Ugrás a tartalomhoz

FreeDOS

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FreeDOS
FreeDOS LiveCD boot képernyő
FreeDOS LiveCD boot képernyő
FejlesztőJim Hall & The FreeDOS team
OS-családDOS
Programozási nyelvC
Legelső kiadás1994[1]
Stabil verzió1.3[2]
(2022-02-20)
Frissítésmanuális
HardverPC[3] min. 640 KB RAM[4]
CsomagkezelőFDNPKG
Kernelmonolitikus
Felhasználói felületparancssoros
LicencGNU GPL
Státuszaktívan fejlesztett
Weboldalhttps://www.freedos.org/

A FreeDOS egy szabad és nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet a GNU GPL licenc alatt terjesztenek.[3] A projekt célja a Microsoft DOS-szal kompatibilis operációs rendszer létrehozása volt. A FreeDOS 1.0 2006. szeptember 3-án jelent meg,[1] és szabadon letölthető a projekt weboldaláról. Az egyik letölthető lehetőség, az fbasecd.iso 8 MByte-os, és egy szűk alaprendszert tartalmaz, a másik az fdfullcd.iso (153 MByte), ami sok hasznos alkalmazást is tartalmaz, így például az Arachne nevű, egyszerű böngészőklienst, az Mpxplay multiformátumú zenelejátszót, az OpenGEM grafikus környezetet.[5]

Történet

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

A FreeDOS projekt 1994. június 26-án kezdődött, amikor a Microsoft bejelentette, hogy nem árusítja és nem támogatja tovább az MS-DOS-t. Jim Hall – aki ekkor fizikus hallgató volt Wisconsinban – egy kiáltványt tett közzé, amelyben egy nyílt forrású MS-DOS helyettesítő operációs rendszer kifejlesztésére tett javaslatot. A PD-DOS névre hallgató operációs rendszert 1994. június 29-án jelentették be.[6] 1994. július 16-án a projektet új névre, Free-DOS-ra keresztelték, majd 1996-ban átnevezték a mai nevére, FreeDOS-ra.[1]

A kiáltvány közzététele utáni hetekben többen csatlakoztak a projekthez, így Pat Villani és Tim Norman is. Az alapokat vagy maguk megírták, vagy felhasználták, ami nyilvánosan elérhető volt. A kernelért Villani, a COMMAND.COM parancssori értelmezőért Villani és Norman, míg az alapvető felhasználói alkalmazásokért Hall felelt.[7] Egy ideig Morgan "Hannibal" Toal is aktívan támogatta a projektet. Számos kiadás előtti (Alfa, Béta, Release Candidate) verzió látott napvilágot a FreeDOS 1.0 2006 szeptember eleji megjelenése előtt.[1]

Kabalafigura

[szerkesztés]
Blinky

Blinky, a barátságosan vicces hal a FreeDOS kabalafigurája,[8][9] 2004 óta.[10]

Jim Hall már 1999-ben gondolkozott azon, hogy jó lenne egy kabalafigura és először a gyűrűsfarkú maki ugrott be neki, mert mindig is kedvelte ezeket az állatokat. Később arra gondolt, hogy mivel a Linux is szabad szoftver, hasonlóan a FreeDOS-hoz, olyan kabalafigura kellene, ami jól passzol a Linux pingvinéhez, de először a fóka jutott eszébe. "SEAL" nevű szoftver (GUI MS-DOS-ra) azonban már létezett, így ezt elvetette.[10]

2001 után merült fel egy belső levelezésben, hogy jó lenne a FreeDOS-nak is egy logó és a hal kezdett terjedni, mint jelkép. Végül Bas Snabilie készített egy karikatúrát, amely halat formázott és egy hozzá illő logót, melyet a fejlesztő csapat elfogadott. Neve csak később lett, a hunyorgó szemei miatt: "Blinky".[10]

Jellemzők

[szerkesztés]

A FreeDOS nem csupán az MS-DOS klónja, hanem modernebb operációs rendszereken jellemző szolgáltatásokat is megvalósít. Néhány közülük:[11]

