Ugrás a tartalomhoz

Székrekedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést János Zoltán (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. március 16., 22:36-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. augusztus 3.) ezen a változaton alapul.
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Székrekedés
Hasi röntgenfelvétel egy székrekedéses gyermekről. A bekarikázott részeken a röntgensugarat elnyelő, fehéresen látszó széklet, és az azt körülvevő, sugáráteresztő bélgáz látható.
Hasi röntgenfelvétel egy székrekedéses gyermekről. A bekarikázott részeken a röntgensugarat elnyelő, fehéresen látszó széklet, és az azt körülvevő, sugáráteresztő bélgáz látható.
LatinulConstipatio, obstipatio
AngolulConstipation
Osztályozás
BNO-10K59.0
BNO-9564.0
Adatbázisok
DiseasesDB3080
MedlinePlus003125
eMedicinemed/2833 
MeSH IDD003248
A Wikimédia Commons tartalmaz Székrekedés témájú médiaállományokat.

A székrekedés (latinul: obstipatio vagy constipatio) a széklet gyakoriságának vagy mennyiségének tartós csökkenése, vagy erőltetett, nehéz székletürítés.[1] A széklet sokszor kemény göbös és száraz, gyakorta fájdalmas székelés, hasi fájdalom és puffadás társul az alaptünetekhez. A székrekedés gyakori emésztőszervi tünet, melynek hátterében számos kiváltó ok állhat. Felmérések szerint gyakorisága az átlagnépességben kb. 20 százalékra tehető (2-30% közötti az irodalomban),[2] ennél azonban gyakoribb idősekben.[3]

Definíció, kritériumok

[szerkesztés]

A székelés normális gyakorisága és a széklet konzisztenciája sok mindentől függ és nagy fokban különbözhet az egyes egyének esetében. A székrekedés alatt általában a szokásosnál ritkább székelést értik, melyet száraz, kemény széklet jellemez, ami székelési nehézséggel, vagy nem teljes kiürülés érzésével járhat együtt.[1] A hivatalos meghatározását a 2006-os ún. Római III. kritériumok adják meg.[4]

A székrekedés tünetei

[szerkesztés]

A székletürítési gyakoriság megszokott alá süllyedése.

Székelési nehézségek, erőlködés.

Kismennyiségű, száraz, kemény széklet (darabos, golyószerű).

Puffadás (a bélgázok túltermelődése) és gyakori bélgázürítés.

Folyás/álhasmenés (mely esetben a bélüreget elzáró kemény székletdarabok miatt csak a folyékony formában lévő béltartalom tud kiürülni).

A székrekedés okai

[szerkesztés]

Elsődleges okok

[szerkesztés]
  1. A helytelen táplálkozás következtében alacsony a bevitt ételek rosttartalma.
  2. Kevés a napi folyadékfogyasztás.
  3. Mozgásszegény életmód, esetenként teljes mozgáshiány

Másodlagos okok

[szerkesztés]
A másodlagos székrekedésnél a bél perisztaltikus mozgása lelassul, ennek következtében akadozik a széklet továbbjutása.

Érintett korosztályok

[szerkesztés]

Gyakorlatilag minden korosztály ki van téve a megbetegedés esélyének.

Gyerekek: Olyankor fordul elő, ha helytelen a táplálkozás, rostszegény az étrend, kevés a mozgás, de sok a stressz. A nyugtalan, kapkodó életmód mellett nehéz helyet biztosítani a nyugodt székletürítésnek – lehetőleg a nap ugyanazon részében.
Felnőttek: A fokozott stressz, a mozgásszegény életmód, a helytelen és rendszertelen táplálkozás, a rostszegény étrend és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt felelős lehet a kialakulásáért.
Kismamák: A hormonváltozások következtében lelassul a bélmozgás, az egyre növő magzat ránehezedik a édesanya bélrendszerére, ami jelentősen akadályozhatja a székletürítést.
Idősek: A lelassult anyagcsere következtében a székrekedés kétszer olyan gyakran fordul elő idős korban, mint a fiatalabbak körében. A felnőttekre jellemző okokon túl öregkorban szintén komoly rizikófaktor lehet az ágyhoz kötöttség, a már fennálló sokféle krónikus betegség, a gyógyszerek mellékhatásai, a lelassult bélműködés, a kitágult vastagbél, a kiszáradás nagyobb veszélye stb.

