Ugrás a tartalomhoz

Ciudad Juárez

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ciudad Juárez
Ciudad Juárez címere
Ciudad Juárez címere
Mottó: Refugio de la libertad, custodia de la república.
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamChihuahua
KözségJuárez
Alapítás éve1659
Községi elnökEnrique Serrano Escobar
Irányítószám32000-
Körzethívószám656
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 1 321 004 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1150–1200 m
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 44′ 42″, ny. h. 106° 29′ 06″31.745000°N 106.485000°WKoordináták: é. sz. 31° 44′ 42″, ny. h. 106° 29′ 06″31.745000°N 106.485000°W
Ciudad Juárez (Chihuahua)
Ciudad Juárez
Ciudad Juárez
Pozíció Chihuahua térképén
Ciudad Juárez honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciudad Juárez témájú médiaállományokat.

Ciudad Juárez (nevének jelentése: Juárez Város) egy nagyváros Mexikó északi határán, Chihuahua államban. Az állam legnépesebb városa, de nem a fővárosa. 2010-ben lakóinak száma 1 321 004 fő volt.[1] A város világszerte hírhedt rossz közbiztonságáról és a sok gyilkosságról, amit itt elkövetnek, főként a drogháború felszámolásáért indított kormányzati fellépés kezdete (2006) óta. Ez a fő oka annak, hogy az utóbbi években több százezren hagyták el a várost (többségük El Pasóba települt át) és az üzletek nagy része is tönkrement, bezárt.[2]

Földrajz

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

A város Chihuahua állam északi határán fekszik a Chihuahua-sivatag területén, a Río Bravo del Norte jobb (déli) partján. Ez a folyó az USA területén (Texas államban) fekvő El Paso várostól választja el, mellyel együtt Ciudad Juárez egy több mint 2 milliós nemzetközi agglomerációt alkot.

A település mintegy 1150–1200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, területe enyhén emelkedik észak felé, nyugaton és délnyugaton pedig egy mintegy 600 méteres relatív magasságú kis hegység, a Sierra de Juárez határolja (bár az utóbbi években már ettől a hegységtől délre is terjeszkedni kezdett a város). Ennek a hegységnek a város felőli oldalán rakták ki hatalmas, műholdképen is jól kivehető betűkből a közvetkező feliratot: „CD JUAREZ LA BIBLIA ES LA VERDAD LEELA”, vagyis „Ciudad Juárez, a Biblia az igazság, olvasd!”[3]

Éghajlat

[szerkesztés]

Ciudad Juárez éghajlata sivatagos: általában forró, de a téli hónapok éjszakái alatt keményebb fagyok is előfordulhatnak. Az eddigi legnagyobb meleg 44,0 °C volt, egyszer pedig -13,4 °C-os fagyot mértek. A hónapok 7,8 és 28,7 fok között változik, a legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. Csapadék kevés hullik, éves átlagban mindössze 268 mm, ennek is nagy része (csaknem 60%-a) három hónap (július, augusztus és szeptember) alatt, így a többi kilenc hónap szélsőségesen száraz.

Ciudad Juárez éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)27,028,632,935,238,444,042,541,538,535,230,134,044,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,918,422,426,130,636,235,634,131,126,119,615,725,9
Átlaghőmérséklet (°C)7,810,414,217,822,528,028,727,224,118,511,98,118,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,62,46,09,514,419,721,720,417,111,04,30,610,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−12,3−9,4−8,2−3,03,012,014,513,08,2−1,3−13,4−10,0−13,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)171347101345476426813268
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Közlekedés

[szerkesztés]

A város fontos közlekedési csomópont: határátkelője az egyik legforgalmasabb átkelő Mexikó és az USA között. Innen indul az ország belseje felé Mexikó egyik legjelentősebb főútja, a 45-ös, és áthalad a város területén a két óceánt nagyjából a határ mentén összekötő 2-es főút is.[5]

Két vasútvonal is kiindul Ciudad Juárezből: a legfontosabb a Chihuahuán és Zacatecason keresztül a főváros irányába vezető, a másik pedig egy mellékvonal, mely La Junta városáig vezet.[6]

