Ugrás a tartalomhoz

Sikkasztás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Nyíri Csongor (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. május 1., 21:35-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (A hatályos Büntető Törvénykönyv normaszövege alapján megfogalmazott értelmező rendelkezések fejezetben található 459. § szakasz 36. bekezdés (6) albekezdésében meghatározott értékhatárok javítását végeztem el.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. július 28.) ezen a változaton alapul.
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.


A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a sikkasztás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.

A hatályos szabályozás

[szerkesztés]

A hatályos Büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 372. §-a rendelkezik a sikkasztásról. Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.[1][2] Sikkasztás csak nevesített tulajdonos esetén merülhet fel és csak szándékosan követhető el.[3]

A büntetés vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés, ha

A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást nagyobb értékre követik el,
  • b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
  • c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el.[5]

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást jelentős értékre követik el,
  • b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
  • c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. [6]

A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen nagy értékre követik el vagy
  • b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.[7]

A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen jelentős értékre követik el vagy
  • b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.[8]

A korábbi szabályozás

[szerkesztés]

A korábban hatályos magyar Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) szerint a sikkasztást az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.[9]

Elhatárolási kérdések

[szerkesztés]

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[10]

Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el. [11]

Az értékhatárok 2022-ben vagyon elleni bűncselekményeknél

[szerkesztés]
  • Szabálysértési értékhatár: 0,- Ft – 50.000,- Ft-ig
  • Kisebb érték: 50.001,- Ft. – 500.000,- Ft.
  • Nagyobb érték 500.001,- Ft. – 5.000.000,- Ft.
  • Jelentős érték: 5.000.001,- Ft. – 50.000.000,- Ft.
  • Különösen nagy érték: 50.000.001,- Ft. – 500.000.000,- Ft.
  • Különösen jelentős érték: 500.000.000,- Ft-tól

Politikai megítélése

[szerkesztés]

Amikor a sikkasztás ismétlődik, az esetben korrupcióról beszélünk, rendszerszinten pedig kleptokráciáról. A hivatalszerű visszaéléseket az ügyészség feladata kivizsgálni és független bíróság elé tárni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (1) bek.
  2. ↑ Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye-2012. évi C. törvény 317. § (1) bekezdés (Hozzáférés: 2016. január 30.)
  3. ↑ Buntetojog.info: Btk. 372. § Sikkasztás. [2021. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  4. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (2) bek.
  5. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (3) bek.
  6. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (4) bek.
  7. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (5) bek.
  8. ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (6) bek.
  9. ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés
  10. ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés
  11. ↑ https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/29-bkv 29. BK vélemény Idegen vagyon kezelésével megbízott személy esetében a csalás megállapíthatósága I. pont

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sikkasztás&oldid=27098260”