A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja
| A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja | |
 | |
| A kitelepített németek emlékműve Eleken | |
| Alternatív neve | A magyarországi németek elűzetésének emléknapja |
| Ünneplik | magyarországi németek |
| Ideje | január 19. |
| Kapcsolódó ünnep | A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja |
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek létesítéséről 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés.[1] Az emléknap dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával.
Története
[szerkesztés]A 2010-2014-es parlamenti ciklusban a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezte először, még 2012 őszén, hogy szülessen hazánkban hivatalos emléknap a hazájukból kitelepített magyarországi németek emlékére, ők javasolták ennek dátumaként január 19-ét is, azt a napot, amellyel kezdetét vette a magyarországi településeken élő német nemzetiségű lakosok túlnyomó részének Németországba történő kényszerű áttelepítése. A kormányoldali párt egyebek közt azzal indokolta az emléknap létrehozatalának fontosságát, hogy az egykor kitelepítettek mind a kollektív bűnösség elvének áldozatai voltak, ezen igaztalan vád nyomán fosztották meg őket vagyonuktól, lakóhelyüktől és állampolgárságuktól. A konkrét beadványt négy KDNP-s és három Fideszes képviselő írta alá, s az indoklásban szót ejtettek a magyarok és az itt élő nemzetiségek egymást gazdagító együttélésének fontosságáról is.[2]
Az indítványt 2012 decemberében tárgyalta az Országgyűlés és még az év utolsó heteiben meg is alkotta az ezzel kapcsolatos jogszabályt, annak érdekében, hogy a továbbiakban méltó módon lehessen megemlékezni a magyarországi németek elhurcolásáról és elűzetéséről.[3]
Megemlékezések
[szerkesztés]Központi megemlékezések
[szerkesztés]2013
[szerkesztés]Az emléknap keretében megtartott első országos megemlékezés Solymáron, a római katolikus templom nyugati végénél elhelyezett, 1996-ban felavatott kitelepítési emlékműnél zajlott, 2013. január 19-én, az ünnepség két főszónoka Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Ritter Imre, a Pest Megyei Német Önkormányzat, valamint az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége elnöke volt.
A második évben a központi megemlékezés színhelye Budaörs volt, az a település, ahol az egész országban elsőként kezdték meg a németek kényszertelepítését 1946-ban. A 2014. január 19-i rendezvény helyszíne a budaörsi ótemetőben felállított elűzési emlékmű volt, a főszónokok Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester és Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke volt.
2015
[szerkesztés]A harmadik évben Dunabogdány kitelepítési emlékművénél zajlott az emléknap központi megemlékezése, egy nappal a tényleges emléknap dátuma előtt, 2015. január 18-án. Az emlékező beszédeket ezúttal Balog Zoltán, Heinek Ottó és Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa mondta el, Szegő János dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje pedig az államfő üdvözlő beszédét olvasta fel.
2016
[szerkesztés]A negyedik évben – mely egyben a magyarországi németek elhurcolásának 70. évfordulója is volt – a Budaörs régi temetőjében álló elűzetési emlékmű és a város római katolikus temploma volt a koszorúzás, illetve a megemlékezések színhelye január 19-én. Az emlékező beszédeket ezúttal Wittinghoff Tamás polgármester, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa, valamint Orbán Viktor miniszterelnök mondta el; a rendezvényen az Alkotmánybíróság három tagja is részt vett, képviseltette magát továbbá a magyar Országgyűlés elnöksége és a Köztársasági Elnöki Hivatal is.[4]
2017
[szerkesztés]A 2017-es központi megemlékezés Sopronban, A soproni németek kitelepítése 1946 címet viselő, 2010-ben emelt emlékműnél zajlott. A program része volt egy szimpózium, majd az emlékező rendezvény és a koszorúzás következett, beszédet mondott Fodor Tamás polgármester, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Hartmut Koschyk, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Az ünnepséget a városi evangélikus templomban istentisztelet zárta.[5]
2018
[szerkesztés]A központi megemlékezés színhelye 2018-ban Bóly volt, ahol az ünnepséget a Nepomuki Szent János-templomban tartották. Takács Gábor főesperes német nyelvű misét celebrált, majd Hárs József polgármester köszöntötte a megjelenteket; a kormányzatot Schanda Tamás és Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik államtitkára, illetve helyettes államtitkára, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát pedig ezúttal is Heinek Ottó elnök képviselte. Utóbbi beszéde a szokottnál személyesebb hangvételű volt, lévén, hogy ő maga a Bóllyal szomszédos települések egyikében, Borjádon született. Beszédet mondott még a megemlékezésen Ritter Imre, az országgyűlés német nemzetiségi szószólója is; a rendezvény koszorúzással zárult a hazájukból elűzöttek 2016 szeptemberében felavatott emlékművénél.[6]
2019
[szerkesztés]Ebben az évben a központi megemlékezés helyszíne a Békés megyei Elek városa volt, amelyet 1946 előtt szinte teljes egészében német nemzetiségű lakosság lakott. A 2019. január 19-i rendezvényen Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök főcelebrálásával tartottak szentmisét, majd Pluhár László polgármester és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. A megemlékezés a „Kiűzetés” emlékműnél, Kligl Sándor szegedi szobrászművész ötfigurás szoborkompozíciójának megkoszorúzásával zárult.[7]
Egyéb megemlékezések
[szerkesztés]Az emléknaphoz kapcsolódva, a központi ünnepségeken felül az ország több más településén is szerveznek kisebb-nagyobb megemlékezéseket. 2013 óta – a teljesség igénye nélkül – többek között Budapesten (Csepelen, Soroksáron, Nagytétényben és Óbudán), Ceglédbercelen, Pakson, Pilisvörösváron és Pilisszentivánon is megemlékeztek e naphoz kapcsolódva a magyarországi németeket ért jogtalanságokról.
A kitelepítéssel érintett települések jelentős részén természetesen ezen felül önálló, helyi kitelepítési emléknapok is léteznek (sok helyen már az 1990-es évek óta), ezek időpontja általában valamely olyan dátumhoz kötődik, ami közvetlenül kapcsolatos az adott településen lefolytatott kényszertelepítéssel; sok esetben annak kezdőnapja, vagy más, a témakörhöz kapcsolódó dátum. Az ilyen települések a saját emléknapjukon rendszeresen (a legtöbb helyen évente) szerveznek különféle jellegű megemlékezéseket, de legalábbis koszorúzásokat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 88/2012. (XII. 12.) OGY határozat Archiválva 2016. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról - Complex.hu
- ↑ [1]
- ↑ Archivált másolat. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 18.)
- ↑ A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének országos emléknapja Budaörsön[halott link] - Budaörs.hu, 2016-01-20
- ↑ Megemlékezés és koszorúzás az elhurcolt és elűzött magyarországi németek emléknapján. Sopronmédia.hu, 2017. január 19. [2019. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 25.)
- ↑ Békévé oldja az emlékezés…. Zentrum.hu, 2018. január 22. [2019. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 25.)
- ↑ Nagy–Laczkó Viktória: A német nemzetiség elüldözésére emlékeztek. beol.hu, 2019. január 19. [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 25.)