Ugrás a tartalomhoz

Berni német nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boltívekre vésett feliratok berni német nyelven

A berni német nyelv (németül Berndeutsch vagy Bärndütsch) azon svájci német dialektusok összessége, amelyeket Bern kantonban és Mittellandban beszélnek.

Elterjedés

[szerkesztés]

Nincs egységes, világos határvonala a berni német nyelvterületnek. Általában a Bern Kantonban beszélt dialektusokat sorolják ide, de a dialektushatárok csak részben esnek egybe a kantonhatárokkal. Freiburg kanton északkeleti részén, Solothurn kanton déli részén és Aargau kanton délnyugati részén beszélnek olyan dialektusokat, amik a berni némettel gyakorlatilag azonosak. A Berni-felvidék völgyeiben azonban a Berner Mittelland dialektusától nagyon eltérően beszélnek. A Berner Jurában franciául beszélnek, Bielben pedig egyaránt beszélnek svájci németül és franciául.

Kiejtés

[szerkesztés]

A berni német kiejtése az alábbiak szerint tér el a többi svájci dialektustól:

  • Az /l/ hangot mássalhangzó előtt és szótag végén zárt „u”-nak ejtik, például Miuch (Milch), Fauue (Falle), Esu (Esel);
  • Az /nd/ általában [ŋ(:)], például angers (anders), Ching (Kind), Sang (Sand), de vannak kivételek is, például Fründ (Freund);
  • Az ei esetében kiejtik az é és i hangokat, hasonlóan az angol „take” és „mail” szavakhoz.
  • Az Alpok felé haladva egyre kevésbé, de az egész Berner Mittellandban elterjedt az, hogy a /k/ előtti /n/ módosítja a kiejtést, hasonlóan a régies treiche (trinken), däiche (denken) és a Schinken szóval rokonítható ma is használt Scheiche (láb) szavakhoz.

Szókincs

[szerkesztés]

A berni német szókincs javarészt megegyezik a svájci német szókinccsel, de vannak különlegességei, mint például a gäng/geng/ging (ami azt jelenti magyarul, hogy mindig) vagy a Schaft (a szekrény, ami a legtöbb svájci dialektusban Chaschte) és a praktikus jokerszó, az äuwä illetve äuä.

Erős francia hatás is felismerhető például a merci (köszönöm), Velo (kerékpár) és a Coiffeur (fodrász) szavakban, valamint szaporodnak az angol jövevényszavak is.

Nyelvtan

[szerkesztés]

A berni német nyelvtana messzemenően hasonlít a többi svájci dialektus nyelvtanához, de egy feltűnő különbség a magázó forma, amely (a franciához hasonlóan) a többes szám második személlyel azonos:

  • magyarul: Ön mit akar inni?
  • Bernben: Was weit Dihr trinke?
  • Svájc többi részén: Was wänd Si trinke

Ebből következik az is, hogy a köszönés magázó alakja Bernben Grüessech (Grüss Euch), szemben Svájc más részeivel, ahol az Grüezi (Grüss Sie).

Névmások

[szerkesztés]

A következő táblázat a személyes névmásokat foglalja össze minden személyben és esetben. Zárójelben szerepelnek a hangsúlytalan alakok:

Eset Egyes szám Többes szám
1. 2. 3. 1. 2. 3.
Nominativ ig, i du (de) är (er), si, äs mir (mer) dihr ('er) si
Akkusativ mi di ihn (ne), si (se), ihns üs (is, nis) öich (ech, nech) si (se)
Dativ mir (mer) dir (der) ihm, ihre, ihm üs (is, nis) öich (ech, nech) ihne (ne)
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

A birtokos névmások alanyesetben (Nominativ) és tárgyesetben (Akkusativ) azonosak:

Egyes szám Többes szám
1. 2. 3. 1. 2. 3.
Mask. myne dyne syne/ihre üse öie ihre
Fem. myni dyni syni/ihri üsi öiji ihri
Neut. mys dys sys üses öies ihres
Plur. myni dyni syni/ihri üsi öiji ihri
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

A birtokos névmások részes esete (Dativ) a következő:

Egyes szám Többes szám
1. 2. 3. 1. 2. 3.
Mask. mym dym sym/ihrem üsem öiem ihrem
Fem. myre dyre syre/ihre üsere öiere ihre
Neut. mym dym sym/ihrem üsem öiem ihrem
Plur. myne dyne syne/ihre üsne öine ihrne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Genitiv a svájci német dialektusokban, így a berniben is gyakorlatilag nem használatos.

