Erland Josephson
| Erland Josephson | |
 | |
| Született | 1923. június 15.[1][2][3][4][5] Kungsholm egyházközség[6] |
| Elhunyt | 2012. február 25. (88 évesen)[7][1][2][3][4] Adolf Fredriks parish[6] |
| Állampolgársága | svéd |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gunnar Josephson |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | Parkinson-kór |
| Sírhelye | Mosaic Cemetery, Northern Cemetery (kvarter G grav 2440)[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erland Josephson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erland Josephson (Stockholm, 1923. június 15. – Stockholm, 2012. február 25.) svéd színész, forgatókönyvíró, rendező.
Pályafutás
[szerkesztés]1956-ban lépett először színpadra, az 1960-as évek végén már a Svéd Királyi Színház művészeti igazgatója volt. Vezetése alatt a társulat sikeresen turnézott Európában. Az Ingmar Bergman szellemi vonzásában fejlődő színészek közül – Liv Ullmann-nal és Max von Sydow-val ellentétben – a kevésbé ismert személyiségek közé tartozik. De valószínűleg ő a legsokoldalúbb mindannyiuk közül. Nemcsak forgatókönyveket írt, filmrendezőként is kipróbálta magát, rádiójátékokat készített és verseket költött. Bergmannal készült leghíresebb munkái a Suttogások és sikolyok, a Jelenetek egy házasságból és az Őszi szonáta. Nemzetközi karrierje sincs híján a nagy mesterekkel való együttműködéseknek, kétszer forgatott Budapesten Szabó Istvánnal (Hanussen, Találkozás Vénusszal), szerepelt Peter Greenaway Prospero könyvei című filmjében, az orosz Andrej Tarkovszkij két utolsó, külföldi produkciójában, a Nosztalgiában és az Áldozathozatalban és komor, balladisztikus filmjeiről ismert Theo Angelopoulosz Harvey Keitel főszereplésével készült Odüsszeusz tekintete című filmjében. Sven Nykvist Bergman-ihlette rendezői bemutatkozásában, Az ökörben is szerepet kapott. Hollywood is szerepet kínált neki a Cápa című film folytatásában, ő visszautasítva, azt állítván, hogy „inkább vívok szellemi csatákat Liv Ullmann-nal, minthogy valami cápával viaskodjak”. Egy időben a híres svéd drámaíró, August Strindberg utolsó feleségével élt együtt. Évekig Parkinson-kórban szenvedett. 2012. február 25-én hunyt el 88 évesen.
Család
[szerkesztés]
Erland Josephson első felesége, 1947-től[9] 1951-ig,[10] Nils Wahlbom színész lánya, Kerstin Wahlbom (1922–2014) volt. 1951-ben Annika Tretow (1919–1979)[10][11] színésznővel való kapcsolatából ikerfiai születtek. 1957-ben Barbro Larsson színésznőtől lánya született, Charlotta Larsson, aki szintén színésznő.
1959-ben[12] Josephson másodszor is megnősült, Kristina Adolphson színésznőt vette el. Házasságuk 1989-ig[10] tartott, két gyermekük született, Ludvig és Fanny, akik színművészetben és a filmgyártásban dolgoznak. 2000-től haláláig Josephson harmadszor is házas volt, Ulla Åberg drámaírónő volt a felesége.
A színházirendező, Ludvig Josephson Erland Josephson dédapjának testvére volt. Josephson rokonságban áll Ernst Josephson festőművésszel, valamint Ragnar Josephson művészettörténésszel.
Fontosabb filmjei
[szerkesztés]- 1950: A boldogság felé (Till glädje) − Bertil
- 1958: Az élet küszöbén (Nära livet) − Anders Ellius
- 1958: Arc (Ansiktet) − Egerman konzul
- 1968: A lányok (Flickorna) − Carl
- 1968: Farkasok órája (Vargtimmen) − von Merkens báró
- 1969: Szenvedély (En Passion) − Elis Vergerus
- 1972: Suttogások és sikolyok - (Viskningar och rop) − David
- 1973: Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett äktenskap) − Johan
- 1976: Színről színre (Ansikte mot ansikte) − Dr. Tomas Jacobi
- 1978: Őszi szonáta - (Höstsonaten) − Josef
- 1981: Montenegro (Montenegro eller Pärlor och Svin − Martin Jordan
- 1982: Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) − Isak Jacobi
- 1983: Nosztalgia (Nostalghia) − Domenico
- 1984: Próba után (Efter repetitionen) − Henrik Vogler
- 1986: Áldozathozatal (Offret) − Alexander
- 1988: A lét elviselhetetlen könnyűsége (The Unbearable Lightness of Being) − nagykövet
- 1988: Hanussen − Dr. Bettelheim
- 1991: Az ökör (Oxen) − Sigvard Silver
- 1991: Találkozás Vénusszal (Meeting Venus) − Jorge Picabia
- 1991: Prospero könyvei (Prospero's Books) − Gonzalo
- 1994: Álomjáték - (Drømspel) − vak férfi
- 1995: Odüsszeusz tekintete (To viemma tou Odyssea) − S.
- 1997: Dúl-fúl és elnémul (Larmar och gör sig till) − Osvald Vogler
- 2000: Hűtlenek (Trölosa) − Bergman
- 2003: Saraband − Johan
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. december 26., Josephson, Erland
- ↑ Erland Josephson. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
- ↑ https://norrabegravningsplatsen.se/sten-nr-537-erland-josephson/, norrabegravningsplatsen.se, 2017. május 5.
- ↑ Stockholms stadsarkiv, Matteus kyrkoarkiv, volym E I a:49 (lysningsbok 1947), 411.o.
- ↑ a b c (2022. április 7.) „Sveriges befolkning (databaser)” (svéd nyelven). Wikipedia.
- ↑ "Det är svårt att tala om" (svéd nyelven). www.aftonbladet.se. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Stockholms stadsarkiv, Kungsholms kyrkoarkiv, volym E I:59 (lysnings- och vigselbok 1957–1961), 89.o.
További információk
[szerkesztés]- Erland Josephson a PORT.hu-n (magyarul)
- Erland Josephson az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Erland Josephson az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Erland Josephson a Rotten Tomatoeson (angolul)