Egyéb hajlamosító megbetegedések

[szerkesztés]

Ha a széklet bármi miatt nem tud kiürülni a megfelelő tempóban, akkor megreked a vastagbélben. Minél tovább pang egy helyben, annál több vizet veszít, aminek következtében fokozatosan beszárad. A megrekedés okai is sokfélék lehetnek. Például:

  • a bél izomzatát érintő betegségek
  • különböző hormonális (endokrin) megbetegedések
  • idegrendszeri problémák
  • a bélmozgás reflexes szabályozásának zavarai
  • a végbél és a medenceizomzat összehangolt működésének károsodása, ami akár a hibás gyermekkori beidegződések következménye is lehet
  • a bélrendszer vérellátási nehézségei
  • a hasizmok meggyengülése

A széklet távozásának zavarai a következő problémák miatt

[szerkesztés]
a székelési inger gyakori elnyomása (idegen környezet, alkalmatlan időpont, a biztonságérzet hiánya stb.)
rohanó, szorongó, stresszes és rendszertelen életmód
rendszertelen étkezési és alvásritmus

A székrekedés következményei akár súlyosak is lehetnek

[szerkesztés]
  • aranyér
  • végbélberepedés
  • végbélsipoly
  • vastagbélgyulladás és -fekély
  • bélelzáródás
  • sérv
  • polip
  • tumoros megbetegedések

Kezelés, megelőzés

[szerkesztés]
Mindenképpen fel kell tárni az okokat, meg kell keresni az alapbetegséget, és mindeközben mérsékelni kell a székrekedés tüneteit.
Fokozzuk a bevitt folyadékmennyiséget!
A napi folyadékszükséglet: csecsemők számára megközelítőleg 110 ml/ttkg, 10 év alatti gyermekeknek 40 ml/ttkg, felnőtteknek pedig 22-38 ml/ttkg.
Fokozzuk a rostbevitelt! Lehetőség szerint olyan ételt-italt fogyasszunk, amikben egyaránt találhatók vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok is.
A napi táplálékmennyiséget osszuk öt felé.
Naponta mozogjunk! Válasszuk ki a korunknak megfelelő rendszeres, intenzív mozgásformát (pl. futás, kerékpározás, úszás, túrázás, könnyű kirándulás, séta stb.)
A napnak lehetőleg ugyanazon órájában napirendszerűen biztosítsunk magunknak nyugodt lehetőséget a székletürítésre.
Nem probléma, ha ez kezdetben nem esik egybe a spontán jelentkező székelési ingerrel, önmagunk átszoktatása ugyanis az esetek többségében gond nélkül megtörténik néhány nap (vagy hét) alatt.

Külső linkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Chatoor D, Emmnauel A. (2009). „Constipation and evacuation disorders.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Gastroenterol. 23 (4), 517-30. o. DOI:10.1016/j.bpg.2009.05.001. PMID 19647687. 
  2. ↑ Andromanakos N, Skandalakis P, Troupis T, Filippou D. (2006. April). „Constipation of anorectal outlet obstruction: pathophysiology, evaluation and management.” (angol nyelven). J Gastroenterol Hepatol. 21 (4), 638-46. o. DOI:10.1111/j.1440-1746.2006.04333.x. PMID 16677147. 
  3. ↑ Roque MV, Bouras EP. (2015. June). „Epidemiology and management of chronic constipation in elderly patients.” (angol nyelven). Clin Interv Aging. 10, 919-30. o. PMID 26082622. 
  4. ↑ Drossman DA. (2006. April). „The functional gastrointestinal disorders and the Rome III process.” (angol nyelven). Gastroenterology. 130 (5), 1377-90. o. DOI:10.1053/j.gastro.2006.03.008. PMID 16678553. 
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székrekedés&oldid=26977759”