Giorgio Vasari

olasz építész, manierista festő, művészeti író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 8.

Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz építész, manierista festő, művészeti író.

Giorgio Vasari
SzületettGiorgio II Vasari
1511. július 30.[1][2][3][4]
Arezzo[5][4]
Elhunyt1574. június 27. (62 évesen)[2][3][4]
Firenze[5][4]
Állampolgársága
HázastársaNiccolosa Bacci
SzüleiMaddalena Tacci
Antonio Vasari
Foglalkozása
  • festőművész
  • építész
  • művészettörténész
  • író
  • életrajzíró
  • művészetteoretikus
  • esztéta
  • belsőépítész
  • képzőművész
Tisztségeudvari festő (Medici-család)
KitüntetéseiAranysarkantyú-rend
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Giorgio Vasari témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Vasari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangelóval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint, és az ő tanácsára folytatott építészeti tanulmányokat is.

Festőművészként

szerkesztés
  • A Palazzo Vecchio udvarának, nagytermének és melléktermeinek nagy freskóképeiben főleg a Medici-család történetének egyes jeleneteit ábrázolta. Rómában, a Vatikán Sala regiáját a pápák történetéből vett festményekkel díszítette, a római Cancellaria nagy termének falaira pedig III. Pál pápa történetét festette. Számos függő képe közül a legnevezetesebbek: Az utolsó vacsora (Firenze, Santa Croce-kolostor); Keresztelő János lefejezése (Róma, S. Giovanni Battista); Ahasvérus lakomája (Arezzo, Akadémia); Krisztus föltámadása (sienai akadémia); Nagy Szent Gergely (bolognai képtár); Caritas (madridi múzeum); Lorenzo Magnifico és Alessandro de'Medici, valamint saját képmása a firenzei Uffizi-képtárban stb. Jellemző módon, ha nem is éppen előnyösen mutatja be a Budapesten látható két képe: A kánai menyegző és A három grácia.
  • Festőként nem volt a legnagyobbak között. Festményeiben vajmi kevés az igazi érzés és rendkívüli ügyessége a kompozícióban és rajzban sem remekelt.

Építészként

szerkesztés

Mint építész, maradandót alkotott: az ő tervei szerint épült az Uffizi és az úgynevezett Vasari-folyosó Firenzében.

Művészeti íróként

szerkesztés
  • Hírnevét főleg irodalmi munkásságának köszöneti. Az olasz művészek életrajzainak nagy gyűjteménye, amelyet Le vite de'più ecellenti pittori, scultori ed architettori címmel 1550-ben Firenzében és második javított, bővített kiadásban 1568-ban kiadott (magyarul: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; Magyar Helikon, 1978), hibái és hiányai dacára a művészeti irodalom mindmáig egyik legjelentősebb forrása. A munka több mint ezer oldal; felbecsülhetetlen forrása a művészettörténet-írásnak.
  • A reneszánsz szót valószínűleg ő használta először.

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • A renaissance mesterei; ford., jegyz. Honti Rezső; Győző, Bp., 1930
  • A renaissance nagy művészei; ford., bev. Brelich Mario; ABC, Bp., 1943
  • A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; vál., bev., életrajzok Vayer Lajos, ford. Zsámboki Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1973
  • A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; szerk.: Zima Szabolcs. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2004 ISBN 963 5962 568

Alkotásai

szerkesztés
  1. Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b BeWeB. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  4. a b c d RKDartists (holland nyelven)
  5. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вазари Джорджо, 2015. szeptember 28.
  6. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 5.)

További információk

szerkesztés