Ugrás a tartalomhoz

Covid19-zárlat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy általában zsúfolt autópálya a malajziai Pinangban, amely a forgalomkorlátozási rendelet idején teljesen kihalt volt

A Covid19-világjárvány miatt a világ számos országában és területén számos nem gyógyszeres beavatkozást vezettek be, amelyeket a köznyelvben elzárásoknak neveznek (beleértve az otthonmaradási tilalmat, kijárási tilalmat, karantént, kordonokat és hasonló társadalmi korlátozásokat). Ezeket a korlátozásokat azzal a szándékkal hozták létre, hogy csökkentsék a SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus terjedését.[1] 2020 áprilisára a világ lakosságának mintegy fele valamilyen formában zárlat alatt állt, több mint 90 országban vagy területen több mint 3,9 milliárd embert kért vagy rendelt el a kormánya, hogy maradjon otthon.[2] Bár hasonló járványvédelmi intézkedéseket már több száz éve alkalmaznak, a 2020-as években végrehajtott intézkedések mértéke példa nélkülinek számít.[3]

Kutatások és esettanulmányok kimutatták, hogy a kijárási tilalmak általában hatékonyan csökkentették a COVID-19 terjedését, tehát ellaposították a görbét.[4][5][6] Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a kijárási tilalmakra és a bezárásokra vonatkozóan az, hogy ezek nagyon rövid, rövid távú intézkedések legyenek az átszervezés, átcsoportosítás, az erőforrások újbóli kiegyensúlyozása és a kimerült egészségügyi dolgozók védelme érdekében. A korlátozások és a normális élet közötti egyensúly megteremtése érdekében a WHO a világjárványra adott válaszlépéseket ajánlja, amelyek a szigorú személyi higiéniából, a hatékony kapcsolatfelvételből és a betegség esetén történő elkülönítésből állnak.[7]

Sok közegészségügyi szakértő és közgazdász támogatta a korlátozásokat,[8] arra hivatkozva, hogy nagyobb hosszú távú költségekkel jár, ha hagyják, hogy a betegség ellenőrizetlenül terjedjen.[9] A pandémiás korlátozásoknak egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai voltak, és egyes területeken tiltakozásba ütköztek.

Hatékonyság

[szerkesztés]

Több kutató a modellezés és a bemutatott példák alapján arra a következtetésre jutott, hogy a zárlatok hatékonyan csökkentik a COVID-19 terjedését és az általa okozott halálesetek számát.[4][5][6][10][11][12][13][14][15] A zárlatok a leghatékonyabbnak akkor tekinthetők a COVID-19 közösségi terjedésének, az egészségügyi költségeknek és a haláleseteknek a megfékezésében vagy megelőzésében, ha korábban, nagyobb szigorral hajtják végre, és ha nem szüntetik meg túl korán..[16][17][18][19][20]

A lezárások COVID-19 halálozásra gyakorolt hatásának mértékét illetően nem egységes a vélemény[21](p62): A Johns Hopkins Egyetem közgazdászai által készített szisztematikus felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a lezárásoknak az iránymutatásokkal vagy orvosi tanácsadással ellentétben alig vagy egyáltalán nem volt hatásuk a COVID-19 halálozásra[21](p40): A szerzők a korábbi áttekintéshez képest eltérő megállapításokat annak tulajdonítják, hogy az modellező tanulmányokat is bevont.[21]

A terjedést vizsgáló tanulmány, amely a leggyakoribb tünetek, például az íz- és szaglásvesztés vizsgálatán alapult Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, a legerősebb elzárással rendelkező országokban (Olaszországban és Franciaországban) az új tünetek jelentős csökkenését mutatta ki már néhány nappal az elzárás megkezdése után.[22] Az Amerikai Egyesült Államokban kitört világjárványra vonatkozó modellezés azt sugallta, hogy "a világjárvány szinte teljesen megakadályozta volna a jelentős terjedést, ha az elzárási intézkedéseket két héttel korábban hajtják végre", és hogy a második hullám kevésbé lett volna súlyos, ha az elzárás további két hétig tart.[16]

