1457
| 1457 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1457 |
| Ab urbe condita | 2210 |
| Bahái naptár | -387 – -386 |
| Berber naptár | 2407 |
| Bizánci naptár | 6965 – 6966 |
| Buddhista naptár | 2001 |
| Burmai naptár | 819 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1449 – 1450 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1512 – 1513 |
| Shaka Samvat | 1379 – 1380 |
| Holocén naptár | 11457 |
| Iráni naptár | 835 – 836 |
| Japán naptár | 2117 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4153–4154 |
| Kopt naptár | 1173 – 1174 |
| Koreai naptár | 3790 |
| Muszlim naptár | 861 – 862 |
| Szeleukida naptár | 1768–1769 |
| Örmény naptár | 906 ԹՎ ՋԶ |
| Thai szoláris naptár | 2000 |
| Zsidó naptár | 5217 – 5218 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek
Évek: 1452 – 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461 – 1462
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- március 14. – V. László elrendeli a személye ellen összeesküvést szövők elfogását, elsősorban a Hunyadi fiúkat – Lászlót és Mátyást – párthíveikkel, Vitéz János váradi püspökkel, Rozgonyi Sebestyénnel, Kanizsai Lászlóval és másokkal egyetemben.[1]
- március 16. – Hunyadi Lászlót főbenjáró bűnök miatt kivégzik a budai Szent György téren.[1] (Ezután a Hunyadiak Szilágyi Mihály vezetésével fegyvert fognak, mire a király Mátyással Bécsbe menekül.)[2]
- március 17. – László holttestét a budai Mária Magdolna-templomból átviszik az árulóknak szánt Krisztus teste-kápolnába, ahol eltemetik. (Mátyás még uralkodásának első évében rehabilitálta bátyját, akinek tetemét átvitték Gyulafehérvárra, és nagy pompával temették el a székesegyházban a Hunyadi-család tagjai mellé.)[1]
- április 12. – III. (Nagy) István lesz Moldova fejedelme, miután a bojárok közötti hatalmi harcot megnyeri.[3]
- augusztus 14–15. – A gdański hajók leverik a dán-livóniai flottát Bornholmnál.
- szeptember 21. – VI. Albert osztrák herceg megalapítja a freiburgi egyetemet.[4]
- október 6. – V. László magyar király leánykérő követséget küld Franciaországba, hogy elhozza VII. Károly francia király legkisebb lányát, Valois Magdolna hercegnőt.[5] (V. László halálával a szövetségkötés és a házasság meghiúsul, a halálhírről Franciaországban viszont csak decemberben szereznek tudomást, és ekkor a küldöttség a menyasszony nélkül hazatér.)
- október 30. – Pasquale Malipiero velencei dózse megválasztása.[6]
- november 23. – V. László király váratlanul meghal leukémiában, Vitéz János Prágába utazik Hunyadi Mátyás kiszabadítására.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- IV. Kázmér lengyel király elfoglalja a Német Lovagrendtől Marienburg várát, amit azonban a rend knechtjeinek vezérei tartanak nemrég megszállva, az elmaradt zsold fejében. A lovagrend nagymestere Königsbergbe teszi át székhelyét.[7]
- VIII. Károly svéd király lemond a trónról. Jöns Bengtsson Oxenstierna érsek és Erik Axelsson Tott főúr lesznek Svédország régensei. A trónt I. Keresztély dán királynak ajánlják fel.
- Csehországban megalakul a cseh-morva testvérek (Unitas Fratrum) első közössége.
- szeptember vége – V. László Prágába költözik.[2]
- november vége – V. László halála után az idősebb nővére, Anna – mint az elhunyt király törvényes örököse – felveszi a Magyarország, Csehország, Horvátország, Dalmácia született királynője (regina nata), Ausztria és Luxemburg hercegnője és Morvaország őrgrófnője címeket, a férje, Szász Vilmos pedig Anna törvényes gyámjának (legitimus tutor) címezi magát.[8]
Születések
[szerkesztés]- január 28. – Tudor Henrik, a későbbi VII. Henrik angol király
Halálozások
[szerkesztés]- március 16. – Hunyadi László magyar főúr
- november 1. – Francesco Foscari velencei dózse (* 1373)
- november 23. – V. László magyar és cseh király
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Radu Lupescu: A Hunyadiak. Hunyadi László. Rubicon, XXVII. évf. 293. sz. (2016) 18. o. ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Magyar történelmi kronológia: Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Szerk. Gerencsér Ferenc. [Budapest]: Tárogató. 1998. 40. o. = Tárogató Könyvek, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ 12 aprilie 1457 – ziua în care Ștefan cel Mare a fost aclamat domn al Moldove. historia.ro (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Heinrich Schreiber: Geschichte der Stadt und Universität Freiburg im Breisgau II. Freiburg im Breisgau: Franz Xaver Wangler. 1857–1860. 10. o.
- ↑ Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. Második kötet Pest: Emich Gusztáv. 1852. 547–548. o.
- ↑ Franco Rossi: Malipiero, Pasquale. www.treccani.it (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 14. (Jókai Mór–Kempten). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 124. o. ISBN 978-963-09-6808-9
- ↑ Fraknói Vilmos: Anna szász herczegné magyar trónkövetelő 1458-ban. Századok, XXXI. évf. 1. sz. (1897) 4. o.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1457 témájú médiaállományokat.