Brodski Varoš
| Brodski Varoš | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bród |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35000 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1829 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 51″, k. h. 17° 58′ 42″45.180833°N 17.978333°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 51″, k. h. 17° 58′ 42″45.180833°N 17.978333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brodski Varoš (1900-ig Varoš) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bródhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól 5 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtői alatt, a Bródról Pozsegára menő főút és az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1770 körül keletkezett a mai helyen, amikor a katonai hatóságok rendeletére az addig a Száva és a Mrsunja-patak közötti területen és annak környékén élt lakosság ide települt át. A változást jól mutatják a korabeli térképek, mivel az 1763-as katonai térképen a település még a régi helyén látható, míg az 1776-os térképen már a mai helyén látjuk. [2] A települést eredetileg Gornji (Ober) Varošnak, azaz Felsővárosnak hívták, mivel az akkori Bródtól északabbra feküdt. A korábbi források szerint a bródi ferencesek szolgáltak a vidék több településén is. Az 1746-os vizitáció már megkülönbözteti a települést Bród városától, ekkor 82 házban 531 katolikus élt itt. Az 1758-as vizitáció jelentése szerint Gornji Varošban egy szerény kis Szent Rókus kápolna állt. 1760-ban az egyházi vizitáció 71 házzal, 108 családdal és 525 katolikus lakossal említi.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Ober Vaross” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vaross” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Varosh” néven 156 házzal, 797 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] 1845-ben új Szent Rókus templomot építettek. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 797, 1910-ben 1453 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Plébániáját 1961-ben alapították, a plébániatemplomot 1971-ben építették. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 2035 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 797 | 763 | 806 | 1.156 | 1.151 | 1.453 | 1.420 | 1.730 | 1.591 | 1.258 | 1.283 | 1.338 | 1.570 | 1.546 | 2.221 | 2.035 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Krisztus király tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1971-ben épült.
A Szent Rókus templomot 1845-ben építették.
Đuro Đaković szülőháza.[7] Ebben a házban született és élt a jugoszláv munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. 1929-ben az osztrák-jugoszláv határon gyilkolták meg. 1979-ben az épületet a bródi Brodsko Posavlje Múzeum irányítása alatt emlékmúzeummá rendezték be etnológiai gyűjteménnyel.
A Tonkić-ház[8] szabályos téglalap alakú 19. századi lakóépület, mely az utcaszabályozási vonal mentén helyezkedik el. Háromszobás ház, melynek keskenyebb, oromzatos oldala utca felőli. Egy előszobából, a központi részében konyhából és egy kis szobából áll. A ház téglából épült, hódfarkú csempével burkolva. Az utcai homlokzat egyszerű, két dupla üvegezésű ablakkal, az oromzaton pedig egy téglalap alakú nyílással és csempével borított párkánnyal. A ház irányát követő bővítményben két melléképület található.
Kultúra
[szerkesztés]A településen az 1930-as években alapították a Seljačka sloga egyesület helyi csoportját, mely a második világháborúig működött, majd 1954-ben folytatta működését. 1975-ben megalapították a KUD „Varoš” egyesületet, melynek nevét 1985-ben „Đuro Đaković”ra változtatták. Ezen a néven működött 1990-ig. 1992-ben visszakapta régi „Varoš” nevét. 2005-től KUD Luka Lukić kulturális és művészeti egyesület néven működik. Az egyesületben négy tamburacsoport is működik. Innen vált ki a „Varoški Bećari” tamburazenekar.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Graničar” Brodski Varoš labdarúgóklubot 1925-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 719. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4323.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6260.
Források
[szerkesztés]- Bród város hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
