Ugrás a tartalomhoz

Dmitrij Valerjevics Utkin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dmitrij Valerjevics Utkin
Született1970. június 11.
Asbest
Elhunyt2023. augusztus 23. (53 évesen)[1][2]
Kuzsenkino
Állampolgársága
Foglalkozásaa hadsereg tisztje
Kitüntetései
  • Order of Courage (nem ismert)
  • Az Oroszországi Föderáció Hőse (nem ismert)
  • Hero of the Luhansk People's Republic (nem ismert)
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály (nem ismert)
  • Order of Courage (nem ismert)
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata (2021)
Halál okarepülőbaleset
SírhelyeFederal Military Memorial Cemetery[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Valerjevics Utkin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dmitrij Valerjevics Utkin (oroszul: Дмитрий Валерьевич Уткин) (Asbest, 1970. június 11. – Kuzsenkino, 2023. augusztus 23.) orosz katonatiszt. A GRU különleges erők tisztjeként szolgált, ahol alezredesi rendfokozatot viselt.[5] Állítólag társalapítója és katonai parancsnoka volt az orosz államilag finanszírozott Wagner-csoportnak, katonai fedőneve állítólag Wagner volt.[6][7][8][9][10] Utkin állítólag neonáci volt. Ritkán jelent meg nyilvánosan, de állítólag ő volt a katonai magáncég parancsnoka, míg Jevgenyij Prigozsin volt a tulajdonosa és nyilvános arca.[11] Utkin négyszer kapta meg az orosz Bátorságrend kitüntetést.

Katonai karrier

[szerkesztés]

Slavonic Corps

[szerkesztés]

Utkin 2013-ig az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnoksága (GRU) 2. Különleges Dandárja 700. Különleges Osztályának parancsnokaként szolgált, amely a pszkovi terület Pecsorijában állomásozott.[12][13]

Miután elhagyta a hadsereget, 2013-ban Utkin a Moran Security Groupnak kezdett dolgozni, egy orosz katonai veteránok által alapított magáncégnek, amely világszerte biztonsági és kiképzési feladatokban vett részt, és a kalózkodás elleni védelemre specializálódott. Ugyanebben az évben a Moran Security Group vezetői részt vettek a hongkongi székhelyű Slavonic Corps létrehozásában,[14] amely vállalkozókat keresett "olajmezők és csővezetékek védelmére" Szíriában, annak polgárháborúja idején.[15] Utkin a Slavonic Corps tagjaként került bevetésre Szíriában, túlélve a katasztrofális küldetést.[16]

2013 októberében visszatért Moszkvába.[17] Ezt követően az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat letartóztatta a Slavonic Corps néhány tagját illegális zsoldostevékenység miatt.[18]

Wagner-csoport

[szerkesztés]
Bővebben: Wagner-csoport

Szinte azonnal az Oroszországba való visszatérése után Utkin állítólag létrehozta saját zsoldoscsoportját. A csoport neve, a Wagner-csoport az Utkin által akkoriban használt "Wagner" hívójelre utal, amely maga is Richard Wagner német zeneszerzőre utal.[7] 2014 februárjában Utkint és a Wagner-csoportot, valamint a Szláv Hadtest több veteránját a Krímben, majd Donbászban látták, ahol az orosz-ukrán háború során az oroszbarát szeparatisták oldalán harcoltak.[19] A Gazeta.ru arról számolt be, hogy Utkin és emberei részt vehettek az önjelölt Luganszki Népköztársaság több tábori parancsnokának meggyilkolásában.[20] A Yeni Şafak című török lap arról számolt be, hogy Utkin valószínűleg csak egy figurája volt a társaságnak, míg a Wagner valódi vezetője valaki más volt.[21]