A város mellett található az Abraham González nemzetközi repülőtér.[7]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége a múltban óriási ütemben növekedett, de a közbiztonság romlása miatt az utóbbi időkben a növekedés szembetűnően lelassult:[1]

Év Lakosság
1990 789 522
1995 995 770
2000 1 187 275
2005 1 301 452
2010 1 321 004

Története

[szerkesztés]

Előzmények, alapítás és az első idők

[szerkesztés]

A környék ősidők óta lakott volt. A spanyolok megérkezésekor az itt élő indián törzsek közül a legjelentősebbek a sumák és a mansók voltak, ez utóbbiak hajukat leborotválva jártak, a férfiak meztelenül, a nők alsó testüket takarták el szarvasbőrből készül ruhákkal. Az első európaiak, akik a területre érkeztek, Álvar Nuñez Cabeza de Vaca (akinek kísérője, a marokkói Estebanico volt az első néger, aki betette a lábát a környékre), Alonso del Castillo Maldonado és Andrés Dorantes de Carranza voltak. Ők a mai Florida partjaitól (ahol hajótörést szenvedtek) nyugat felé haladva szelték át a kontinenst, végül a mai Sinaloáig jutottak. Közben számos barátságos és ellenséges indián törzzsel találkoztak, még fogságba is estek.

1659-ig, amíg megalapították a mai várost, még számos spanyol felderítő és hittérítő út érintette a vidéket, többnyire ferences misszionáriusok érkeztek a területre. A leghíresebb átutazó Juan de Oñate volt, aki a samalayucai dűnéken átkelve 1598-ban érte el a Río Bravo del Norte folyót, majd továbbhaladt északra a mai Új-Mexikó területére, ahol megalapította annak akkori fővárosát, San Juan de los Caballeros (későbbi nevén San Juan Pueblo, 2005-től pedig Ohkay Owingeh[8]) közelében.

1659. december 8-án García de San Francisco a mai Ciudad Juárez helyén létrehozta a Conversión nevű indián-térítő missziót, melyet később már €œMisión de Nuestra Señora de Guadalupe néven neveztek, és amely köré később a település felépült. 1826-ban Villa Paso del Norte lett a neve, mai elnevezését pedig 1888. július 24-én kapta meg. 1662-ben kezdték el építeni első templomát, a Guadalupei Szűzanya tiszteletére. Az építkezés 6 évig tartott.

1680-ban az indiánok támadása miatt a Santa Fe-i spanyolok visszavonultak Paso del Nortébe és 1693-ig maradtak, amikor is több és jobb fegyverzettel felszerelkezve visszatértek városukba. A vad indiánok, főként az apacsok Paso del Nortét is fenyegették, de a várost helyőrség védte. Az egész 18. század a velük való folyamatos harc jegyében telt, bár eközben stratégiai fontosságú helyen való fekvése miatt a város a kereskedelemnek köszönhetően lassan fejlődött is.[9]

19. század

[szerkesztés]
Benito Juárez elnök, a város névadója

A század első fele a kereskedelem fejlődésével telt, viszont 1846-ban elérte a háború ezt a vidéket is. December 25-én a várostól északra, egy Temascalitos nevű helyen ütközött meg egymással Antonio Ponce de León mexikói és Alejandro Doniphan amerikai serege. Az összecsapás a nagyobb létszámú utóbbi csapat győzelmével zárult, a mexikóiak először visszavonultak a városba, majd azt is kiürítették, így két nap múlva megszállták az amerikaiak. A háborút lezáró 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében a város elvesztette a Río Bravo del Norte folyó bal partján fekvő területeit.

A francia megszállás idején, 1865. augusztus 14-én Mexikó akkori elnöke, Benito Juárez a fővárosból ide helyezte át székhelyét, így csaknem egy évig, 1866. június 10-ig ez a város volt tekinthető az ország fővárosának. Később az ő tiszteletére kapta meg Ciudad Juárez a mai nevét.