A 2020 elején Hupejben bevezetett szigorú zárlat hatásosnak bizonyult a COVID-19 járvány megfékezésében Kínában.[14][23] A megbetegedések és halálesetek viszonylag magas számát Svédországban, amely a világjárvány alatt a társadalom nagy részét nem korlátozta, összehasonlítva a hasonló demográfiai helyzetű szomszédos országokkal, Norvégiával, Dániával és Finnországgal, amelyek zárlatot vezettek be, legalább részben ennek a politikai különbségnek tudható be.[24][25][26][27][28][29][30] Hasonlóképpen, az ausztrál adatokon alapuló modellezés arra a következtetésre jutott, hogy a szigorú elzárással elért nulla közösségi átvitel csökkenti az egészségügyi és gazdasági költségeket a kevésbé szigorú intézkedésekhez képest, amelyek lehetővé teszik az átvitel folytatását, és arra figyelmeztetett, hogy a korlátozások korai enyhítése nagyobb költségekkel jár..[18][19] Ezt a "zéró közösségi átvitel" megközelítést Ausztráliában is elfogadták, és Victoria államban egy Melbourne-i járvány kitörésekor egy négy hónapos szigorú zárlat, más intézkedésekkel kombinálva, 2020-ban megakadályozta egy szélesebb körű járvány kitörését az országban.[31] Új-Zéland és Vietnám szintén "Zero-COVID" stratégiát fogadott el 2020 folyamán, amely célzott zárlatokat tartalmazott.[32][33]

A nagymértékben fertőző SARS-CoV-2 Delta variáns 2021-es megjelenése arra késztetett néhány kommentátort, hogy bár a lezárások továbbra is csökkentik a COVID-19 terjedését, kevésbé hatékonyak a megfékezésében. Az Ausztráliában és Vietnámban a Delta járványok kitörésére válaszul végrehajtott lezárások kevésbé bizonyultak hatékonynak a megfékezésben, mint a korábbi lezárások más változatok terjedése ellen.[34][35][36]

Önkéntes kontra kötelező korlátozások

[szerkesztés]
A perui hadsereg egyik tagja rendőrkutyával a kijárási tilalom idején 2020. március 31-én, a COVID-19 világjárvány idején Peruban

Egy, a Chicagói Egyetem közgazdásza által vezetett tanulmány szerint az önkéntes zárlatoknak kevés hatása volt, az önkéntes távolságtartás a fogyasztói forgalom csökkenésének közel 90%-át tette ki, mivel az emberek magától a vírustól tartottak.[37] Hasonlóképpen, a National Bureau of Economic Research tanulmánya szerint az otthonmaradási parancsok csak 5-10%-kal növelték az otthonmaradást.[38] Egy másik, a Yale Egyetem által készített tanulmány szerint a társadalmi távolságtartás nagy része önkéntes volt, amit elsősorban a "megbetegedésekről és halálozásról szóló médiatudósítás" okozott.[39]

Másrészt egyes tanulmányok azzal érveltek,[13][40] hogy a kényszerítő intézkedések valószínűleg csökkentették az interakciókat, miközben elfogadták, hogy a csökkenés nagy része önkéntes lehetett. E két tanulmány közül az egyiket, Flaxman és társai tanulmányát többek között azért kritizálták, mert országspecifikus kiigazító tényezőt tartalmazott, amely nélkül a modell Svédországra vonatkozóan hatalmas számú halálesetet jósolna.[41] Az egyik széles körben idézett gazdasági szimuláció, amely azt állította, hogy a helyben maradás elrendelése háromszorosára csökkentette az összes esetet, azonban az önkéntes távolságtartást állandónak tartotta.[42] Egy másik tanulmány 30%-os különbséget talált a határ menti megyék között, ahol helyben maradás elrendelésére került sor.[43]

Egy másik tanulmány, amely összehasonlította a "kevésbé korlátozó beavatkozások" hatását a COVID-19 terjedésére Svédországban és Dél-Koreában, valamint a kötelező otthonmaradási rendeletekét 8 másik országban, például Franciaországban és Spanyolországban, nem talált bizonyítékot arra, hogy a több korlátozást alkalmazó országokban nagyobb mértékű volt a betegség visszaszorítása,[44] azonban a tanulmány megállapításait számos korlátozása miatt megkérdőjelezték, többek között az országok kis mintanagysága miatt.[45][46]

