Ugrás a tartalomhoz

Borneói ködfoltos párduc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borneói ködfoltos párduc
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Neofelis
Faj: N. diardi
Tudományos név
Neofelis diardi
(G. Cuvier, 1823)
Szinonimák
  • Felis diardii
  • Felis macrocelis
  • Felis marmota
  • Neofelis nebulosa diardi
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borneói ködfoltos párduc témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borneói ködfoltos párduc témájú médiaállományokat és Borneói ködfoltos párduc témájú kategóriát.

Ábra egy 1837-es természettudományos műből

A borneói ködfoltos párduc (Neofelis diardi) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj. A genetikai kutatások eredményei alapján úgy becsülik, hogy fejlődési vonala mintegy 1,4 millió éve vált el a szárazföldi ködfoltos párductól (Neofelis nebulosa).

Tudományos nevét Pierre-Médard Diard francia természettudós után kapta.

Előfordulása

[szerkesztés]

Szumátra, Borneó és Batu szigetének trópusi esőerdeiben él. Korábban Jáva szigetén is élt, de onnan már az újkőkorszak idején kipusztult.

Megjelenése

[szerkesztés]

A borneói ködfoltos párduc közepes méretű macskaféle, 60–110 cm hosszú és 20–25 kg-ot nyom. Sárgásbarna, homokszínű bundáját jellegzetes, szabálytalan formájú, sötét szélű foltok díszítik. Alakjuk leginkább a felhőkéhez hasonlít. Ránézésre nagyon hasonlít rokonára, a ködfoltos párducra, ezért egészen 2006-ig úgy tartották, hogy annak egy alfaja. A borneói ködfoltos párduc bundája sötétebb a kontinensen élő fajénál. Szürkésbarna árnyalatú mintázatában sok a határozott körvonalú folt és pötty, hátán végigfut a dupla csík.

Mivel főképp fán élő állatokra vadászik, a borneói ködfoltos párduc kitűnően mászik. Rövid, rugalmas lábai, nagy mancsai és éles karmai nagyszerűen alkalmazkodtak ehhez az életmódhoz. Farka olyan hosszú, mint teste, ezzel egyensúlyoz az ágakon.

Életmódja

[szerkesztés]

Viselkedését szabadban még nem tanulmányozták részletesen, feltehetően megegyezik a ködfoltos párduccal. Ebből adódóan az erdős vidékeken él, a nyílt terepet és az emberek közelségét kerüli. Meglepő módon az ágak alján kapaszkodva is mászik, és lelógva, fejjel lefelé jön le a fatörzsekről.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Állományait még nem határozták meg pontosan. Becslések szerint Borneón 5000 és 11 000 közötti egyedszámú populációja élhet, Szumátrán 3000 és 7000 közötti.

Élőhelyeit leginkább az erdőirtás és az olajpálmaültetvények terjeszkedése veszélyezteti.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]