Buk (Pleterniceszentmiklós)
| Buk | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 168 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 146 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 17° 51′ 16″45.287500°N 17.854444°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 17° 51′ 16″45.287500°N 17.854444°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buk falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre, a Pozsegai-medence szélén, a Dilj-hegység lábánál, a Pozsegáról Diakóvárra menő főút mentén, Szvinna és Kalinić között, a Skočinovac-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]1483-ban a Siskóc nevű települést említik a határában „Syskowcz” alakban. [2] A Buk név csak az 1545-ös török defterben tűnik fel először. A falu egykor nem a mai helyén, hanem délre, a Vrčin-Dol felé menő út mentén feküdt. A középkorban szvinnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban „Buk” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [3] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben és 1730-ban 15, 1758-ban 24 ház állt a településen.[4] A 18. században lakói a mai helyre, a Pozsega-Diakóvár út mellé települtek át. Házaikat a középkori szvinnai Szent György templomtól keletre építették fel. Ettől nem messze építették fel 1760 körül saját templomukat, mely 1789-ben a plébánia alapításával plébániatemplom lett. Röviddel ezután megnyílt az iskola is és Buk a környék legjelentősebb településévé vált. A nagyrészt fából és sárral tapasztott vesszőfonadékból épített templom a 19. század elejére egyre rosszabb állapotú lett, így felmerült az igény az új, szebb templom építésére. A napóleoni háborúk és a pénz hiánya miatt az építkezés csak 1856-ban kezdődhetett el és 1860-ban fejeződött be. Az építés befejezéséhez az állam 16 ezer forinttal járult hozzá.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Buuk” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Buk” néven szerepel. [5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Búk” néven összesen 16 házzal, 149 katolikus vallású lakossal találjuk. [6] A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 178, 1910-ben 294 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a horvát, 25%-a német, 16%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 192 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 178 | 167 | 188 | 250 | 258 | 294 | 275 | 263 | 295 | 289 | 266 | 286 | 276 | 220 | 224 | 192 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1856 és 1860 között épült. Felszentelése 1860. május 13-án történt. Hosszúsága 31, szélessége 12 méter. A templom Pozsega vidékének egyik legnagyobb és legszebb temploma, melynek tornya már messziről jól látható. Története során többször, így 1888-ban, 1905-ben és 1928-ban újították, de fel kellett újítani az 1937-es és az 1968-as földrengések után is. Orgonáját 1888-ban építették. Tornyában 1963 óta négy harang található. A plébániaházat 1820-ban építették.
Kultúra
[szerkesztés]A buki „Slivenka” kulturális és művészeti egyesületet 2010. március 15-én alapították. Az egyesület ma mintegy 150 tagot számlál, ifjúsági és felnőtt folklór szekciókkal, énekkarral, tánccsoporttal, tamburazenekarral működik.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik. Az első iskolát a faluban még 1858-ban alapították. Az iskolában ma három pedagógus dolgozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 84. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