Egyes kutatások azt is megállapították, hogy a "tanácsadói" megközelítés nem megfelelő a COVID-19 járványok megfékezésére. Egy észak-olaszországi járvány kitörésének elemzése azt találta, hogy a közösségi terjedés hatékony csökkenése a szigorú nemzeti zárlat során következett be, és hogy a korábbi, kevésbé szigorú intézkedések nem voltak hatékonyak a mobilitás olyan alacsony szintre való csökkentésében, amely elegendő lett volna a COVID-19 terjedésének mérsékléséhez.[17]

A világjárvány kezdete óta a Google folyamatosan gyűjtött adatokat a mozgásokról, amelyek a lakossági aktivitás gyors csökkenését mutatták jóval a jogi korlátozások bevezetése előtt.[47] 2020 áprilisában egy felmérés szerint az amerikaiak 93%-a önként csak akkor hagyta el az otthonát, ha szükséges, függetlenül a jogi korlátozásoktól.[48]

Fogadtatás

[szerkesztés]

Egy 2021. februári, 348 cikket vizsgáló áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy elismerik a nem gyógyszeres beavatkozások fontosságát a COVID-19 terjedésének megfékezésében.[6] Ugyanakkor a jelenlegi kutatások a magas társadalmi költségeket is elismerik, bár kevesebbet, mint amennyibe a világjárvány enyhítés nélküli terjedése került volna.[4][5][6][9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Coronavirus: 7 dead, 229 infected in Italy as Europe braces for COVID-19. NBC News. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. Sandford, Alasdair: Coronavirus: Half of humanity on lockdown in 90 countries (angol nyelven). euronews , 2020. április 2. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  3. Levenson, Michael. „Scale of China's Wuhan Shutdown Is Believed to Be Without Precedent”, The New York Times, 2020. január 22.. [2020. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 3.) 
  4. a b c (2021. április 1.) „Assessing mandatory stay-at-home and business closure effects on the spread of COVID-19.”. European Journal of Clinical Investigation 51 (4), e13484. o. DOI:10.1111/eci.13484. PMID 33400268. PMC 7883103.  
  5. a b c (2021. március 29.) „Did Lockdown Work? An Economist's Cross-Country Comparison”. CESifo Economic Studies 67 (3), 318–331. o. DOI:10.1093/cesifo/ifab003.  
  6. a b c d (2021. február 13.) „Non-pharmaceutical interventions during the COVID-19 pandemic: A review”. Physics Reports 913, 1–52. o. DOI:10.1016/j.physrep.2021.02.001. ISSN 0370-1573. PMID 33612922. PMC 7881715.  
  7. Doyle, Michael: WHO doctor says lockdowns should not be main coronavirus defence. ABC , 2020. október 11. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  8. COVID Revealed America To Be a Nation of Rulers, Not of Laws. reason.com . Reason, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. március 28.)
  9. a b (2021. augusztus 1.) „Is the cure really worse than the disease? The health impacts of lockdowns during COVID-19” (angol nyelven). BMJ Global Health 6 (8), e006653. o. DOI:10.1136/bmjgh-2021-006653. ISSN 2059-7908. PMID 34281914. PMC 8292804.  
  10. (2021. október 5.) „Understanding the effectiveness of government interventions against the resurgence of COVID-19 in Europe” (angol nyelven). Nature Communications 12 (1), 5820. o. DOI:10.1038/s41467-021-26013-4. ISSN 2041-1723. PMID 34611158. PMC 8492703.  
  11. (2020. december 15.) „Inferring the effectiveness of government interventions against CO ID-19”. Science 371 (6531), eabd9338. o. DOI:10.1126/science.abd9338. ISSN 0036-8075. PMID 33323424. PMC 7877495.  
  12. Flaxman, S. (2020. június 8.). „Estimating the effects of non-pharmaceutical interventions on COVID-19 in Europe”. Nature 584 (7820), 257–261. o. DOI:10.1038/s41586-020-2405-7. PMID 32512579.  
