Jubileumi-zsomboly

A Jubileumi-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a Bakony harmadik legmélyebb barlangja az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang Magyarországon.

Jubileumi-zsomboly
Hossz	223 m
Mélység	121 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	121 m
Tengerszint feletti magasság	410 m
Ország	Magyarország
Település	Tés
Földrajzi táj	Bakony
Típus	időszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	4422-5

Leírás

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található függőlegesen nyíló bejárata. Jelenlegi bejárata a feltárását követően mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki dachsteini mészkőben és nori fődolomitban keletkezett. Az aknákban jól megfigyelhető és tanulmányozható a két kőzet találkozási, átmeneti része. Döntően függőleges kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. Végpontján az omladéktömböket több méter magasan, időszakosan víz borítja, tehát egy kis tó is ki szokott alakulni, valamint a levegő szén-dioxid tartalma itt a legmagasabb, amely akár 5,8% is lehet.

Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek aknái, amelyekben sok a korróziós forma. Legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna, amely a végpontra vezet és 26 m függőleges kiterjedésű. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, valamint barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. Lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.

Nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Előfordul a barlang az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003), Jubileum Shaft (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) neveken is. Az I-29 jelölést a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.

Kutatástörténet

A Tés-Csőszpusztán található Alba Regia Barlangkutató Állomás

Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel a barlangot az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. 1981-ben készült el a barlang hosszmetszet térképe, amelyet Kárpát József szerkesztett. A barlangfelmérés szerint a barlang 121,4 m mély. Az 1981. december 31-i állapot szerint Magyarország 10. legmélyebb barlangja a 121 m mély barlang. Az 1981-ben végzett barlangfelmérés felhasználásával 1982-ben Eszterhás István rajzolta meg az 1981-ben készült hosszmetszet térkép izometrikus változatát. 1982-ben a csoport tagjai két rövid járatot tártak fel a barlangban, és 5 laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe. Ekkor az eltömődött régi, bejárati kutatóakna helyett újat mélyítettek. Az 1982-ben Kárpát József által szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén látható a Jubileumi-zsomboly alaprajzának külszíni vetülete és a barlang külszíni környezete. A szpeotopográfiai térkép elkészítéséhez Kárpát József végezte el a terület felmérését.

Az 1984-ben kiadott, Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Keleti-Bakonyban, a 4422-es barlangkataszteri területen, Tésen elhelyezkedő Jubileumi-zsomboly további nevei I-29. és I-29-es viznyelő barlangja. A karsztos barlang 210 m hosszú és 113 m mély. A Bakony hegység második legmélyebb barlangja.

Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Jubileumi-zsomboly néven I-29. objektum névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Északi-Bakony barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Jubileum-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 65. leghosszabb barlangja a 4422 barlangkataszteri egységben lévő, 220 m hosszú Jubileumi-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang nincs benne. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 14. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4422 barlangkataszteri egységben lévő, 121,4 m függőleges kiterjedésű Jubileumi-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne.

1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bakony hegységben lévő Jubileum-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang magyarországi viszonylatban nagy mélysége és geológiai értéke miatt lett, valamint a feltöltődés is veszélyeztette bejáratát. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Bakony hegységben elhelyezkedő Jubileum-zsomboly bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon a Jubileum-zsombollyal együtt 108 barlang van fokozottan védve. 1989-ben a csoport a barlang bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette, lezárta, valamint a barlangba korábban beszerelt vaslétrákat felújította.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Bakony hegységben fekvő Tési-fennsík sok időszakos víznyelője folytatódik ember számára is járható víznyelőbarlangban. Ezeknek a főleg függőleges kiterjedésű, jellegzetesen aknasoros barlangoknak az irodalomban zsomboly a nevük. A Tési-fennsík három zsombolya mélyebb 100 m-nél: a 134 m mély Csengő-zsomboly, a 121 m mély Jubileumi-zsomboly és a 105 m mély Háromkürtő-zsomboly. A Jubileumi-zsomboly 1981-ben lett felfedezve. A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Jubileum Shaft a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Bakony hegységben fekvő, 121 m mély Jubileumi-zsomboly (Jubileum Shaft) 1988-ban Magyarország 13. legmélyebb barlangja.

1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport 3 m-rel mélyítette a végpontot. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Bakony hegységben található Jubileum-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Jubileum-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-5 barlangkataszteri számú Jubileumi-zsomboly Magyarország 86. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 220 m hosszú barlang 1987-ben 220 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-5 barlangkataszteri számú Jubileumi-zsomboly Magyarország 16. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 121 m mély barlang 1987-ben is 121 m mély volt.

A 2005-ben kiadott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Jubileumi-zsomboly a Bakony hegységben található és 1988-tól fokozottan védett természeti érték. A Tési-fennsíkon lévő Tábla-völgyben, 410 m tszf. magasságban van a bejárata. A megalakulásuk 20. évfordulóját ünneplő Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel 1981-ben az időszakos víznyelőbarlangot. 220 m hosszú és 121 m mély. Aknái aránylag rövidek, legnagyobb a végpontra vezető, 26 m-es Nagy-akna. A triász dachsteini mészkőben és nori fődolomitban keletkezett, korróziós formákban gazdag aknák sora a két kőzet átmeneti zónájáról reprezentatív rétegfeltárást nyújt. Időszakosan több m magas víz borítja a végpont omladéktömbjeit. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök használata kell a lezárt barlang bejárásához. Az Alba Regia Barlangkutató Csoportról szóló szócikkben meg van említve, hogy a csoport egyik legjelentősebb barlangfeltárása a Jubileumi-zsomboly feltárása.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bakony hegységben található Jubileum-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Jubileum-zsomboly fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bakony hegységben elhelyezkedő Jubileum-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Jubileum-zsomboly (Bakony hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Jubileumi-zsomboly (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Jubileum-zsomboly (Bakony hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Eszterhás István szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 56. old.
• Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 13., 20. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 13. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 93. old.
• Kárpát József – Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 44. old.
• Kárpát József: Újabb feltárások a Bakonyban. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 56., 57. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 18. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 87., 278., 302. old.
• Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 12., 224. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
• Szolga Ferenc: A Jubileumi-zsomboly feltárása. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 22–25. old. (A jelentés 21. és 35. oldalai is.)
• Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1982. MKBT Beszámoló, 1982. 49., 50., 56. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport ősszel újabb... MKBT Műsorfüzet, 1982. január–február. 9–11. old.
• Szolga Ferenc: Az Alba Regia Csoport az elmúlt évben is folytatta... MKBT Műsorfüzet, 1985. május–június. 11. old.
• Szolga Ferenc: Jubileumi-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 355–357. old. ISBN 963-9358-96-7
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 53., 54. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. (Special Issue) 18., 26., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 60. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 81. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• Zentai Ferenc: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 36. old.
• Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 59., 60. old.

További információk

• A barlang az Alba Regia Barlangkutató Csoport honlapján
• Országos Barlangnyilvántartás