A FreeDOS beépített szövegszerkesztője. MS-DOS Editor klón további funkciókkal.
  • FreeCOM: Parancssoros értelmező (a COMMAND.COM megfelelője)
  • FDAPM: Energiagazdálkodás, beleértve a számítógép indítását, leállítását és alvó állapotát
  • CuteMouse: Egér-illesztőprogram görgős támogatással
  • FDNPKG: Csomagkezelő hálózathoz való csatlakozás lehetőségével
  • Grafikus nyomtatás támogatása
  • DOSLFN: Lehetővé teszi a hosszú fájlnevek használatát
  • JEMM386 és HIMEMX a memóriakezeléshez
  • FDSHIELD és ClamAV a vírusvédelemért
  • Linux parancsok használata
  • FAT32 fájlrendszer támogatás
  • Fájlok tömörítése és kicsomagolása Zip és 7z formátumban
  • Dillo és Arachne szöveges módban történő webböngészésre
  • Különféle fájlszerkesztők, köztük az Edit, a Biew, a Blocek, az E3, a Freemacs, a Vim, az Elvis, a Pico és a FED.
  • Mplayer és OpenCP zenelejátszáshoz.
  • Nyílt forráskódú játékok: Freedom, Floppy Bird, Nethack, Sudoku és Tetris.
  • Multiboot támogatás.[11]

Használata

[szerkesztés]

Üzleti használat

[szerkesztés]

A FreeDOS-t több nagy számítástechnikai cég is használja.

  • A Dell előtelepített FreeDOS-sal árulta "n Series" asztali számítógépeit költségcsökkentési célból. A kampány azonban botrányosra sikeredett, mivel teljesen elérhetetlenek voltak egy átlagos vásárló számára, ráadásul az áruk sem maradt el a Windows-zal telepített, egyebekben taljesen azonos felépítésű társaiktól.[12]
  • A Hewlett-Packard a FreeDOS-t opcióként kínálta HP Compaq dc5750 asztali számítógépeihez, Mini 5101 netbookjaihoz és Probook laptopjaihoz.[13] Rendszerei firmware-frissítéseihez használt bootolható lemezképfájljain is FreeDOS volt található.[14]
  • Az Intel SSD meghajtóinak firmware frissítő eszköze is FreeDOS alól töltődik be.[15]
  • A fentieken túlmenően, számos alaplapgyártó is bootolható FreeDOS floppy-lemezről tette elérhetővé BIOS-, illetve firmware-frissítéseit.[16]

Szabad használat

[szerkesztés]
  • Az XFDOS grafikus DOS felülete a FreeDOS alól futtatható, arra épül rá.[17]
  • A FUZOMA nevű, alapvetően afrikai országoknak készült gyermek oktatóprogram-csomag egy FreeDOS floppyról működik.[18]
  • A "Floppy Enhanced DivX Universal Player" egy FreeDOS floppyról működik.[19]

A használat gyakorlati haszna

[szerkesztés]
  • Régi DOS-os alkalmazások: könyvelőprogramok, klasszikus játékprogramok, stb. futtatása.
  • Szemben egyes tetemes árú operációs rendszerekkel a FreeDOS ingyenes, ezért a vele telepített gép eladási árát ez nem emeli.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d FreeDOS History (angol nyelven). freedos.org . (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  2. Releases/1.3 (angol nyelven). FreeDOS Wiki . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  3. a b Main Page (angol nyelven). FreeDOS Wiki . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  4. Download FreeDOS 1.3 (angol nyelven). FreeDOS.org . (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  5. FreeDOS (magyar nyelven). mogorvamormota.hu . [2013. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  6. James Hall: PD-DOS project *announcement* (angol nyelven), 1994. június 29. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  7. Jim Hall: The past, present, and future of the FreeDOS Project (angol nyelven). linuxdevices.org , 2002. március 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  8. Julio Ojeda-Zapata: FreeDOS operating system is 20 (angol nyelven). Pioneer Press, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
  9. Maya Posch: Nearly 30 Years Of FreeDOS And Looking Ahead To The Future (angol nyelven). Hackaday.com, 2024. június 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
  10. a b c szerk.: Jim Hall, Lauren Holly, Ben Norrman, Shane Rose: 23 Years of FreeDOS (angol nyelven). The FreeDOS Project (2017. szeptember). Hozzáférés ideje: 2024. szeptember 7. 
  11. a b FreeDOS: Mi ez és mikor kell használni? (magyar nyelven). linuxadictos.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  12. Ashlee Vance: How Dell repels attempts to buy its 'open source' PC (angol nyelven). The Register . (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  13. Harry McCracken: HP's Mini 5101: Netbook Deluxe, With All the Trimmings (angol nyelven). Technologizer, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  14. ROMPaq for HP Notebook System BIOS (68YHV) - FreeDOS Bootable Media (angol nyelven). Hewlett-Packard, 2010. október 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  15. Intel SATA Solid-State Drive Firmware Update Tool (angol nyelven). TechSpot. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  16. How to upgrade your system BIOS using FreeDOS (angol nyelven). opensource.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  17. FLTK for DOS – Apps – XFDOS ! A grafikus DOS (magyar nyelven). Skamilinux.hu, 2016. március 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  18. FUZOMA Educational Software (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  19. Computer Audio Asylum (angol nyelven). audioasylum.com . (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)

További információk

[szerkesztés]