  13. a b (2020. június 8.) „The effect of large-scale anti-contagion policies on the COVID-19 pandemic”. Nature 584 (7820), 262–267. o. DOI:10.1038/s41586-020-2404-8. PMID 32512578.  
  14. a b (2020. május 18.) „The positive impact of lockdown in Wuhan on containing the COVID-19 outbreak in China”. Journal of Travel Medicine 27 (3). DOI:10.1093/jtm/taaa037. PMID 32181488. PMC 7184469.  
  15. Adam, David (2020. április 2.). „Special report: The simulations driving the world's response to COVID-19”. Nature 580 (7803), 316–318. o. DOI:10.1038/d41586-020-01003-6. PMID 32242115.  
  16. a b (2020. november 1.) „Could masks curtail the post-lockdown resurgence of COVID-19 in the US?”. Mathematical Biosciences 329, 108452. o. DOI:10.1016/j.mbs.2020.108452. ISSN 0025-5564. PMID 32818515. PMC 7431430.  
  17. a b (2020. augusztus 1.) „Lockdown timing and efficacy in controlling COVID-19 using mobile phone tracking”. EClinicalMedicine 25, 100457. o. DOI:10.1016/j.eclinm.2020.100457. ISSN 2589-5370. PMID 32838234. PMC 7355328.  
  18. a b Sablon:Cite document
  19. a b (2020. szeptember 28.) „The probability of the 6‐week lockdown in Victoria (commencing 9 July 2020) achieving elimination of community transmission of SARS‐CoV‐2”. The Medical Journal of Australia 213 (8), 349–351.e1. o. DOI:10.5694/mja2.50786. PMID 32981108. PMC 8446958.  
  20. (2020. december 23.) „Association of tiered restrictions and a second lockdown with COVID-19 deaths and hospital admissions in England: a modelling study”. The Lancet Infectious Diseases 21 (4), 482–492. o. DOI:10.1016/S1473-3099(20)30984-1. ISSN 1473-3099. PMID 33357518. PMC 7758181.  
  21. a b c (2022. október 30.) „A Literature Review and Meta-Analysis of the Effects of Lockdowns on COVID-19 Mortality – II”. Studies in Applied Economics (SAE 2022:210).  
  22. (2020. október 14.) „Smell and taste changes are early indicators of the COVID-19 pandemic and political decision effectiveness”. Nature Communications 11 (1), 5152. o. DOI:10.1038/s41467-020-18963-y. ISSN 2041-1723. PMID 33056983. PMC 7560893.  
  23. (2020. szeptember 1.) „Effect of non-pharmaceutical interventions to contain COVID-19 in China”. Nature 585 (7825), 410–413. o. DOI:10.1038/s41586-020-2293-x. ISSN 1476-4687. PMID 32365354. PMC 7116778.  
  24. Sablon:Cite ssrn
  25. (2021. február 1.) „A comparison of COVID-19 epidemiological indicators in Sweden, Norway, Denmark, and Finland”. Scandinavian Journal of Public Health 49 (1), 69–78. o. DOI:10.1177/1403494820980264. ISSN 1651-1905. PMID 33413051. PMC 7797349.  
  26. Comparing Norway and Sweden: Norwegian coronavirus measures reduced hospitalizations drastically (norvég nyelven). partner.sciencenorway.no , 2020. június 19. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  27. What have Norway, Finland and Denmark got right on Covid-19?. www.newstatesman.com , 2020. december 22. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  28. Sablon:Cite ssrn
  29. (2022. június 1.) „The statistical evidence missing from the Swedish decision-making of COVID-19 strategy during the early period: A longitudinal observational analysis” (angol nyelven). SSM - Population Health 18, 101083. o. DOI:10.1016/j.ssmph.2022.101083. ISSN 2352-8273. PMID 35386859. PMC 8968210.  
  30. (2021. április 8.) „The lockdown effect: A counterfactual for Sweden” (angol nyelven). PLOS ONE 16 (4), e0249732. o. DOI:10.1371/journal.pone.0249732. ISSN 1932-6203. PMID 33831093. PMC 8031244.  
