		50 000 dinár	156 x 65 mm	barna, zöld	pálmafák, Gali Ali Beg-vízesés	halász, a Tigris és az Eufrátesz folyók térképe	2015. november 11.

2018-as sorozat

2018 októberében új bankjegysorozatot bocsátottak ki, amely korszerűbb lesz az előző sorozatnál.

Külső hivatkozások

• bankjegyek képei