Utkint a Kremlben látták a 2016. december 9-i Hazai Hősök Napja ünnepségén. Az ünnepségen a négy Bátorságrend kitüntetettjeként vett részt,[22][23] és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt fényképezkedett.[24] Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára elismerte, hogy Utkin a meghívottak között volt, de nem kommentálta a zsoldosokkal való kapcsolatát.[17] Ez volt állítólag Utkin utolsó nyilvános szereplése.[25]

Az RBK arról számolt be, hogy a Krasznodari területen végzett kiképzés után Utkin és emberei 2015-ben visszatértek Szíriába.[26] Nem sokkal a szíriai orosz légicsapások megkezdése után jelentések jelentek meg a földön harcoló orosz zsoldosok haláláról. A közösségi médiában több olyan kép is elterjedt, amelyek látszólag a 2016 márciusában a palmyrai csatában megölt orosz fegyvereseket ábrázolták.[19] 2016-ban a Sky News jelentése szerint körülbelül 500-600 embert, főként Wagner zsoldosokat öltek meg Szíriában.[27] 2017 júniusában Utkin elrendelte, hogy egy szíriai dezertőrt kínozzanak meg és verjenek agyon kamerák előtt.[28]

A Wagner-csoportnak fontos szerepe volt Ukrajna orosz megszállásában. Ekkor már arról számoltak be, hogy Utkin volt a Wagner színfalak mögötti katonai parancsnoka, aki a katonai műveletek felügyeletéért felelt, míg Prigozsin volt a tulajdonos, a finanszírozó és a nyilvános arc.[11] A csoport volt az orosz erők gerince a bakhmut-i csatában. Prigozsin nyíltan kritizálni kezdte az orosz védelmi minisztériumot az Ukrajna elleni háború rossz kezelése miatt. 2023. június 23-án Prigozsin a Wagner-csoport élén lázadásba kezdett, miután azzal vádolta a Védelmi Minisztériumot, hogy Wagner katonákat lőttek. A Wagner-egységek elfoglalták az orosz Rosztov-na-Donu városát, miközben egy Wagner-konvoj Moszkva felé vette az irányt. Utkin szerepe a Wagner-lázadásban ismeretlen, bár voltak jelentések arról, hogy a Wagner-konvojt Moszkva felé vezető tankban ült.[11] A lázadást másnap leállították, amikor megállapodás született: A Wagner-lázadók ellen nem indítanak büntetőeljárást, ha úgy döntenek, hogy vagy szerződést kötnek a védelmi minisztériummal, vagy Fehéroroszországba költöznek.[29]