  31. Smith, Paul (2020. december 23.). „Hard lockdown and a "health dictatorship": Australia's lucky escape from covid-19”. BMJ 371, m4910. o. DOI:10.1136/bmj.m4910. ISSN 1756-1833. PMID 33361106.  
  32. Emerging COVID-19 success story: Vietnam's commitment to containment. Our World in Data . (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  33. Baker, Michael G.; Wilson, Nick & Anglemyer, Andrew (7 August 2020), "Successful Elimination of Covid-19 Transmission in New Zealand", New England Journal of Medicine 383 (8): e56, DOI 10.1056/nejmc2025203
  34. Klein, Alice: Covid-19: Lockdown not enough to stop Australia's delta variant crisis (amerikai angol nyelven). New Scientist . (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  35. Has the Delta variant of Covid-19 curbed the effectiveness of lockdowns? (angol nyelven). South China Morning Post , 2021. július 21. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  36. Covid: New Zealand pandemic strategy in doubt amid Delta spread”, BBC News, 2021. augusztus 22. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.) (brit angol nyelvű) 
  37. (2020. június 23.) „Fear, Lockdown, and Diversion: Comparing Drivers of pandemic Economic Decline 2020”. DOI:10.2139/ssrn.3631180.  
  38. (2020. augusztus 3.) „When Do Shelter-in-Place Orders Fight COVID-19 Best? Policy Heterogeneity Across States and Adoption Time”. Econ Inq 59 (1), 29–52. o. DOI:10.3386/w27091. PMID 32836519. PMC 7436765.  
  39. (2020. május 6.) „Measuring voluntary social distancing behavior during the COVID-19 pandemic”. DOI:10.1101/2020.05.01.20087874.  
  40. (2020. május 22.) „Estimating the effects of non-pharmaceutical interventions on COVID-19 in Europe”. Nature 584 (7820), 257–261. o. DOI:10.1038/s41586-020-2405-7. PMID 32512579.  
  41. (2020. június 8.) „The effect of interventions on COVID-19”. Nature 588 (7839), E26–E28. o. DOI:10.1038/s41586-020-3025-y. PMID 33361787.  
  42. (2020. május 14.) „Strong Social Distancing Measures In The United States Reduced The COVID-19 Growth Rate”. Health Affairs 39 (7), 1237–1246. o. DOI:10.1377/hlthaff.2020.00608. PMID 32407171.  
  43. (2020. május 15.) „Comparison of Estimated Rates of Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) in Border Counties in Iowa Without a Stay-at-Home Order and Border Counties in Illinois With a Stay-at-Home Order”. JAMA Network Open 3 (5), e2011102. o. DOI:10.1001/jamanetworkopen.2020.11102. PMID 32413112. PMC 7229521.  
  44. Eran Bendavid (2021. január 5.). „Assessing Mandatory Stay‐at‐Home and Business Closure Effects on the Spread of COVID‐19”. European Journal of Clinical Investigation 51 (4), e13484. o. DOI:10.1111/eci.13484. PMID 33400268. PMC 7883103.  
  45. (2021) „Sample size, timing, and other confounding factors: toward a fair assessment of stay‐at home orders.”. European Journal of Clinical Investigation 51 (6), e13518. o. DOI:10.1111/eci.13518. ISSN 0014-2972. PMID 33580547.  
  46. (2021. június 18.) „Challenges in determining causality: An ongoing critique of Bendavid et al's 'Assessing mandatory stay‐at‐home and business closure effects on the spread of COVID‐19'”. European Journal of Clinical Investigation 51 (8), e13599. o, Kiadó: Wiley. DOI:10.1111/eci.13599. ISSN 0014-2972. PMID 33998694. PMC 8209814.  
  47. COVID-19 Community Mobility Report. Google . (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  48. Fauci, Governors Get Highest Marks for Response to Coronavirus, Quinnipiac University National Poll Finds; Majority Say Trump's Response Not Aggressive Enough. Quinnnipiac Poll , 2020. április 8. (Hozzáférés: 2021. január 13.)