Háromkút

Háromkút (Trei Fântâni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Község	Damuk
Rang	falu
Községközpont	Damuk
Irányítószám	617152
SIRUTA-kód	122276
Népesség
Népesség	85 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	965 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 09″, k. h. 25° 51′ 09″46.719143, 25.85243
Sablon • Wikidata • Segítség

Háromkút (románul: Trei Fântâni) település Romániában, Neamț megyében.

Fekvése

A Békás-szorostól 15 km-re délre található.

Gyimesközéploktól így közelíthető meg: Hidegségpataka Barackosig 10 km, Farkaspallóig 10 km, a sugói elágazásig szűk 3 km, át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km, összesen a gyimesi főúttól 32 km.

Közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak általános iskola felső tagozatra bentlakásos formában.

Története

Háromkút nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.[1]

Azelőtt a mai Hargita megyében található Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), később a Neamț megyei Almásmező (Bicaz-Chei) része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.

Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik. [2]

1910-ben 101 lakosából 6 román, 95 magyar volt.

A 2002 évi népszámlálás adatai szerint Háromkútnak 166 lakosa volt, melyből 157 magyar.^[forrás?]

Források

• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.