1897-ben indult útjára a városból az első vasúti szerelvény. A század végén egy csatorna építésével alakult ki a folyóban a Córdoba-sziget (Isla de Córdoba), melynek lakóit azonban az amerikaiak egy kerítés építésével fél oldalról szinte „bebörtönözték”, a mexikói oldaltól pedig magas vízállás esetén a folyó választotta el őket. A helyzet csak 1949-ben rendeződött, amikor híd épült Ciudad Juárez felé, majd 1959-ben megindult a nemzetközi forgalom is a területen keresztül.[9]

20. század

[szerkesztés]

Nem sokkal a forradalom előtt, 1909-ben Porfirio Díaz mexikói és William Howard Taft amerikai elnök először El Pasóban, majd Ciudad Juárezben tárgyalt egymással. A forradalom során először 1911. május 10-én vette be a várost a maderista sereg, ez a győzelem pedig Díaz elnök lemondását vonta maga után. 1913. november 15-én újra a forradalmárok Pancho Villa vezette seregének birtokába került a város, melyet később a huertista José Inés Salazar megkísérelt visszafoglalni: ekkor került sor a nagy jelentőségű Tierra Blanca-i csatára, mely azonban a Villa győzelmével és a huertisták hatalmas vereségével zárult.[10]

Még korábban, 1906-ban alakult meg a település egyik jelentős iskolája, az Escuela Superior de Agricultura Hermanos Escobar nevű mezőgazdasági oktatási intézmény, mely egészen 1993-ig működött. 1910-ben avatták fel a községi könyvtárat, 1919-ben pedig légipostai összeköttetés létesült az állam fővárosával, Chihuahuával. 1923-ban megnyílt a DW whisky-gyár, 1924-ben elkezdték az utcák kövezését, 1929-ben pedig a városba vezető országút nyílt meg, valamint a légipostai kapcsolat Mexikóvárossal. 1930-ban szöggyár, 1931-ben pedig gázszolgáltató társaság létesült. 1933-ban megnyílt a Cruz Blanca (Fehér Kereszt) nevű sörfőzde, 1939-ben olajfinomító kezdte meg működését. Az első tévék 1952-ben jelentek meg a városban. 1965-ben alapították az első ipari parkot, ahol maquiladorák működnek, 1973-ban pedig létrejött a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem.[9]

A város labdarúgócsapata a 2005-ben alapított Indios (Indiánok) volt, de ez anyagi nehézségek és egyéb problémák miatt 2012-ben megszűnt. Azonban a klub még ugyanabban az évben Indios de la Universidad Autónoma de Ciudad Juárez (A Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem Indiánjai) néven újjáalakult. Jelenleg a harmadosztályú bajnokságban szerepel.[11] 2015-ben létrejött az FC Juárez is, amely rögtön a másodosztályban kezdte meg szereplését.[12]

Ciudad Juárez legnagyobb stadionja az 1981-ben felavatott, 22 000 néző befogadására alkalmas Estadio Olímpico Benito Juárez.[13]

Források

[szerkesztés]
  1. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  2. México: 500.000 personas abandonaron Ciudad Juárez desde 2005 por la guerra de narcos. (Hozzáférés: 2013. május 21.)[halott link]
  3. Kép a Flickr-en. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  5. DGST adatbázis – Chihuahua útjai (spanyol nyelven) (PDF). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  6. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  7. A repülőtér az xcolectivo.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  8. Új-Mexikó története (angol nyelven). [2008. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  9. a b c E-Local kormányzati oldal – Juárez község (spanyol nyelven). [2015. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  10. Taibo II, Paco Ignacio. Pancho Villa. Una biografía narrativa (spanyol nyelven). Editorial Planeta [2006] (2007). ISBN 9788408073147 
  11. Indios de la UACJ inician nuevo capítulo en el fútbol fronterizo (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  12. Cimarrones y FC Juárez, nuevos equipos del Ascenso MX (spanyol nyelven). Mediotiempo, 2015. június 7. (Hozzáférés: 2015. augusztus 4.)
  13. A stadion leírása a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem oldalán (spanyol nyelven). [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciudad Juárez témájú médiaállományokat.