Ugrás a tartalomhoz

Úny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úny
Az únyi református templom távlati képe
Az únyi református templom távlati képe
Úny címere
Úny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterCzakó János (független)[1]
Irányítószám2528
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség728 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″47.642469°N 18.737869°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″47.642469°N 18.737869°E
Úny (Komárom-Esztergom vármegye)
Úny
Úny
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Úny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Úny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Úny község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedő Dunazug-hegyvidékhez tartozó Gerecse hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Únyi-patak egyik ágát, a diósi ágat vezető völgyben húzódik meg.

A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttől északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytől, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik.

Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el.

A településen a Dorog és Tinnye közötti 1106-os út halad végig, amelyből itt ágazik ki Máriahalom, Epöl és Bajna irányába az 1122-es út.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.

Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom vármegyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.

Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.

A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balázs József (független)[3]
  • 1994–1998: Pósfai József (független)[4]
  • 1998–2002: Pósfai József (független)[5]
  • 2002–2006: Pósfai József (független)[6]
  • 2006–2010: Pósfai József (független)[7]
  • 2010–2014: Pósfai József (független)[8]
  • 2014–2019: Pósfai József (független)[9]
  • 2019–2024: Pósfai József (független)[10]
  • 2024– : Czakó János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
673
668
685
683
739
748
728
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,4% görögnek, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 17%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,4% (25,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,2% volt római katolikus, 13% református, 1,4% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki.
  • A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.
  • Bozay-kúria
  • Chlebovits-kúria
  • Valovits-kúria

Képgaléria

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. Úny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. Úny Helységnévtár
  12. Úny Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]