Dámgán
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Dámgán | |
Közigazgatás | |
Ország | Irán |
Jogállás | város |
Körzethívószám | 0232 |
Népesség | |
Teljes népesség | 59 106 fő (2016)[1] |
Tszf. magasság | 1154 m |
Terület | 21 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 10′ 05″, k. h. 54° 20′ 53″36.168056°N 54.348056°EKoordináták: é. sz. 36° 10′ 05″, k. h. 54° 20′ 53″36.168056°N 54.348056°E | |
Dámgán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dámgán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dámgán város Iránban, a Kaszpi-tenger délkeleti csücske közelében.
Fekvése
[szerkesztés]Teherántól keletre, Szemnán és Sáhrud közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Ősi település, mely a 13. században a mongolok pusztításának vált áldozatává, azonban fekvésének és kereskedelmi hagyományainak köszönhetően hamarosan újjáépítették. Azonban éppen fekvésének és kereskedelmének köszönhette az afgánok gyakori betöréseit is. A várost csak Nádir sahnak sikerült véglegesen Perzsiához csatolnia a 18. században.
A főként ásatásairól híressé vált város közelében találhatók a görögök által Hekatompülosz-nak (Száz torony városa) nevezett régi település romjai. A város környékén a régészek az időszámítás előtti kor három kultúrkörét különböztetik meg az i. e. 3500-2800, 2800-1500 és 1500-1200 közötti időkből. Tepe Heszár (nemzetközileg elterjedt nevén: Tepe Hissar) közelében ma is nagy erővel folynak a feltárások.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Régi vár romjai - az iszlám előtti időkből.
- Templommaradványok - a 9-11. századból.
- Tepe Heszár - négy kilométerre délkeletre a városközponttól, a méd, pártus és szasszanida idők romjainál végzett ásatások.
- Táriháne mecset - a város déli szélén, az egyik legrégebbi, a 8. századból való mecset az országban.
- Szászánida fal - északról és délről veszi körül a várost.
- Csehel Dohtarán („Negyven Leány”) - nagyon jól megőrzött családi sír a 11. századból.
- Ali-forrás - 30 kilométerrel északra a várostól.
- Különböző épületek, mint például sír, bazárok, régi iskolák és fürdők.
- Különféle épületek a szeldzsuk törökök idejéből, köztük Pir-e Alamdár, Manszurkuh, Emámzáde Dzsafar torony tégla díszekkel.
Galéria
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szentirmai József: Irán (Panoráma, 1979) ISBN 963 243 133 2
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)