Koronczi Endre

Koronczi Endre
Déri Miklós felvétele
Született	1968. május 25. (56 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	képzőművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (–1990)
Kitüntetései	Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1992) Munkácsy Mihály-díj (2022)
weboldal blog IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Koronczi Endre (Budapest, 1968. május 25. –) magyar képzőművész, festő, grafikus, performer.

Pályája

1990-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafikai szakán végzett, majd részt vett a Magyar Képzőművészeti Főiskola kétéves posztgraduális képzésében.

Munkássága első szakaszában a tárgyak, felületek, események, emberek, mozgások között létrejövő bonyolult és az idő dimenziójával árnyalt kapcsolatokat először festészeti eszközökkel vizsgálta, majd áttért eredetileg hétköznapi tárgyak használatára, illetve a hétköznapi helyzetek fotóval történő dokumentálására. 1997-ben Szinkron címmel a Budapest Galériában összegezte azt a műcsoportot, amely a tárgyak közelségét, érintkezését, súrlódását, egymásra hatását, egymást formálását vizsgálta szisztematikusan. Ezen szakasz emblematikus műve a zakókönyök által koptatott lambéria. A következő időben tárgyak és emberek közelségének emlékezetes művei a Testnyomatok címmel dokumentált hétköznapi nyomhagyások az emberi bőrön, baseballsapka nyoma a tar koponyán.

2003-tól újabb pályaszakasz kezdődött a Csettegő-szépségverseny public art esemény megrendezésével, a nyomhagyás vizsgálatának terepe a társadalmi mező, az emberek közti kapcsolat lett. Ezekben a munkáiban általában saját arcát, testét viszi vásárra. A Bianco projekt keretében, miközben arcképével telematricázta a várost, önmagát és művészetét ajánlotta fel reklámszolgálatként. A Gyenis Tiborral közösen készített Basic projekt "pszichotablóján" azokat az embereket gyűjtötte egy képre, akik fontos szerepet játszottak addigi életében, és megvizsgálta, vajon a művészet eszközeivel meddig feszítheti a személyesség határait. Extrém alvás című kísérletsorozatában pedig azzal próbálkozott, vajon egy felvétel kedvéért el tud-e bárhol, bármikor, akár a legkényesebb városi szituációban is aludni, ha akar. Performanszaiban és videóin általában valamilyen - hétköznapi szemszögből - abszurd feladatot tűz ki maga elé, hogy aztán a szituációt a maga által megszabott szabályrendszer mentén, művészeti eszközökkel próbálja meg feloldani vagy esetleg még feszültebbé tenni. Módszere a kitárulkozás és a folyamatos önreflexió: önarcképeiben és csoportportréin saját tükörképét figyeli, figyelteti.

2000-ben elindította az ikon.hu online szolgáltatást, mely a kortárs képzőművészeti intézmények számára lehetővé teszi, hogy a rendezvények időpontjait összehangolják, egymással egyeztessék.

Fontosabb művei

• Ploubuter Park
• A szél mögött
• Kikényszerített vallomás
• katt
• PopSzinergia
• ExtremeSleeping
• SelfEnemy
• BASIC (Gyenis Tiborral)
• epicene
• Self-Phantom-Portrait
• Csettegő-szépségverseny
• Bianco
• Megállított tenger
• ISTEN
• Konverter
• TAXI
• RealTimeWind
• Testnyomatok
• Róma projekt
• Szétnyílt Doboz
• Szinkron
• Önfestő képek

Díjak és ösztöndíjak (válogatás)

• 2022 Munkácsy Mihály-díj
• A miskolci Országos grafikai biennálé díjazottja öt alkalommal.
• 2007 Irene & Peter Ludwig Díj (Association of Austrian Artists Künstlerhaus)
• 2001 Rotterdami ösztöndíj
• 2011 Stúdió Díj (Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület)
• 1997 Lisszaboni ösztöndíj
• 1994-1996 Római Magyar Akadémia ösztöndíja
• 1992-1995 Derkovits-ösztöndíj

Források

• Koronczi Endre, artportal.hu Archiválva 2015. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben