Felsőegregy
Felsőegregy (Agrij) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Felsőegregy |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 457005 |
SIRUTA-kód | 139946 |
Népesség | |
Népesség | 1072 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 32,46 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 303 m |
Terület | 33,03 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061°N 23.099388°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061°N 23.099388°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőegregy (románul: Agrij) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól délkeletre, Szentpéterfalva, Egregypósa és Pusztarajtolc közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét az égerfákkal szegélyezett Egregy vizétől nyerte.
Története
[szerkesztés]Felsőegregy (Egregy) nevét az oklevelek már 1310-ben említették.
1440-ben Egregh, 1440-ben Felegreg, 1639-ben Feleggregy, 1721-ben Fel-Egregj néven írták.
1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy Egregyen ő és utódai a sóval és más árukkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. E kiváltságát azért nyerte, mivel a királyt első erdélyi útja alkalmából Egregy helységben királyi módon megvendégelte.
1440-1467-ig a Dobokai család birtoka volt, azonban Mátyás király Dobokai Miklós birtokrészét annak hűtlensége miatt elvette és a Mindszenti testvéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.
1619-ben Prépostvári Zsigmond birtoka volt, aki felegregyi részbirtokát a hozzá való igaz barátságáért Rétsei Pálnak adta.
1733-ban végzett összeíráskor Felegregyen 44 román családot számoltak össze.
1890-ben 925 lakosa volt Felegregynek, melyből 67 magyar, 13 német, 835 román, 10 egyéb nyelvű, ebből 19 római katolikus, 817 görögkatolikus, 18 görögkeleti, 20 református, 51 izraelita. A házak száma 197 volt.
Felsőegregynek a Meszes-hegység tövében lévő tavát az 1800-as évek végén köszvényben és csúzban szenvedők látogatták.
Felsőegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma. Harangján 1676-os évszám olvasható.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés