Szolcsányka
Szolcsányka (Solčianky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nagytapolcsányi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1113 | ||
Polgármester | Dušan Ondruška | ||
Irányítószám | 956 39 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | TO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 261 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 194 m | ||
Terület | 2,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444°N 18.197222°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444°N 18.197222°E | |||
Szolcsányka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsányka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szolcsányka (szlovákul Solčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1113-ban "Celsan" alakban említik először. 1245-ben "Scelchan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté birtoka. 1835-ben az Erdődy és Orczy családoké. 1570-ben 8 házából csak egy volt lakott. 1715-ben és 1720-ban egyaránt 3 háztartása adózott, a falunak szőlőskertje is volt. 1787-ben 22 házában 140 lakos élt. 1828-ban 22 házát 149-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " SZOLCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koroshoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint " Szolcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Kóroshoz 3/4 órányira, 162 kath. lak. F. u. gr. Erdődyné. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban „Celsan” név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 239 lakosából 230 szlovák és 9 német volt.
2001-ben 274 lakosából 273 szlovák volt.
2011-ben 269 lakosából 263 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.