„Brahmagupta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Hoax removal |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
Két jelentős hatású művet hagyott hátra, amik a [[matematika]] és a [[csillagászat]] kérdéseivel foglalkoztak: a ''Bráhmaszphutasziddhánta'' („A világegyetem magyarázata”), ami egy 20 kötetes mű, 628-ban jelent meg, ez főleg elméleti értekezés; a másik a ''Khandakhádjaka'' („Asztronómiai értekezés”), ami a gyakorlatban használható mű. |
Két jelentős hatású művet hagyott hátra, amik a [[matematika]] és a [[csillagászat]] kérdéseivel foglalkoztak: a ''Bráhmaszphutasziddhánta'' („A világegyetem magyarázata”), ami egy 20 kötetes mű, 628-ban jelent meg, ez főleg elméleti értekezés; a másik a ''Khandakhádjaka'' („Asztronómiai értekezés”), ami a gyakorlatban használható mű. |
||
Két további műve a ''Cadamekela'' (624), és a ''Durkeamynarda'' (672). |
|||
Brahmagupta a [[Dzsantar Mantar obszervatórium|Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium]] vezetője volt [[Uddzsaín]]ban, ami akkoriban az ókori Indiában egyúttal a leghaladóbb matematikai központ volt. Itt Brahmagupta a csillagászati megfigyelések és számítások fejlesztésével is foglalkozott. |
Brahmagupta a [[Dzsantar Mantar obszervatórium|Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium]] vezetője volt [[Uddzsaín]]ban, ami akkoriban az ókori Indiában egyúttal a leghaladóbb matematikai központ volt. Itt Brahmagupta a csillagászati megfigyelések és számítások fejlesztésével is foglalkozott. |
A lap 2015. szeptember 1., 14:32-kori változata
Brahmagupta | |
Brahmagupta | |
Életrajzi adatok | |
Született | 598 Bhinmal |
Elhunyt | 668 Uddzsaín |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | indiai |
Szülei | Jishnugupta |
Pályafutása | |
Szakterület | matematika |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brahmagupta témájú médiaállományokat. |
Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668)[1] indiai matematikus és csillagász.
Okkal hihetjük, hogy Brahmagupta születési helye Bhillamala (a mai Bhinmal, Rádzsasztán állam). Abban az időben Bhillamala a Gurdzsara dinasztia uralma alatt állt. Brahmagupta apjának neve Dzsisznugupta.[2]
Élete
A Bráhmaszphutasziddhánta XXIV. fejezetének 7. és 8. versében azt mondja, hogy a mű írásakor, Śaka 550-ban (= i.sz. 628) 30 éves volt, és ekkor Vjághramukha király uralkodott, ebből a születési évére 598 adódik.[3]
Kétségkívül a Bráhmaszphutasziddhánta a legismertebb munkája. Al-Bírúni történész (c. 1050) Tariq al-Hind című könyvében elmondja, hogy az al-Ma'mun kalifátusnak volt egy követsége Indiában, és ezen keresztül egy könyv érkezett Bagdadba, amit lefordítottak arab nyelvre. A könyv arab címe Szindhind volt. Általános egyetértés van abban, hogy ez a bizonyos Szindhind azonos Brahmagupta Bráhmaszphutasziddhánta[4] című munkájával.
Munkássága
Brahmagupta volt az első, aki szabályokat adott meg a nulla használatához a számításokban. A szövegek az indiai matematikában szokásos módon versekbe vannak szedve. Mivel bizonyításokat nem közöl, nem lehet tudni, hogy matematikája mire támaszkodott.[5]
Két jelentős hatású művet hagyott hátra, amik a matematika és a csillagászat kérdéseivel foglalkoztak: a Bráhmaszphutasziddhánta („A világegyetem magyarázata”), ami egy 20 kötetes mű, 628-ban jelent meg, ez főleg elméleti értekezés; a másik a Khandakhádjaka („Asztronómiai értekezés”), ami a gyakorlatban használható mű.
Brahmagupta a Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium vezetője volt Uddzsaínban, ami akkoriban az ókori Indiában egyúttal a leghaladóbb matematikai központ volt. Itt Brahmagupta a csillagászati megfigyelések és számítások fejlesztésével is foglalkozott.
A Bráhmaszphutasziddhánta
A Bráhmaszphutasziddhánta a matematikatörténet szempontjából azért fontos mű, mert ebben szerepel először a nulla szisztematikus használata és a negatív számokkal történő számolás.
