Doborján

	Doborján (Raiding)
	Liszt Ferenc szülőháza
	; Doborján címere
	; Doborján címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	mezőváros
Járás	Felsőpulyai járás
Alapítás éve	1425
Polgármester	Markus Landauer (ÖVP)
Irányítószám	7321
Körzethívószám	02619
Forgalmi rendszám	OP
	Népesség
Teljes népesség	895 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	253 m
Terület	13,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 16° 31′ 53″47.566111°N 16.531389°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 16° 31′ 53″47.566111°N 16.531389°E
	Doborján weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Doborján témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Doborján (németül: Raiding, horvátul: Rainof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban, Felsőpulyától 12 km-re északra.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban emberi település állt. Ezt bizonyítják az itt talált kőbalták, agyagedények, bronzból készült ékszerek. A Krisztus előtti első században kelták, majd később rómaiak foglalták el a vidéket. A népvándorlás idején germán népek, majd avarok, szlávok éltek itt.

1425-ben "Dobornya" néven említi először oklevél. Neve szláv eredetű, jó vidéken lakókat jelent. Német neve a szintén szláv eredetű „rudnik” szóból származik, mely az ószláv „ruda” (= érc) főnévre vezethető vissza és a környéken előforduló érclelőhelyekkel kapcsolatos. A lánzséri váruradalomhoz tartozott, majd a Nagymartoni grófok birtoka volt. Később Oláh Miklós esztergomi érseké, a 17. századtól pedig az Esterházy családé volt. A határvidéken fekvő falu népe az évszázadok során többször szenvedett idegen hadak pusztításaitól. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban a török hadak kíséretében pusztító tatárok dúlták fel. A 16. században az elpusztult lakosság helyére horvátokat telepítettek be. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc hadak pusztították, 1809-ben pedig francia seregek szállták meg.

Vályi András szerint „RAJDING. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy, és Illésy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lókhoz közel, mellynek filiája, Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire, határja nagyobb részént téres, és közép termékenységű, vagyonnyai is meglehetősek, erdeje jeles, második osztálybéli.”^[1]

Fényes Elek szerint „Doborján, németül Reiding, horvát falu, Sopron vmgyében, Sopronhoz délre 2 mfd. 650 kath. lak. Van 1014 h. szántóföld, 141 h. rétje, 159 kapa szőleje, s 1000 h. uradalmi nyir, tölgy, fenyőfa erdeje. Földje középszerű. Birja h. Eszterházy, s a helység 24 urb. telekből áll.”^[2]

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.^[3]

1910-ben 928, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.

Nevezetességei

Liszt Ferenc szülőháza, ma emlékmúzeum. Az épületet, mely az egykori kastély keleti szárnyát képezte 1587-ben gunyafalvi Szeged György építtette, bejárata felett az ő családi címere látható. Az egykor szalmával fedett épület kezdetben ló, szarvasmarha és juhtartásra szolgált. A 17. század közepén az építtető veje Illésy János felújíttatta és átépíttette. Tőle vásárolta meg a majorral együtt 1805-ben Esterházy Miklós herceg. Itt az egykori tiszttartói házban született a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben a nagy zeneszerző. A házat utolsó tulajdonosa, dr. Esterházy Pál 1971-ben múzeum céljára Doborján községnek ajándékozta, amely koncerttermet építtetett melléje. A számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, és a mester halotti maszkja is. Tárlókban, üvegszekrényben, a falakon függve képek, kották, kéziratok, emléktárgyak vannak kiállítva.
A patak partján levő parkban áll a nagy zeneszerző 1967-ben felállított fehér márvány mellszobra, Ricardo Bremer alkotása.
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675 és 1680 között épült. 1927-ben régi tornya helyett újat építettek. Régi orgonája és keresztelőmedencéje ma a Liszt múzeumban látható.
Nepomuki Szent János templom előtt álló szobra 1743-ban készült.
A Paul Ibyről elnevezett téren áll a püspök emlékműve.
Az első világháborús emlékművet 1936-ban emelték, 1964-ben újat állítottak.
A Međugorjei Szűzanya szobra.
A település közepén nagy szőlőprés áll, mely az itteni szőlőtermesztés nagy hagyományaira emlékeztet.
A Doborján és Haracsony között álló nagy fakeresztet 1993-ban Paul Iby püspökké szentelésének emlékére emelték.

Híres emberek

Nagy szülötte Liszt Ferenc zeneszerző, aki 1811. október 22-én az egykori kastély keleti szárnyát képező épületben született.
Itt született 1935. január 23-án Paul Iby kismartoni püspök.

Kultúra

Évente ősszel Liszt Ferenc műveiből összeállított koncerteket rendeznek a szülőház mellé épített modern hangversenyteremben.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve

További információk

Hivatalos oldal
Portál (németül)
Doborján az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
Az Új Ember cikke Doborjánról

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve

[1]

[2]

[3]