Ugrás a tartalomhoz

Marsha Ivins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. november 13., 12:58-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Marsha Sue Ivins
Marsha Ivins
Marsha Ivins
Született1951április 15. (73 éves)
Baltimore, Maryland, USA
Állampolgárságaamerikai
NemzetiségeUSA amerikai
Foglalkozásaűrhajós
Iskolái
  • Coloradói Egyetem
  • Nether Providence High School
Kitüntetései
  • NASA Exceptional Service Medal (1988)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1990)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1992)[1]
  • NASA Exceptional Service Medal (1993)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1994)[1]
  • NASA Exceptional Service Medal (1995)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1997)[1]
  • NASA Distinguished Service Medal (2002, 2002, 1998)[1]
  • NASA Exceptional Achievement Medal (2006)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Marsha Sue Ivins témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marsha Sue Irvins (Baltimore, Maryland 1951. április 15. –) amerikai űrhajósnő, a NASA egyik legtapasztaltabb pilótája, öt sikeres küldetés résztvevője. Majdnem minden tipusú űrrepülésben rész vett, repült a Columbia és az Atlantis űrrepülőgépekkel is, a Világűrben 55 napot, 21 órát és 48 percet töltött. Hobbija a repülés, a sütés és az olvasás.

A súlytalanság állapotában.

Élete

[szerkesztés]

Egész életében a repülésre készült. 1967-ben tett egymotoros repülőgépvezetői vizsgát. A középiskolát 1969-ben végezte el Wallingfordban (Pennsylvania) a Nether Providence High School-ban, egyetemi végzettséget pedig a Colorado Egyetemen szerzett 1973-ban repülőmérnöki szakon. 1974-ben csatlakozott a NASA kötelékéhez, mint mérnök és a Lyndon B. Johnson Space Center-ben dolgozott 1980-ig,[2] mint gépészmérnök (Man Machine Engineering), 2010. december 31-én ment nyugdíjba.

Űrrepülések

[szerkesztés]

(zárójelben a repülés időpontja)[3]

  • STS–32, a Columbia űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A küldetés során útnak indítottakt egy katonai kommunikációs műholdat, mely később geoszinkron pályára állt. Az út negyedik napján sikerült a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor robotkarjával befogni, majd a Földre visszahozni a 9724 kilogramm tömegű LDEF (Long Duration Exposure Facility) tudományos műholdat, amely a Challenger űrrepülőgép 1984-es STS–41–C küldetése óta keringett orbitális pályán. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 21 órát és 00 percet töltött a világűrben. 7 258 096 kilométert repült, 172 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–46, az Atlantis űrrepülőgép 12. repülésének küldetés specialistája. Egy műholdat pályairányba, egy laboratóriumot vizsgálati helyzetbe hoztak (visszanyerték). Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 23 órát, 15 percet és 2 másodpercet (191 óra) töltött a világűrben. 5 344 643 kilométert (3 321 007 mérföldet) repült, 127 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–62, a Columbia űrrepülőgép 16. repülésének küldetés specialistája. Az United States Microgravity Payload (USMP) mikrogravitációs laborítórium programját (60 kísérlet, kutatás, anyag előállítás) 12 órás váltásban teljesítette a legénység. Tesztelték a Canadarm robotkar egy továbbfejlesztett, modernebb változatát. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 23 órát és 16 percet (335 óra) töltött a világűrben. 9 366 617 kilométert (5 820 146 mérföldet) repült, 224 kerülte meg a Földet.
  • STS–81, az Atlantis űrrepülőgép 18. repülésének küldetés specialistája. A Mir űrállomással dokkolt, több mint 3 tonna teheráru és csere legénység szállítása, szemét visszahozása. SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban kereskedelmi jellegű kísérleteket, kutatásokat és gyártásokat végeztek. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 4 órát és 56 percet (245 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
  • STS–98, a Atlantis űrrepülőgép 23. repülésének küldetésfelelőse. A Nemzetközi Űrállomásre szállították az amerikai Destiny laboratóriumot. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 21 percet (309 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Interjúk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]