Brahmagupta leírja a helyiértékes rendszert, amit Indiában akkoriban már használtak, és a számokkal végezhető műveletek módszerét. Brahmagupta megengedi a nulla használatát ezekben a műveletekben; értékét úgy adja meg, hogy egy mennyiségből önmagát kivonja. Őelőtte a nulla csak helyiértéket jelölt (hogy a 23-at a 230-tól meg lehessen különböztetni). Megadja a nulla olyan aritmetikai tulajdonságait, hogy egy számot megszorozva nullával nullát kapunk, vagy hogy egy értékhez nullát adva az érték nem változik. Tárgyalja a negatív számokat, amit szemléletes módon „adósság”-nak nevez, és elsőként jelenti ki, hogy bizonyos számítások eredményeként negatív szám is lehet jó megoldás.
Brahmagupta ezután algebrai kérdésekkel foglalkozik. Bevezet néhány algebrai jelölést, majd lineáris és négyzetes egyenletek megoldási módjait ismerteti. Kitalált egy zseniális módszert az ax2 + c = y2 formájú Diofantoszi egyenlet egész számra való megoldására. (például helyesen adja meg, hogy az x = 226 153 980 és az y = 1 766 319 049 a legkisebb pozitív számok, amik megoldásai az 61x2 + 1 = y2 egyenletnek).
Megadja híressé vált képleteit (többek között) a négyzetszámok összegére.
Brahmagupta leírta a következő összefüggést:
valamint kidolgozta a Brahmagupta-féle interpolációs képletet, amivel a szinuszfüggvény értékei számíthatók ki.
Ismerteti a négyzetgyökvonás kiszámítási módjait.
A mű egy része konkrét csillagászati kérdésekkel foglalkozik, olyanokkal, mint a nap- és holdfogyatkozás, vagy a bolygók együttállása időpontjának meghatározása.
A mű jelentős mértékű hatást gyakorolt az arab tudósok által művelt matematikára, és az ő munkáikon keresztül később az Európában kialakuló matematika fejlődésére.[6]
A húrnégyszög
A Bráhmaszphutasziddhánta olyan összefüggéseket közöl, mint például a húrnégyszög területének képlete, vagy egyes algebrai egyenletek megoldásai.
A húrnégyszög területének kiszámítására megad egy közelítő és egy pontos értéket adó képletet is:
- Ismert értékek:
- a négyszög oldalai
- a négyszög kerülete
- közelítő megoldás a húrnégyszög területére:
- pontos érték:
Ha valamelyik értéket nullának vesszük, a pontos értéket adó képlet használható háromszög területének kiszámítására is (később Hérón-képlet néven lett ismert az európai matematikában).
A gnómon árnyéka
A gnómon árnyékának hossza alapján megállapítható a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő durva közelítő értéke.
ahol
- az eltelt idő
- az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között
- az árnyék hossza
- a gnomón hossza
A Khandakhádjaka
Másik munkájában, a Khandakhádjaka címűben („Asztronómiai értekezés”), amit 665-ben írt, főleg csillagászati vonatkozású kérdésekkel foglalkozik. A matematikusok számára fontos volt saját módszerének ismertetése a színusz értékének meghatározására.
Források
- James Tanton, Ph.D.: Encyclopedia of Mathematics, Facts on File, p 51, ISBN 0-8160-5124-0
- Kim Plofker: Mathematics in India, Princeton University Press, 2009, ISBN 978-0-691-12067-6
Jegyzetek
- ↑ A cikkben az évszámok a Gergely-naptárra vannak visszaszámolva és megadva.
- ↑ Shashi S. Sharma. Mathematics & Astronomers of Ancient India. Pitambar Publishing „He was born in bhillamala.”
- ↑ David Pingree. Census of the Exact Sciences in Sanskrit (CESS). American Philosophical Society, Seturo Ikeyama. Brāhmasphuṭasiddhānta (CH. 21) of Brahmagupta with Commentary of Pṛthūdhaka, critically edited with English translation and notes. INSA, S2. o. (2003)
- ↑ Boyer. The Arabic Hegemony, , 226. o. (1991) „766-ban egy csillagászati-matematikai munka érkezett Indiából Bagdadba, amit az arabok Szindhind néven emlegettek. Általános vélekedés, hogy az a mű a Bráhmaszphutasziddhánta, bár lehet a Szúrja Sziddhanata is. Pár évvel később, talán 775 körül, a könyvet lefordították arab nyelvre, és nem sokkal később (ca. 780) Ptolemaiosz Tetrabiblosz című asztrológiai munkáját is lefordították görögről arabra.”
- ↑ Brahmagupta biography
- ↑ Understanding ancient Indian mathematics, 2011