Hohentauern
Hohentauern | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Murtali járás | ||
Irányítószám | 8785 | ||
Körzethívószám | 03618 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 408 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1274 m | ||
Terület | 92,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 26′ 03″, k. h. 14° 29′ 01″47.434167°N 14.483611°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 03″, k. h. 14° 29′ 01″47.434167°N 14.483611°E | |||
Hohentauern weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hohentauern osztrák község Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 414 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Hohentauern Felső-Stájerországban fekszik, a Rottenmanni-Tauern hegységben, a Triebener Tauern-hágónál. Legmagasabb pontjai a Große Bösenstein (2448 m) és a Gamskögel (2386 m). Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális községben két település tartozik: Hohentauern (348 lakos) és Triebental (85 lakos).
A környező önkormányzatok: délre Gaal, nyugatra Pölstal, északnyugatra Rottenmann, északra Trieben, északkeletre Gaishorn am See, keletre Wald am Schoberpaß.
Története
[szerkesztés]A római időkben feltehetően itt volt található Tartursani pihenőállomás, amelyet a Tabula Peutingeriana jelöl az Aquileia (Velence mellett) - Virunum (Magdalensberg) - Lauriacum (Enns mellett) városokat összekötő Via Iulia Augusta főútvonalon.
A hágó menti települést (Taurus Inferior) először 1140-ben említik. A Triebener Tauern-hágón már a 12. században járták át öszvérkaravánok. A helyi lakosság az öszvérhajcsárságon kívül a magnezit- és grafitbányákban is dolgozott. A bányászattal az 1990-es évek elején felhagytak, bár 2013-tól történtek kísérletek a magnezitkitermelés újrakezdésére.
Hohentauern községi tanácsa 1849/50-ben alakult meg. A 2015-ös közigazgatási reform nem érintette és azóta Stájerország legkisebb lélekszámú önkormányzata.
Lakosság
[szerkesztés]A hohentauerni önkormányzat területén 2017 januárjában 414 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 948 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,5%-a római katolikusnak, 6,9% evangélikusnak, 7,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Bertalan-plébániatemplomot a 14. században alapították. Faragott főoltára 1750 körüli.
- a Scheibelalm műemlék hegyi tanya
- bányászmúzeum
- Keltenberg kelta élménypark
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohentauern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Alois Leitner: Hohentauern. Bilder aus vergangener Zeit. Hohentauern 2009
- Fritz Ebner, Walter Prochaska: Die Magnesitlagerstätte Sunk/Hohentauern und ihr geologischer Rahmen, Joannea Geol. Paläont 3: 63-103 (2001)
- A település honlapja
- 62010 – Hohentauern Statistik Austria
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú kategóriát.
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)