Ugrás a tartalomhoz

Dalos ökörszem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dalos ökörszem
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Ökörszemfélék (Troglodytidae)
Nem: Cyphorhinus
Faj: C. arada
Tudományos név
Cyphorhinus arada
P. L. Sclater, 1861
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dalos ökörszem témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dalos ökörszem témájú kategóriát.

A dalos ökörszem (Cyphorhinus arada) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az ökörszemfélék (Troglodytidae) családjába tartozó faj.

Bonyolult, művészi énekéről ismert énekesmadár. Dél-Amerikában, az Amazonas vidéki trópusi őserdőkben él, ahol több legenda fűződik hozzá.

Alfajai és előfordulása

[szerkesztés]

Az alföldi trópusi esőerdőket kedveli. Az Amazonas őserdeinek szinte egész környékén előfordul, kivéve a Rio Negro felső részét és a Tapajós keleti vidékét.

A madár alfajai és előfordulása:

  • Cyphorhinus arada arada - az Amazonas északi vidéke, a Rio Negrótól keletre (Észak-Brazília, Dél-Venezuela, Guyana, Francia Guyana)
  • Cyphorhinus arada urbanoi - Venezuela délkeleti része
  • Cyphorhinus arada faroensis - Közép-Brazília északi fele
  • Cyphorhinus arada griseolateralis - az Amazonas északi vidéke a Tapajós torkolatáig (Brazília)
  • Cyphorhinus arada interpositus - a Tapajóstól nyugatra Mato Grosso északi részéig (Brazília)
  • Cyphorhinus arada transfluvialis - az Amazonas keleti vidéke (Brazília, Délkelet-Kolumbia)
  • Cyphorhinus arada salvini - Délkelet-Kolumbiától Kelet-Ecuadorig, továbbá Északkelet-Peru (Loreto)
  • Cyphorhinus arada modulator - az Amazonas nyugati vidéke (Brazília, Délkelet-Peru, Észak-Bolívia)

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12,5 cm, tömege 11 gramm.[1] Tollazata barna, gesztenyeszín beggyel, szárnyán és farkán sávokkal. A színezetben regionális eltérések figyelhetőek meg; elterjedésének egyes vidékein a nyakon fehér pöttyözés, a szem mögött fehér sáv, vagy a szem körül kékes gyűrű látható.[2]

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik, de a gyümölcsöt is megeszi.[1] Az aljnövényzetben, egyedül vagy párban él. Híres különleges daláról, amely gazdag, fuvolázó hangokból áll, csiripeléssel és csörgéssel keveredve.[2] Rövid énekével territóriumát jelzi, a hosszúval pedig párját keresi. Ez utóbbit csak évente mintegy 15 napon keresztül hallatja, hajnalban és este. A tojó általában 3 tojást rak.[1]

A kultúrában

[szerkesztés]

Az állatvilágban egyedülállóan a dalos ökörszem énekében olyan hangközök hallhatóak, melyek a nyugati zene hangnemeinek alapját is formázzák; dallamai hasonlóak klasszikus európai zeneszerzők motívumaihoz. Főleg ennek köszönhetően nagy szerepet játszik a dél-amerikai mitológiában és művészetben. A tupi indiánok elvarázsolt madárként és „a szerelem királyaként” tekintenek rá; a hozzá kapcsolódó legendákról Heitor Villa-Lobos is írt zeneművet (Uirapuru).[3][4]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Uirapuru. Portal São Francisco. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  2. a b Musician Wren. eBird. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  3. Uirapuru. filharmonikusok.hu. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  4. Mozart-dallamra hasonlít egy trópusi madár dala. HVG. (Hozzáférés: 2020. november 13.)