A berni németben az igék alapalakjának végződése rendszerint -e. Az igék jelenidejű ragozása alapesetben a következő:

  Egyes szám Többes szám
1. személy -e -e
2. személy -(i)sch -et
3. személy -(e)t -e
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Igeidők

[szerkesztés]

Az igeidőknél hiányzik a jövő, helyette jelenidőt használnak, szükség esetén időhatározóval.

A többi svájci dialektushoz hasonlóan a berni sem ismeri a Präteritum fogalmát, mindig a Perfekt alakkal helyettesíti, például a német „Wir schauten.” mondatból „Mir hei gluegt.” lesz. A Präteritum hiánya miatt nem képezhető Plusquamperfekt sem, ezért az előidejűséget dupla segédigével fejezik ki:

  • Magyar: Amikor bejöttem, addigra már befejezték az étkezést.
  • Német: Als ich hereinkam, hatten sie bereits gegessen.
  • Berndütsch: Woni bi inecho, hei si scho ggässe gha.

A példa azt is szemlélteti, hogy a wo kérdőszóhoz n kötőhanggal kapcsolódik a személyes névmás.

Rendhagyó igék

[szerkesztés]

Egyes igék ragozása eltér a szabálytól, kivételt képez. Ezeket foglalja össze a következő táblázat:

Irodalmi német Berni német Egyes szám Többes szám Perfekt
1. 2. 3. 1. 2. 3.
essen ässe isse issisch isst ässe ässet ässe ha ggässe
geben gibe gisch git gät ha ggä
gehen gah gah geisch geit göh göht göh si ggange
haben ha ha hesch het hei heit hei ha gha
kommen chöme chume chunsch chunt chöi chöit chöi si gcho
lesen läse lise lisisch list läse läset läse ha gläse
nehmen näh nime nimsch nimt näh näht näh ha gno
sagen säge säge seisch seit säge säget säge ha gseit
sein si bi bisch isch si seit si si gsi
stehen stah stah steisch steit stöh stöht stöh si gstange
tun tue tue tuesch tuet tüe tüet tüe ha taa
werden wärde wirde wirsch wird wärde wärdet wärde si worde
wollen wölle wott wotsch wott wei weit wei ha wölle
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Segédigék

[szerkesztés]

Mint a legtöbb nyelvben és dialektusban, a berni németben is rendhagyó a segédigék ragozása:

Irodalmi német Berni német Egyes szám Többes szám
1. 2. 3. 1. 2. 3.
können chönne cha chasch cha chöi chöit chöi
müssen müesse mues muesch mues müesse müesst müesse
dürfen dörffe darf darfsch darf dörffe dörffet dörffe
lassen la la lasch lat la/lö lat/löt la/lö
mögen möge ma masch ma möge möget möge
sollen sölle söll söllsch söll sölle söllet sölle
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Szórend

[szerkesztés]

Különösen a mellékmondatokban figyelhető meg a berni német szintaxisának eltérő volta.

  • Magyar: Mivel múlt este hideg volt, most (ő) el akar menni fát hozni.
  • Irodalmi német: Weil es letzte Nacht kalt war, will er nun Holz holen gehen.
  • Zürichi német: Wils letscht Nacht chalt gsi isch, will er jetz Holz ga hole ga.
  • Berni német: Wüus letscht Nacht chaut isch gsi, wott er itz ga Houz reiche.

A megyek aludni kifejezés így hangzik: I ga ga lige.

Számnevek

[szerkesztés]

Figyelemreméltó még, hogy a számnevek egytől háromig nemfüggőek:

  • egy férfi: ein Mann
  • egy nő: eine Frou
  • egy gyerek: ein Ching
  • két férfi: zwe Manne
  • két nő: zwo Froue
  • két gyerek: zwöi Ching
  • három férfi: drei Manne
  • három nő: drei Froue
  • három gyerek: drü Ching

Kérdőszavak

[szerkesztés]

A Genitiv gyakorlatilag a kérdőszavak esetében sem használatos a berni németben. A was kérdőszó (magyarul mi illetve mit) minden nemben és esetben az irodalmi némettel azonos. Más a helyzet a wer (magyarul ki illetve kit) kérdőszóval, ugyanis annak Nominativ és Akkusativ alakjait a berni németben nem különböztetik meg, hanem mindkét esetben wer.

