Mosonbánfalva
Mosonbánfalva (németül Apetlon) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Mosonbánfalva (Apetlon) | |||
Parasztbarokk tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | |||
Alapítás éve | 1318 | ||
Polgármester | Ronald Payer (ÖVP) | ||
Irányítószám | 7143 | ||
Körzethívószám | 02175 | ||
Forgalmi rendszám | ND | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1754 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 114 m | ||
Terület | 82,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 44′ 42″, k. h. 16° 49′ 52″47.745000°N 16.831111°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 42″, k. h. 16° 49′ 52″47.745000°N 16.831111°E | |||
Mosonbánfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosonbánfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA nagyközség a Fertő keleti partján, Nezsidertől (németül "Neusiedl am See") 26 km-re délre található. Tengerszint feletti magassága 121 m.
Nevének eredete
szerkesztésNevét egykori birtokosáról kapta. Német neve is magyar eredetű, eredeti alakja Apátlan (nem az apát földje értelemben), arról a perlekedésről, mely Illmic és Bánfalva között folyt a pótfalvi apáti birtok miatt).
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt, de kerültek elő leletek a bronzkorból és a vaskorból is. Az i. e. 5. században illír törzsek éltek ezen a vidéken, majd kelta bójok vándoroltak ide. A római korban mint erről az éremleletek tanúskodnak elsősorban idejüket kiszolgált veteránok települtek meg itt. Határában a „Neubruch” dűlő térségében is találtak római leleteket. A népvándorlás korában keleti gótok, vandálok, hunok érkeztek erre a vidékre, majd a 6. századtól avarok és szlávok telepedtek meg itt. A magyarok a 10. század elején szállták meg a Fertő tó vidékét, majd határőrző besenyőket telepítettek ide.
1242-ben a tatárok ezt a vidéket is elpusztították, a kipusztult lakosság helyébe 1253-ban németeket telepítettek le. A települést 1318-ban Károly Róbert király adománylevelében "Vytézfelde" néven említik először. 1361-ben "Banfalu", 1410-ben "Apathlan", 1571-ben "Bandorff" néven említik. Templomát és plébánosát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A település a mai helyén csak 1410-óta áll, azelőtt nyugatra, a tóhoz közelebb, a ma „Don”nak nevezett helyen települt. A tó gyakori kiöntései miatt azonban távolabb, ami helyén kellett újra telepíteni. 1500-ban Apátlan a kismartoni uradalom része lett. 1579-ben "Apotlan", 1643-ban "Apethlon" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1529-ben és 1683-ban a török pusztította el. A Rákóczi-szabadságharc idején többször a kurucok rabolták ki, majd a harcok végével pestisjárvány és éhínség pusztított. Plébániáját 1702-ben alapították újra, anyakönyveit 1728-óta vezetik. 1773-ban "Banfalu" néven említik, később azonban többször "Apetlon" néven fordul elő okiratokban. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.
Vályi András szerint " BÁNFALU. vagy Bánfalva. Apetlán. Elegyes német falu Moson Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik közel a’ Moson Vármegyei nagy tóhoz. Szántó földgyei termékenyek; de az áradott tó vize gyakran elönti határját, réttye nevezetes szénát terem, legelője szoross, melly miatt az Uraságtól pusztát bérben bírnak, erdeje nintsen, ’s fa helyett náddal tüzelgetnek, malma alkalmatlan, harmadik Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint " Bánfalu, Apetlohn, német falu, Mosony vármegyében, a Fertő tava mellett, melly itt igen bozótos, 1336 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Harmadik osztálybeli határán van 73 1/ egész jobbágytelek, 147 telkesgazda, 114 4/ második, 333 harmadik, 1462 4/ h. negyedik osztálybeli szántóföldje, 394 embervágó másod, 237 harmad-rendű rétje, sok nádvágása. Élelmöket halászatból, széksó-szedésből, és vizi vadászatból is keresik. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Moson."[2]
1910-ben 1585, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A nyugat-magyarországi felkelés során volt összecsapás a településnél a Rongyos Gárda és az osztrák csendőrség között. 1991-ben mezővárosi rangot kapott.
Nevezetességei
szerkesztés- Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1792 és 1797 között építették késő barokk stílusban a korábbi, valószínűleg 15. századi templom alapjain. 1975-ben bővítették. Szép üvegablakait Hannelore Knittler-Gsellmann készítette. Orognáját 2008-ban építették újjá.
- A templom melletti nagy fakeresztet 1864-ben állították, 1922-ben megújították.
- A szomszédos Lange Lacke természetvédelmi területe népszerű kirándulóhely és madárfészkelőhely.
- Az egykori hercegi majorban található a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park (a Fertő–Hanság Nemzeti Park osztrák része) székhelye.
-
Wörthenlacken, Auerlacke és Sechsmahdlacke
-
Weißer See
-
Mosonbánfalvi legelő
-
Szent Margit templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal (németül)
- Információs portál (németül)
- Mosonbánfalva története (németül)
- Mosonbánfalva az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
- Katolikus lexikon (magyarul)