I. Borisz bolgár kán
| I. Borisz | |
 | |
| Bolgár cár | |
| Uralkodási ideje | |
| 852 – 889 | |
| Elődje | I. Preszján |
| Utódja | Vladimir |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Krum-ház |
| Született | 828 Pliszka |
| Elhunyt | 907. május 2. Preszlav közelében |
| Édesapja | I. Preszján |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
| Házastársa | Maria |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Borisz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Borisz (bolgárul: Борис I), megkeresztelkedése után I. Szent Mihály (bolgárul: Михаил), (9. század első fele – 907. május 2.[1]) bolgár kán 852-től 889-ig.
A kereszténység felvételekor ügyesen egyszer a római pápához, máskor Aachenbe, majd Bizáncba is elküldte követeit.[1] 862-ben szövetségre lépett Német Lajossal,[1] amivel kivívta Bizánc haragját. Kénytelen volt feladni a frank kapcsolatot, és a bizánci rítus szerint Zagoréban (a Balkán déli részén) vette fel a keresztséget[1] (864 vagy 865[1]). Vele együtt keresztelkedett meg a nőtestvére is.[1] Phótiosz bizánci pátriárka térítette meg.[1] Az új egyházat a bizánci patriarchátus alá rendelték; 870-ben a bolgár egyházfők is elfogadták függetlenségüket a cár aggodalmai ellenére.[1] Borisz kénytelen volt kiűzni a nyugati hittérítőket,[1] s fogadni Cirill és Metód tanítványait, akik országában megalapozták a szláv írásosságot.[2] A kereszténység gyorsan terjedt:[3] Borisz templomok és kolostorok építésére ösztönözte alattvalóit.[3] Az első érsek Fotiosz embere, József lett;[3] az országot tíz püspökségre osztották fel.[3] Metód, a "morva apostol" halála (885) után tanítványai a frank papok üldözése elől elhagyták Morvaországot, s könyveikkel együtt Bulgáriába mentek,[3] ahol még Borisz életében meghonosították a szláv liturgiát.[3]
Család
[szerkesztés]| I. Borisz ur.: 852 – 889 |
Mária | ||||||||||
| Vladimir ur.: 889 – 893 |
Gábor | I. Simeon ur.: 893 – 927 |
Jakab | Eupraxia | Anna | ||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i Petr Čornej, Ivana Čornejová, Pavel Hrochová, Jan P. Kučera, Jan Kumpera, Vratislav Vaníček, Vít Vlnas: Európa uralkodói. Ford. Tamáska Péter. Budapest: MÆCENAS Könyvkiadó. 1999. = Maecenas Történelem Könyvek, ISBN 9636450536, ISBN 9632030176 44. oldal
- ↑ Európa uralkodói, 44–45. oldal
- ↑ a b c d e f Európa uralkodói, 45. oldal
| Előző uralkodó: I. Preszján |
Következő uralkodó: Vladimir |