Az irodalmi német welche (magyarul melyik) kérdőszava a következőképpen alakul:

Nominativ Akkusativ Dativ
Mask. wele wele welem
Fem. weli weli welere
Neut. weles weles welem
Plur. weli weli welne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 77. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Az irodalmi német was für (magyarul milyen) kérdőszava pedig az alábbiak szerint:

Nominativ Akkusativ Dativ
Mask. was für ne was für ne was für emne
Fem. was für ne was für ne was für ere
Neut. was für nes was für nes was für emne
Plur. was für was für was fürigne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 78. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6 

Helyesírás

[szerkesztés]

A berni német főleg csak beszélt nyelv. Létezik széles körű berni németben írott irodalom, de minden szerző a saját írásmódját használja. Nincs egységes helyesírás, de mégis körvonalazódik két fő irányzat:

  • Az egyik igyekszik az írásképet az irodalmi némethez igazítani. Ez a régebbi megközelítés, például Rudolf von Tavel, Simon Gfeller, Otto von Greyerz és Carl Albert Loosli műveiben figyelhető meg és még ma is ez a gyakoribb. Ezt írja le Werner Marti a Bärndütschi Schrybwys című könyvében.
  • A másik igyekszik a berni német hangjait következetesen visszaadni. Ez az Eugen Dieth által írott Schwyzertütschi Dialäktschrift könyvre visszavezethető megközelítés más svájci régiókkal ellentétben Bernben nem nyert teret, ami azzal magyarázható, hogy már e publikációt megelőzően létezett széles körű berni irodalom.

Mint a svájci német többi dialektusáról, a berni németről is elmondható, hogy írott formája ma főleg csak a „kváziszóbeli” csatornákon terjed, például személyes levelekben, e-mailben, SMS-ben illetve chaten. Ezekben többnyire „érzés szerint” írják le többé kevésbé fonetikusan a szavakat. Ezek az írásmódok nem sorolhatók be a fenti két irányzatba.[1]

Belső különbségek

[szerkesztés]

A kantonon belül is számos dialektusváltozat létezik. Azonban uniformizálódásuk figyelhető meg, idővel a különbségek csökkennek.

Bern városában a 20. század elején még a különböző társadalmi rétegek is más-más dialektusban beszéltek. A felső rétegek az archaikus patriciánus-berni németet beszélték, azaz az l helyett nem mondtak u-t és az r inkább a franciára hasonlított. A tősgyökeres polgárok a régies városi-berni németet beszélték, az alsó réteg ún. mattenenglisch dialektusban beszélt, a környékről a városba vándorlók vidéki dialektusokban beszéltek.

A modern városi dialektus főleg a vidéki dialektusokon alapszik, de sok szót kölcsönöz a mattenenglischből is.

A legfeltűnőbb variáció a kantonon belül a ja/jo különbség. A kanton északi részén, azaz Seeland és Oberaargau régiókban, Unteremmental egyes részein a szavakban az a gyakran o lesz (például ja/jo, Jahr/Johr, Fraag/Froog).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Otto von Greyerz, Ruth Bietenhard. Berndeutsches Wörterbuch für die heutige Mundart zwischen Burgdorf, Lyss und Thun, 9, Francke [1976] (2008). ISBN 3-305-00255-7 
  • Werner Marti. Berndeutsch-Grammatik für die heutige Mundart zwischen Thun und Jura. Francke (1985). ISBN 3-305-00073-2 
  • Werner Marti. Bärndütschi Schrybwys. Ein Wegweiser zum Aufschreiben in berndeutscher Sprache, 2, Francke [1972] (1985). ISBN 3-305-00074-0 
  • Eugen Dieth. Schwyzertütschi Dialäktschrift. ISBN 379412832X 
  • Roland Ris. Bibliographie der berndeutschen Mundartliteratur. Selbständig erschienene, rein oder mehrheitlich berndeutsche Publikationen von den Anfängen bis und mit Erscheinungsjahr 1987. Emmentaler Druck (1989). ISBN 379412832X 

További információk

[szerkesztés]