Halála

[szerkesztés]
Bővebben: Tveri légi katasztrófa

2023. augusztus 23-án repülőgép-szerencsétlenségben halt meg. A balesetben kilenc másik ember halt meg, köztük Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője. A Wagnerhez kapcsolódó Telegram-csatorna azt állította, hogy a gépet az orosz légvédelem lőtte le a Tveri terület felett. Orosz médiajelentések szerint a gépet lelőhették.[30][31]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Wagner Group chief among passengers on crashed plane near Moscow. The Jerusalem Post, 2023. augusztus 24.
  2. ↑ Wagner chief Yevgeny Prigozhin presumed dead after Russia plane crash. BBC Online, 2023. augusztus 24.
  3. ↑ Along the sanctioned persons: UTKIN, Dmitry Valerievich. (Hozzáférés: 2023. augusztus 26.)
  4. ↑ https://meduza.io/news/2023/08/31/komandir-chvk-vagnera-dmitriy-utkin-on-zhe-vagner-pohoronen-na-memorialnom-kladbische-v-mytischah
  5. ↑ Dettmer, Jamie: Mercenary Says Kremlin's Wagner Group Recruiting Inexperienced Fighters. Voice of America, 2020. december 7. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  6. ↑ Sukhankin, Sergey. „Russian PMCs in the Syrian Civil War: From Slavonic Corps to Wagner Group and Beyond”, Jamestown Foundation, 2019. december 18.. [2020. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. április 7.) 
  7. ↑ a b Wagner, shadowy Russian military group, 'fighting in Libya' (orosz nyelven). BBC News Russian, 2020. május 7. [2022. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. ↑ Rabin, Alexander: Diplomacy and Dividends: Who Really Controls the Wagner Group. Foreign Policy Research Institute, 2019. október 4. [2020. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  9. ↑ Rondeaux, Candace: Tracing Wagner's Roots. New America, 2019. november 7. [2021. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  10. ↑ Rondeaux, Candace: Forward Operations: From Deir Ezzor to Donbas and Back Again. New America, 2019. november 7. [2022. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  11. ↑ a b c „In Prigozhin's shadow, the Wagner Group leader who stays out of the spotlight”, Global News, 2023. június 29.. [2023. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. augusztus 24.) 
  12. ↑ Они сражались за Пальмиру (orosz nyelven). Fontanka.ru, 2016. március 28. [2020. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  13. ↑ "Фонтанка» нашла двух российских наемников, подозреваемых в убийстве дезертира в Сирии. Один из них служил в спецназе с главой ЧВК «Вагнер" (orosz nyelven). Meduza, 2019. december 13. [2022. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  14. ↑ Last battle of the Slavic Corps. Fontanka, 2013. november 14. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  15. ↑ Russia's Paramilitary Mercenaries Emerge From The Shadows. Radio Free Europe/Radio Liberty, 2016. december 16. [2019. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
  16. ↑ Vaux, Pierre: Fontanka Investigates Russian Mercenaries Dying For Putin In Syria And Ukraine. The Interpreter, 2016. március 29. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
  17. ↑ a b Путин принимал в Кремле командира российских наемников. Что о нем известно? (orosz nyelven). Meduza, 2016. december 15. [2022. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. ↑ Weiss, Michael. „The Case of the Keystone Cossacks”, Foreign Policy, 2013. november 21.. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. július 29.) 
  19. ↑ a b "Славянский корпус" возвращается в Сирию (orosz nyelven). Fontanka.ru, 2015. október 16. [2021. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  20. ↑ Российские наемники в боях за Пальмиру (orosz nyelven). Gazeta, 2016. március 24. [2019. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  21. ↑ Wagner, Russian Blackwater in Syria. Yeni Şafak, 2017. augusztus 6. [2018. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
  22. ↑ "Фонтанка" насчитала у командира российских наемников Вагнера четыре ордена Мужества (orosz nyelven). Meduza . [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  23. ↑ дня, Фото: Фото дня: Дмитрий Уткин, которого называют командиром российских наемников в Сирии, и Владимир Путин (orosz nyelven). Эхо Москвы . [2022. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  24. ↑ „Песков подтвердил присутствие командира ЧВК Вагнера на приеме в Кремле”, ТАСС, 2016. december 15.. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. április 7.) 
  25. ↑ Mackinnon, Amy: Russia's Wagner Group Doesn't Actually Exist. Foreign Policy, 2021. július 6. [2021. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 14.)
  26. ↑ Призраки войны: как в Сирии появилась российская частная армия (orosz nyelven). RBK, 2016. augusztus 25. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  27. ↑ Sparks, John: Revealed: Russia's 'Secret Syria Mercenaries'. Sky News, 2016. augusztus 10. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  28. ↑ Sablon:Cite EU regulation
  29. ↑ „Wagner boss to leave Russia as reports say US spy agencies picked up signs of planned uprising days ago”, The Guardian, 2023. június 25.. [2023. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (brit angol nyelvű) 
  30. ↑ „Wagner boss Prigozhin killed in plane crash in Russia”, BBC News, 2023. augusztus 23.. [2023. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. augusztus 23.) (brit angol nyelvű) 
  31. ↑ „Wagner boss Yevgeny Prigozhin 'on board' jet that crashed in Russia”, Al Jazeera. [2023. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. augusztus 23.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dmitrij_Valerjevics_Utkin&oldid=26413898”